kozmetikumok mérgező összetevők

Régóta szakmai és kevésbé szakmai viták övezik a kozmetikumok egyes összetevőinek hatását, mivel károsíthatják az egészséget, és hosszú távon súlyos betegségeket okozhatnak. 

Vásárlóként nem könnyű eligazodni a rengeteg termék és számtalan alapanyag között, ráadásul sok esetben nincs egyértelmű tudományos bizonyíték sem arra, hogy az adott komponens valóban veszélyes-e vagy ártalmatlan. Íme néhány kozmetikai összetevő, amelyekkel érdemes vigyázni, és ha aggódunk, inkább válasszunk olyan terméket, amelyek nem tartalmazzák ezeket. 

1. Zsírkő (talkum)

A legismertebb veszélyesnek tartott összetevő a talkum – más néven zsírkő –, amely egy természetben megtalálható szilikát ásvány. Könnyen porrá őrölhető, nedvszívó tulajdonsága miatt előszeretettel használják a kozmetikai iparban, főként hintőporok alapanyagaként.

Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) „valószínűleg rákkeltőnek” minősítette a talkumot, és vannak arra utaló kutatások, hogy a hosszú távú használata petefészekrákot okozhat. Más vizsgálatok viszont nem igazoltak rákkeltő hatást. A hintőporhoz és a talkumhoz kapcsolódik az egyik legnagyobb egészségügyi-kozmetikai persorozat a Johnson & Johnson ellen, ami még ma is tart. Az amerikai vállalat több milliárd dollár kártérítést fizetett ki olyan nőknek, akiknél petefészekrák alakult ki. 

Van egy másik probléma is a zsírkővel: természetes módon tartalmazhat azbesztet, egy súlyosan rákkeltő anyagot. Ma már csak tisztított, azbesztmentesítettet talkumot használnak a gyártók, de régebben ez nem volt így, ami növelte a daganatos megbetegedések kockázatát. 

A talkum nem csak hintőporokban fordul elő: megtalálható számos por kiszerelésű szépségápolási termékben, például púderekben, szemhéjfestékekben, pirosítókban. Bár a kutatások nem egyértelműek, nem árt az óvatosság, és jobb lehet egy olyan terméket választani, amiben nincs talkum. 

2. Ftalátok

Ez egy gyűjtőfogalom a vegyi anyagok azon csoportjára, amelyeket elsősorban a műanyagok lágyítására, rugalmasságának javítására fejlesztettek ki. Számos ftalát létezik, ezek közül többet az Európai Unió be is tiltott a gyerekjátékokban, mert a hormonrendszert károsító hatással bírnak. 

A kozmetikumokban jelenleg egyfajta ftalátot használnak, ez a dietil-ftalát (DEP), általában oldószerként vagy hordozóanyagként parfümökben. Megtalálható emellett samponokban, körömlakkokban, hajlakkokban és borotválkozási termékekben. 

Egyes tanulmányok szerint befolyásolhatja a reprodukciós képességet, hormonrendszeri zavarokat okozhat, és összefüggésbe hozható a mellrákkal, az elhízással és az asztmával.

Egyelőre nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a dietil-ftalát egészségügyi problémákat okozna az embereknél, a jelenlegi tudományos információk szerint biztonságosnak számít – különösen a többi, súlyosan egészségkárosító ftaláthoz képest. Egyébként a ftalátok elsősorban az élelmiszerek csomagolásáról, valamint a porral belélegezve kerülhetnek a szervezetbe. 

3. Alumíniumvegyületek

Elsősorban dezodorokban és izzadásgátló termékekben használják az alumínium alapú vegyületeket, például az alumínium-klórhidrátot. Működésük lényege, hogy átmenetileg elzárják a pórusokat, ezzel megakadályozzák az izzadást. 

Az alumíniumról ismert, hogy DNS-károsító hatással rendelkezik, de az almumíniumsók teljesen más vegyi anyagok. Az elterjedt vélekedés szerint emlőrákot okozhatnak, de erre nincsenek tudományos bizonyítékok. A tévhit azáltal alakulhatott ki, mert a mellrák gyakrabban alakul ki az emlő külső, a hónalj közelében lévő részében, amit egyesek összekapcsoltak a dezodorok használatával. 

Jelenleg nincs olyan tudományos bizonyíték, amely igazolná, hogy mellrákot okoznának az alumíniumsókat tartalmazó kozmetikumok. Az Európai Bizottság fogyasztói biztonsággal foglalkozó tudományos testülete 2019-ben felülvizsgálta az alumíniumvegyületekre vonatkozó bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy az izzadásgátlókban engedélyezett mennyiségben biztonságosak.

4. Triklozán

Az antibakteriális, gombaölő hatású triklozánt több mint 50 éve használják a különböző kozmetikai és higiéniai termékekben, megtalálható például a fogkrémekben, szájvizekben, folyékony szappanokban, tusfürdőkben, borotválkozás utáni szerekben. Egyes kutatások szerint befolyásolhatja a hormonháztartás működését, májproblémákat és allergiát okozhat, de rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozták. A szájvizekben károsítja a száj természetes mikrobiomját, a természetbe kerülve pedig káros a vízi élőlényekre. 

Az európai előírás szerint csak kozmetikumokban használható tartósítószerként: szájvizekben legfeljebb 0,2 százalékos koncentrációban 0,3 százalékos koncentrációban pedig más termékekben, például fogkrémekben. Az viszont elgondolkodtató, hogy az uniós bizottság közölte: a triklozános szájvíz a fenti határérték esetén sem biztonságos a gyerekek és a serdülők számára. 

A kutatások nem állapítottak meg minden kétséget kizáróan egészségkárosító hatást (sok kísérletet állatokon végeztek), de túlzás nélkül kijelenthető, hogy egy potenciálisan veszélyes összetevőről van szó, amely további vizsgálatokat igényel. Ezért fogyasztóként az a legjobb, ha egyszerűen kerüljük a triklozántartalmú termékeket. Jó hír, hogy az utóbbi években sok gyártó kivonta a termékeiből a triklozánt, bár ebben inkább a vásárlói nyomás játszott közre. 

5. Parabének

Több mint száz éve használják a parabéneket a kozmetikumok tartósítására, mivel hatékony baktérium- és gombaölő tulajdonságokkal rendelkeznek, ráadásul szagtalanok, és nem színezik meg terméket. A kozmetikai és higiéniai termékek széles körében megtalálható a samponoktól a krémeken át a sminkeléshez használt árukig. A parabének egyik fő kockázata, hogy ösztrogénszerűen viselkednek, ezzel károsíthatják a hormonrendszert, és megnövelhetik a mellrák kialakulásának esélyét.

Gyorsan felszívódik a bőrön keresztül, de szervezetbe kerülése nem okoz azonnali problémát, a hosszabb időn át tartó kitettség azonban veszélyes lehet. A kutatások egyelőre korlátozottak, és kevés az embereken végzett vizsgálati eredmény a parabének egészségre gyakorolt hatásáról. A jelenlegi tudományos álláspont alapján úgy tűnik, hogy a termékekben engedélyezett, csekély mennyiség nem okoz problémát. Annak viszont fennáll a veszélye, hogy több parabéntartalmú termék folyamatos használata esetén – például a sok lépésből álló kozmetikai rutinok miatt – a hatások összeadódnak, és megnő a kockázat.

Egyes kutatók emlékeztetnek arra is, hogy a természetben is előfordulnak parabének, és egyes élelmiszerek – mint például a szója vagy az áfonya – nagyobb mennyiségben tartalmaznak ilyen összetevőt, mint a kozmetikumok. 

Emiatt ha valaki abbahagyja vagy csökkenti a parabént tartalmazó termékek használatát, annak igen gyors eredménye lesz. 

A parabénekkel leggyakrabban metil-parabén, etil-parabén, propil-parabén és butil-parabén formájában találkozhatunk a kozmetikumokban, ezeket az összetevőket kell keresni a termék címkéjén. Egyelőre a parabének esetében is a tudatos vásárlói hozzáállás a legcélravezetőbb: nézzük meg, mit tartalmaznak a kozmetikumaink, és váltsunk, ha aggódunk a káros hatások miatt. 

A történelem során egészen hajmeresztőnek tűnő szépségápolási praktikákat vetettek be a nők, hogy szebbek legyenek, de volt meglepően hatékony arckrém is.