18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Sokkoló igazság: ezt a 10 dolgot senki sem mondja el a halálról

GettyImages-172599988
Olvasási idő kb. 8 perc

Az elmúlásról sokan nem szeretnek beszélni, de tény: a halál az élet része, amellyel egyszer mindenkinek szembe kell néznie. De hogyan, ha egyszer elképzelni sem tudjuk, milyen lehet? Lássuk, mit tud eddig a tudomány arról, hogy mi történik akkor, amikor meghalunk.

Mint tudjuk, a halálnak ezernyi oka lehet, amelyek közül sok az élet azonnali végét jelenti. Ám annak, ha az egy betegség vagy az időskor miatt következik be, vannak bizonyos jelei

1. Mindenkinél máshogy jelentkezhet

Bár a folyamat és a tünetek sorrendje mindenkinél máshogy és más ütemben jelentkezhet, a lelassult légzés, a szívverés gyengülése, a vérnyomás csökkenése és a bőrszín változása mind-mind vészjósló jelek. Dr. Zachary Palace orvosigazgató szerint a halált megelőző időszakban általában a vérnyomás csökkenése miatt válik a bőr sápadtabbá, és lesznek az ujjak hidegek, amelyek el is kékülhetnek.

A pulzus gyenge lesz, és szabálytalanná válik a légzés.

A vérnyomás csökkenésével megváltozik a bőr színe és a hőmérséklete is
A vérnyomás csökkenésével megváltozik a bőr színe és a hőmérséklete issittithat tangwitthayaphum / Getty Images Hungary

2. Amikor már érezhető a közelsége

Ha a légzés lelassul, akkor dr. Palace szerint a halál már közel van.
„A családok a leggyakrabban azon a ponton kezdenek el aggódni, amikor azt veszik észre, hogy szeretteik légzésében szünetek lesznek, akár 15-20 másodpercesek is. Ez a halál folyamatának normális része” – teszi hozzá az orvos.

3. A halál két fázisa

A tudomány a halál két fázisáról tud. Az első a klinikai, amely akkor történik, amikor valakinek megáll a szíve. Az American AED CPR Association szerint a második fázis, a biológiai halál csak ezután, körülbelül négy-hat perc múlva következik be, amikor az oxigénhiány miatt az agysejtek elkezdenek elhalni. Az első fázis alatt bár néha újra lehet éleszteni az embereket, a biológiai halál alatt ez már nem lehetséges.

4. A tévében nem a valós képet látjuk

A Vészhelyzetben és A Grace klinikában gyakran láthattuk, hogy az újraélesztés a legtöbb haldokló életét megmenti. Egy, az Emergency Medicine Journal című lapban megjelent tanulmány szerint az akutellátásban részesülő betegek 95 százaléka az újraélesztésről szóló információinak túlnyomó részét tévéműsorokból szerzi be,

és több mint a fele azt gondolja, hogy annak a sikerességi aránya 75 százalék.

A valóság azonban más, különösen a krónikus betegek esetében. Korábbi kutatások arra világítanak rá, hogy az újraélesztést követő túlélési arány átlagosan körülbelül 12 százalék az otthoni szívleállások esetében, és akkor is 24–40 százalék, ha a beteg szíve a kórházban áll le. 

Az újraélesztést követő túlélési arány átlagosan 24–40 százalék kórházi körülmények között
Az újraélesztést követő túlélési arány átlagosan 24–40 százalék kórházi körülmények közöttRawlstock / Getty Images Hungary

5. Amikor nincs több jel, elengednek az izmok

Életünk során az agyunk folyamatos jeleket küld a különböző testrészeinknek arról, mit kell tenniük. A halál beálltakor ezek a jelek leállnak, és izmaink ellazulnak, amely nemcsak a külső, hanem a belső, láthatatlan izmainkra, így a záróizmainkra is igaz.
„Amikor nincs több idegi jel a hólyaghoz vagy a bélhez, a folyamatosan összehúzódott állapotban lévő szerv és a záróizom is elernyed, tehát nem szokatlan, hogy közvetlenül a halál után vizelet és széklet távozik a testből” – mondja Palace. 

6. Ez az utoljára eltűnő érzékünk

Sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy melyik az az érzékünk, amely utolsóként áll meg a működésben a halálunk előtt. Egy a Scientific Reportsban megjelent tanulmány szerint néhány órával az élet vége előtt a hospice-betegek hallórendszere hasonlóan reagált, mint a fiatal, egészséges embereké. Dr. Zachary Palace szerint a hallás a legpasszívabb érzék. 
„Annak ellenére, hogy a vérnyomás csökken, a haldokló hallja, amit mondunk, így mindig arra biztatjuk a családokat,

hogy beszéljenek a szerettükhöz, és osszák meg az utolsó gondolataikat, támogatásukat és szeretetüket.”

A hallás az utolsó érzékelésünk a halál közelében
A hallás az utolsó érzékelésünk a halál közelébenZenShui/Frederic Cirou / Getty Images Hungary

7. A szagát is érezni

A halál után az agy az első szerv, amely elkezd lebomlani, ezt követi a többi szerv is. Ebben a folyamatban különösen a belekben élő baktériumok játszanak nagy szerepet, amely a doktor szerint erős szaggal jár.

Az orvos szerint ezt a jellegzetes szagot még fél óra múlva is érezni lehet a szobában.

8. Ezért adnak morfiumot a betegnek

Noha millió tényként kezelt információ kering a morfiumadással kapcsolatban, az opioid fájdalomcsillapítót az elmúlással kapcsolatos fájdalom enyhítésére használják. Palace szerint az általa hallott legnagyobb tévhit, hogy a szert a halál előidézésére adják a betegeknek – az orvos azt mondja, ennél jobban semmi sem állhat távolabb az igazságtól.
„A halál közeledtével, ahogy csökken a vérnyomás, kevesebb oxigén jut a szervekhez, amelyre a szervezet levegő után kapkodva válaszol, hogy megnövelje a légzésszámot. A levegőhiány érzését enyhíti a morfium, amely hatására nyugodtabbá válik a légzés” – teszi hozzá dr. Palace.

9. A halál után is pörögnek a képek

Sokak fejében él úgy az elmúlás, hogy utolsó pillanatainkban életünk képei filmszerűen peregnek le előttünk. Kiderült, hogy ennek a jelenségnek egyébként tényleg lehet valamiféle tudományos alapja. Egy 2022-ben megjelent tanulmány is erről szólt, amelyben egy haldokló férfiról úgy tűnt, hogy néhány másodperccel a szívizmainak leállása előtt felvillantak az emlékei.

A 87 éves páciens, aki szívmegállás következtében halt meg, esés miatti koponyavérzéssel került kórházba.

Az agyszkennerek még ezután is mutattak aktivitást, mi több, a műszerek memóriához kapcsolódó és álmodáshoz társított agyhullámokat jeleztek, amelyek mintegy 30 másodpercig tartottak. A kutatók azt feltételezték, hogy ez az aktivitás az élet visszajátszása lehet. Egy régebbi, patkányokkal végzett kísérlet is hasonlóan magas agyhullám-aktivitást mutatott néhány másodperccel azután, hogy az állatok szíve leállt.

Kutatások bizonyítják, hogy még szívmegállás után is aktív az agy
Kutatások bizonyítják, hogy még szívmegállás után is aktív az agyScience Photo Library / Getty Images Hungary

10. A tudat tovább él

A kutatók régóta próbálják megérteni, mi történik az elmével a halál után. Egy 2023. szeptemberi tanulmány is szívleálláson átesett betegeket vizsgált:

a kutatásban több mint 550 olyan amerikai és brit beteg vett részt, akiket újraélesztettek.

Az elemzés során kiderült, hogy ugyan kevesebb mint 10 százalékuk gyógyult csak meg, de a felépülők közül átlagosan 10-ből 4-en emlékeztek vissza az újjáélesztés alatti bármiféle tudatműködésre (pl. a testüktől való elszakadás érzése, az események fájdalom nélküli megfigyelése, valamint kapcsolataik és tetteik értelmes értékelése). A tanulmány vezető szerzője, Sam Parnia szerint ez volt az első nagy vizsgálat, amely azt mutatja, hogy ezek a visszaemlékezések és az agyhullámváltozások az úgynevezett halálközeli élmények univerzális elemeinek jelei lehetnek.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek