idős szex

Talán nem túlzást azt állítani, hogy a szexualitás a nőknél elválaszthatatlan attól, mennyire fogadják el a testüket. Önbizalom, hosszú házasság és hűség ide vagy oda, az érett nők szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az adódó alkalmat nem szabad elszalasztani, mert az időt nem lehet visszapörgetni. 

54 év – „Rutint akartam szerezni a szexben”

„A harmincas éveim elején határoztam el, hogy úgy akarok élni, ahogy nekem jólesik. Nővé akartam érni. Ekkor volt öt évem, amikor rengeteg párkapcsolatom volt, és bevallom, nem a konvenciók szerint éltem. Ettől azonban magabiztosabb lettem, tudtam, hogy mit akarok.

Azt akartam begyakorolni, hogy nagyon laza legyek, rutint akartam szerezni a szexben. Magabiztos akartam lenni, hogy ha lesz egy újabb tartós párkapcsolatom, akkor legyen tapasztalatom, el merjem mondani, mit szeretnék, és meg merjem kérdezni, a másiknak mi a jó” – mondja az 54 éves Viola, aki mára óriási gyakorlatot szerzett a szexben, önbizalomhiánya ennek ellenére folyamatosan nyomasztja. 

Megtanultam, hogyan nem fáj

„Viszonylag későn, 19 évesen kezdtem szexuális életet élni. Nehezen indult ez nekem, mert állandóan fájdalmaim voltak, amit nem tudtam megbeszélni sem a partneremmel, sem az édesanyámmal, akivel nem volt bensőséges a kapcsolatom.

Ekkor döbbentem rá, hogy én is közéjük tartozom. Hosszú ideig tartott, amíg megismertem a saját testemet, és megtanultam, hogyan nem fáj nekem a szex.”

Idősödöm, és egyre bátrabb vagyok az ágyban

„Az önbizalmamat tovább csorbította, hogy a szülés után nagyon sokat változott a testem, mert meghíztam. Kétségbeestem, hogy egyedül maradok. Ennek már csaknem húsz éve, és új kapcsolatot azóta sem mertem létesíteni, inkább egy korábbit elevenítettem fel, ami azóta is működik. Ahogy idősödöm, egyre bátrabb vagyok az ágyban, és nagyon, nagyon ki tudok teljesedni.

Érdekes módon a fiatalabb partneremet ez egyáltalán nem zavarja. Drámai, amikor elmegyünk egy szállodába, és ott meglátom magamat egy nagy tükörben… itthon szerencsére nincs akkora tükör. De el tudom engedni ezt a látványt, tovább tudok lépni, és jól tudok működni a szexben.”

Csak a szexről szólnak a találkák

„Fontos, hogy a partneremmel, aki négy évvel fiatalabb nálam, nincs közöttünk érzelmi kapocs, a mi találkozásink csak a szexről szólnak. Van egyfajta kölcsönös tisztelet, sokat beszélgetünk, de nem vagyunk egymás életének a része.”

„Nem is akartam soha senkivel komoly kapcsolatot egy korábbi csalódásom miatt. Néhány partneremmel volt valamiféle laza kötődés köztünk, de ezeket az érzéseket mindig kontroll alatt tartottam, mert nem akartam sérülni. Ugyanis, ha szerelmes voltam, elvesztettem az együttműködő képességemet a szexben. Nem tudom, most hogyan reagálnék, ha egy vadidegennel kellene ágyba bújnom… talán akkor jönne a sötétség…”

67 év – Több mint 30 év nyitott házasságban

„Én mindig kicsit másként gondolkodtam a szexről, mint a kortársaim” – kezdi saját történetét Böbe, aki elmúlt 67 éves, és több mint tíz éve özvegy. – „Habár szigorú nevelést kaptam, ettől függetlenül már fiatalon is úgy véltem, senkinek nem vagyok a tulajdona. Ebből indultam ki akkor is, amikor férjhez menten húszévesen egy német férfihez, aki sokkal visszafogottabb volt, mint én. Mindig is szerettem a szabadságot, és egész életemben volt a férjem mellett egy vagy több barátom. Mi voltunk az első korosztály, akik szabadabban gondolkodhattunk a szexről, hiszen már volt fogamzásgátló tabletta, nem lehetett olyan könnyen teherbe esni.” 

Rajtunk múlik, hogy boldogok legyünk

„Elég idős vagyok már ahhoz, hogy tudjam, ha azt akarom, hogy az életem szép és jó legyen, hogy jól érezzem magam testileg és lelkileg, ahhoz meg kell ragadnom minden olyan lehetőséget, amitől boldogabb lehetek. Optimista ember vagyok, igyekszem mindenben megtalálni a szépet és a jót. De azt is tudom, nem elég megtalálni, tudni kell élni is vele. Igaz ez a párkapcsolatokra is. Ha valaki nekem megtetszett, megszólítottam, nem érdekelt, mit szólnak mások. Ha pedig megvolt közöttünk a kölcsönös vonzalom, engem nem zavart, ha én kezdeményeztem.”

A szex csupán egy jó program

„Több mint harminc éven keresztül a férjemmel nyitott házasságban éltünk. Azt vallottuk, hogy a házasság nem egy tulajdonviszony, az azon kívüli testi kapcsolat pedig nem több, mint egy jó program, mint például egy színház. Én mindig ketté tudtam választani ezt a szórakozást attól, hogy házasságban élek, van gyerekem, és attól is, hogy hogyan élem meg a mindennapokat. 

Így nem vált unalmassá a házasságunk. Gondoljunk csak bele, ha egy filmet megnézünk tízszer, egy idő után unalmas lesz. De ha megnézzük egyszer, és utána mást nézünk, vagy mással foglalkozunk, majd egyszer csak újra megnézzük azt a filmet, sokkal több és más élményt adhat. Vagyis, ha nem csak a férjemmel bújok ágyba, és van egy másik kapcsolatom is, ez pozitív élményt adhat. Ha valakinek van egy barátja, akivel az ágyban jól érzi magát, az az egész társadalomra, sőt még a családra is pozitívan hathat, mert az illetőnek jókedve lesz, nagyobb lesz a lelkesedése, kedvesebb lesz a családjával, és még jobban is tud dolgozni. Nem tartom annyira misztifikáltnak az ágyba bújást, mint a társadalom nagy része.”

 „A korom miatt nem írom le magam”

Én azt vallom, hogy hatvanon túl is éreznünk kell, hogy igenis szükség van ránk. A kor semmit nem jelent. Sokszor egy 20-30 éves nem tud olyan gyorsan mozogni mint én, ugyanúgy lelkesedem, ugyanolyan jó a memóriám, mint évtizedekkel ezelőtt, és nem vagyok hajlandó magamat leírni ágyba bújás szempontjából sem.

Vannak, akik ezt elítélik, de én így érzem jól magam. Nekem a szex mindig is egy jó szórakozás volt, de a családomat soha nem rúgtam volna fel miatta. 

A testi változás nekem soha nem okozott szorongást, szerencsére a változókori tünetek is elkerültek. Igaz, a korral egy kicsit széltében erősödtem, de ennek semmi jelentősége nincs, mert minden férfinak más az ízlése, sokan vannak, akiknek az erősebb testalkat az ideális. Ha elfogadjuk, hogy minden kornak megvan a maga szépsége, és ezt megpróbáljuk kihasználni, akkor nem lesznek problémáink.”

Jóból is megárt a sok

„A jelenlegi partneremet, aki szintén özvegy, húsz éve ismerem, így nem csak egymás jelenét, hanem a múltját is jól ismerjük. Ez is egy nyitott kapcsolat, ezért a mai napig szívesen ismerkedem másokkal, ha valaki megtetszik. 

Tagadhatatlan, hogy a barátommal most már érzelmileg is kötődünk egymáshoz, hiszen egy húszéves kapcsolat több, mint egy egyszerű szórakozás vagy randevú.

Ez a heti egy alkalom bőven elég; igaz a mondás, hogy jóból is megárt a sok. Így jobban tudjuk értékelni a másikat, és ez a gyakoriság még megtartja a kapcsolat nimbuszát. Ha naponta találkoznánk, az unalmas lenne. Olyan sok barátot sem tartok már, mint korábban, mert nem látom értelmét. Fáradtan ágyba bújni sincs értelme.”

72 – „Fogalmam sincs arról, hogy jó volt-e a szexuális életem”

„Mit csinálnék másként?” – kérdez vissza elgondolkodva Nóra, majd gyorsan hozzáteszi: „Én egy férfivel szexeltem egész életemben, és az a férfi a férjem. Mindenkit óva intek attól, hogy ezt a példát kövesse. Hogy miért? Mert fogalmam sincs arról, hogy jó volt-e a szexuális életem, vagy sem. És mindezt nem csak múlt időben mondhatom, így 72 évesen, hiszen a testiség és a vágy még mindig az életünk része.”

„Csak kurva ne legyél!”

„Arról, hogy az életem így alakult, elsősorban én tehetek, de jelentősen hozzájárult a neveltetésem is. Miután édesanyámat egy hatalmas trauma érte fiatalon, az édesapámra maradt az én felvilágosításom, aminek az volt a lényege, hogy csak kurva nem lehet az ember; de azért minden nő kurva. Az apám egy narcisztikus hím volt, aki úgy gondolkodott, hogy a férfiaknak mindent szabad, a nőknek pedig semmit. 

„Én lettem a nagy magyar anya”

„Ennek ellenére korán, 15 évesen elkezdtem fiúzni, de férjhez is korán mentem, csupán 22 éves voltam. Ha újrakezdhetném, ezt sem így csinálnám. Az otthonról hozott minta erősítette meg bennem, hogy ha törik, ha szakad, nekem jó, példaszerű családom lesz. Csak most jöttem rá arra, ennek az elhatározásnak olyan mértékig alárendeltem magam, hogy végül én lettem a nagy magyar anya. 

Ennek okán, ha bármi történt a házasságomban, én ragaszkodtam ahhoz, hogy megtartom a családomat. Ebből adódóan én soha nem voltam fölszabadult a szexben sem. Az évek múlása pedig ezt még tovább rontotta: a testem változott, még tovább csökkent az önbizalmam, és történtek olyan tragédiák, amelyek lelkileg sem hangoltak rá a szexre.”

„Kimaradtak a szexuális élmények az életemből”

„Bárki bármit mond, egy gyerek születése után igenis sokat változik a női-férfi kapcsolat. Ismerek olyan házaspárokat, ahol nem a gyerek volt az első, és ők jobban meg tudták őrizni a kapcsolatuk intimitását.

Soha meg sem fordult a fejemben, hogy kikacsingassak a házasságomból, amiben azért voltak hullámvölgyek. Valójában nem is hagytam, hogy kísértés érjen. Talán ezért van most hiányérzetem, azért érzem, hogy a nagy magyar anyaság miatt kimaradtak például a szexuális élmények az életemből. Ha újrakezdhetném, akkor sem a hűséget szegném meg, leginkább nagyobb szabadságot adnék magamnak, és később házasodnék.”

„Folyton féltünk, hiába védekeztünk”

„Azt, hogy a mi korosztályunknak nem volt olyan felszabadult és szabad a szexuális élete, mint a mai fiataloknak, sok minden befolyásolta. A mi időnkben jelentek meg például az első generációs fogamzásgátlók, amiket én egyáltalán nem bírtam szedni. És az is sokat ront a helyzeten, ha az embernek volt egy abortusza… Nagyon visszavetette a szexuális életünket, hogy állandóan féltünk, hiába védekeztünk így vagy úgy.

Talán furcsán hangzik, hogy a férjemen kívül senkivel nem bújtam ágyba, mégsem a férjem volt az első férfi az életemben. A mi időnkben a szex nem a közösülést jelentette, csak a pettinget. Mi annak idején 18 éves korunk előtt nem éltünk szexuális életet.”

A szenvedély nélküli szex nem sokat ér

„Habár a szexnek egy bizonyos kor fölött vannak a nő és a férfi részéről is fizikai buktatói, ennek ellenére úgy gondolom, nem korfüggő, hogy jó a szex vagy nem. Leginkább a párunkkal való kapcsolattól függ a minősége. Ha rendben vagy testileg, és lelkileg is kapcsolódsz a párodhoz, akárhány éves korodig mehet a szex. De nem a szenvedély nélküli szex, mert az nem sokat ér. Hogy ezt egy hosszú házasság alatt hogyan lehet fenntartani, azt nem tudom… 

Az Emma Thompson-féle film nagyon jól visszaadja az életkori sajátosságokat, habár nekem nehéz a főhős élethelyzetébe beleélnem magam, mert igencsak gátlásos vagyok, én soha nem vásárolnék a szexuális élmény miatt sem fiatalabb, sem idősebb férfit magamnak. Na, meg azért sem, mert számomra a kötődés és az érzelem fontosabb, mint egy szexuális bakancslista.

A film története leginkább megerősített abban, hogy azt tanácsoljam a fiataloknak, az adódó alkalmat ne szalasszák el, mert az időt nem lehet visszapörgetni.”