hamis méz

A méz pozitív élettani hatásai régóta ismertek: ásványi anyag- és vitamintartalma magas, fertőzések, légzőszervi megbetegedések gyógyításában jelentős szerepe lehet, elősegíti a kalcium felszívódását, a gyomorfekély gyógyulását, a hemoglobinszám emelkedését. Használják álmatlanság, allergiák, fertőzött seb, rovarcsípés és szénanátha kezelésére is. Még égési sérülések külső ápolására is alkalmas, és hiperaktivitás esetén is hatékonyan alkalmazható. A mai árak mellett viszont lassan luxuscikk. Boltban 5-6 ezer forint is lehet kilója, míg piacon 2500–4000 forint között találjuk. Ha ugyanis ennél olcsóbb, az gyanús, mert ma már a mézet is előszeretettel hamisítják.

„A mézkészítés szinte valamennyi szintjén anyagilag megtérülő és lehetséges a méz hamisítása” – tudjuk meg Varga Lajos méhésztől. A szakember hozzáteszi: „Az Ázsiában, laboratóriumban előállított műmézet nehéz kiszűrni. A mézhamisítás ellen egyetlen megoldás működhet csak, ez pedig a nyomon követés.

– inti óvatosságra a fogyasztókat Varga Lajos, aki két generáció méhésztapasztalatát ötvözi, amikor vándorméhészetével különböző méhlegelőkön több száz méhcsaládot „legeltet”, majd dolgozza fel azok szorgalmas munkájának eredményét.

„A problémát felismerve már kezdeményezték az EU piacán jelen lévő mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozását, de amíg hatékony megoldás nem születik szabályozói szinten, a vevőknek kell körültekintőnek lenniük vásárláskor. Ráadásul a hamisítás csak egy a lehetséges buktatók közül…” – figyelmeztet a szakember.

Nem csak a hamis a rossz, a gyenge minőségű is árthat

A mézre és annak kedvező élettani hatásaira éhes vásárlót nem csak a hamisított mézzel lehet félrevezetni. A silány minőségű, vitatható alapanyagokból előállított méz is jelentős gondot okozhat: „Sajnos 

Hazánkba is nagy tömegben érkezik a közelből, de EU-n kívülről olyan olcsó méz, amely GMO-s, vagyis genetikailag módosított növények nektárját, illetve pollenjét tartalmazza” – hívja fel a veszélyre figyelmünket a szakértő. „Ráadásul ezeket a növényeket nálunk rég betiltott, méhekre és emberre is veszélyes vegyszerekkel permetezhetik kontroll nélkül” – jegyzi meg Varga Lajos.

Mit tehetünk?

A szakember tanácsa az efféle csalódások kiküszöbölésére, hogy

esetleg online, de garantáltan hiteles forrásból. „A piacokon a vevők általában közvetlenül a termelővel találkozva választhatják ki kedvenc ínyencségeiket és szokhatnak rá egy-egy készítő saját keze munkájára, ízvilágára. A tapasztalat az, hogy a vevők ma sokszor szimpátia alapján vásárolnak. Igazuk is van” – ért egyet a méhész. „A termelővel találkozva az érdeklődők kérdéseket tehetnek fel és levonhatnak bizonyos következtetéseket az előállítás körülményeiről, amik mind fontos tényezők lehetnek ahhoz, hogy érdeklődőből vásárló váljék. Emellett érdekességeket is alkalmunk nyílik bemutatni, mint például a propolisz, amit a méhek a kaptár fertőtlenítésére készítenek ugyan, de egyebek mellett kitűnő a prosztatatünetek és menstruációs panaszok enyhítésére, csökkenti a vérnyomást és a vércukor szintjét, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatású is, hála több száz hasznos alkotóelemének” – sorolja a méhész. Sőt, ritkábban ugyan, de más különlegességeket is kínálnak.

Nahát, ez állati!

Ha már ilyen extrém mézkészítményekről van szó, akkor meg kell említeni az édesharmat vagy fenyőméz néven egyre ismertebbé váló, állati eredetű mézet is. „Állati eredetű méznek az olyan nektárt nevezzük, amit levéltetvek, poloskák kiválasztott melléktermékéből gyűjtenek össze a méhek” – avat be a szakember. „Az édesharmat a növényi nektárhoz hasonlóan egy édes szirup, jelentős nyomelem- és tápanyagtartalommal, élettani hatásai a klasszikus mézként ismert termékhez hasonlóak, de színe jóval sötétebb, kávészínű, íze karakteres. Kisebb mennyiségben áll rendelkezésre, mint a növényi méz, sokkal kevésbé is ismert, sokak számára kissé bizarr, bár a cibetmacska ürülékébe vegyült, méregdrága Kopi Luwak kávé sikere óta már semmin nem kellene meglepődnünk.”