Ijesztő jóslat látott napvilágot. A kutatók szerint 2060-ra az USA-ban kétszer annyi embernek lesz halláskárosodása, mint ma. A baljós feltevés csak az USA-ra vonatkozott, de ez a statisztika könnyen igaz lehet az egész világra. Dr. Fülöp Györgyi, a Fül-orr-gége Központ orvosa szerint a megelőzésen és a korai felismerésen van a hangsúly.
Mit nevezünk zajnak?
Zajnak minősítünk minden olyan hangot, amit kellemetlennek, zavarónak érzünk, vagy az egészségünkre, azaz a hallószerveinkre káros. Itt nem csak az erős hangokra kell gondolni, hiszen a kisebb intenzitású, állandó zajok is befolyásolják a kedélyállapotunkat, zavarják a pihenésünket, és nem tudunk miattuk koncentrálni. Az erősebb hangok megemelik a vérnyomásunkat és a pulzusunkat, hatásukra megváltozik a vérkeringés is. Ha pedig tovább emelkedik a zaj intenzitása, a hallószerveink is károsodhatnak.
Adunk egy kis mankót ahhoz, hogy tudd, mennyi idő alatt vezet halláskárosodáshoz egy bizonyos zajszint:
- 90 dB / 8 óra
- 95 dB / 4 óra
- 100 dB / 2 óra
- 110 dB / 0,5 óra
- 120 dB / 7,5 perc
Figyelj a megelőzésre
A veszélyeztetett korcsoportban lévőknek nem árt tudni róla, hogy a tartós zajterhelés folyamatosan ronthatja a hallást, de a visszafordíthatatlan és már észrevehető halláskárosodás évek alatt következik be. Ez ellen egyetlen módon, megelőzéssel tudunk védekezni, tehát még fiatalkorban érdemes ezt megkezdeni.
Ennek első lépése, hogy nem tekerjük 85 dB fölé a hangerőt. Ha ennél hangosabban hallgatunk zenét, akkor akár napi fél óra is elég lehet ahhoz, hogy idővel romoljon a hallásunk.
„A megelőzés könnyebb lenne, mint a kialakult károsodások visszafordítása, ennek ellenére, sajnos még kevesen indulnak koncertre zajszűrő füldugóval. Az utóbbi években már látom ennek a terjedését fiatal zenészek vagy csak szórakozni vágyók között is, de tény, hogy általában ez már kialakult fülzúgás vagy zajártalom következtében történik” – osztja meg tapasztalatait dr. Fülöp Györgyi.
Ezért azt javasolja, hogy „ha munkavégzés, szórakozás után rendszeresen fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, esetleg átmeneti halláscsökkenés jelentkezik, akkor forduljunk orvoshoz, mert ezek a tünetek már a hallóideg károsodására utalhatnak, amikor is már szakszerű zajvédelemre lehet szükség”.
Mennyit legyen bedugva a füles?
Korbonits György, az Amplifon kommunikációs munkatársa arra hívja fel a figyelmet, hogy a túl erős és visszatérően fennálló hanghatások károsíthatják az idegszálakat, ami hosszú távon halláscsökkenéshez vezethet. Vagyis kiemelten fontos, hogy ne hallgassuk túl hangosan a zenét. Azt tanácsolja, hogy „egy óránál többet ne használd a fülhallgatót egyhuzamban, és ha lehet, ne a bedugós fülest válaszd, ugyanis ennek az eszköznek a használata közben a hang közvetlenül a fülbe jut. Helyette inkább a hagyományos, fejre tehető fülhallgató mellett tedd le a voksod.”
Elkerülhetetlen a hallásromlás?
Biztosan gondolkodtál már azon, hogy vajon a halláskárosodás téged is utolér-e majd. Sajnos van egy rossz hírünk. A válasz erre ugyanis nagy valószínűséggel, igen, de azért ne keseredj el, mert az sem mindegy, hogy ez milyen szinten következik majd be. Az időskorral járó leépülési jelek egyike lehet a hallásromlás, ám ha életed során óvod hallásod, megfelelő fülhallgatót használsz, nem terheled káros zajokkal a füled, akkor ez a romlás a lehető legkésőbb és enyhébb szinten fog bekövetkezni, ami nem lesz különösebben zavaró hatással a mindennapjaidra. Ám az időskori nagyothallás nem kerülhető el.
Professzionális hallásvédelem és mobilalkalmazások
Vegyük át, hogy a túl hangos zenehallgatás mellőzésén kívül még miket is tehetünk a hallásromlásunk megelőzésének érdekében.
Ha elkerülhetetlen, hogy hangos zajoknak tegyük ki magunkat, mindenképpen gondoskodjunk a megfelelő, professzionális hallásvédelemről. A jó minőségű füldugók és fülvédők megvédik az erős zajokra érzékeny, belső fülben található apró szőrsejteket és hajszálereket, így már ezzel sokat tettünk fülünkért.
A fűnyírók, motorkerékpárok, ipari gépek, zenés helyek mind veszélyt jelentenek, védekezzünk ellenük. Néha bele sem gondolunk, hogy a munkahelyi környezetünknek is mennyire meghatározó szerepe van a hallásunk romlásában. Hiszen ha te éppen egy irodában dolgozol, nem olyan zajoknak vagy kitéve, mint az, aki például építkezésen dolgozik. Éppen ezért bizonyos munkahelyi környezetben a zajvédelem kötelező és elengedhetetlen. Erős zaj éri például azokat, akik gyárakban, az építőiparban, reptereken vagy az éjszakai életben dolgoznak. Nekik bizonyos esetekben kötelező, egyébként pedig erősen ajánlott a megfelelő zajvédő eszköz használata. De sokszor elég egy éjszakai zajos környezet, amitől nem tudunk aludni, vagy egy kéziszerszám hangja, amibe belesajdul a fülünk, hangos zenehallgatás vagy nagy hangerővel működő játék, és máris károsodhat a hallásunk.
Ellenőrizd, mennyire hangos a környezeted. Ezt akár már mobilos alkalmazással is megteheted, így mindig láthatod, mikor vagy olyan helyen, amely már elég hangos ahhoz, hogy akár még károsítsa is a hallásodat. Viszont ha füldugót, zajvédőt használsz, következetesen véded a hallásod.
A hallásod szempontjából az sem mindegy, mivel táplálkozol
Figyelj oda, mit eszel és iszol. Meglepő lehet, de a hallás összefügg az étkezési szokásokkal is. A szervezetünk működése szempontjából nagyon fontosak a vitaminok. Minden testi funkciónkat támogatják, így a hallásunkat is. A vitaminokat pedig többségében táplálkozás útján visszük be a szervezetünkbe, éppen ezért érdemes figyelni arra, hogy mit eszünk, és ez mennyire segíti a hallásunkat. A C-vitaminban és magnéziumban gazdag ételek különösen jót tesznek hallásodnak.
A magnézium alapvető szerepet játszik a hallás egészségében. Ez az ásványi anyag segít megbirkózni a stresszel, továbbá kimutatták, hogy enyhíti a hallásérzékenységet, csökkenti a fülzúgást, és megelőzi a halláskárosodást. A tudósok úgy vélik, hogy ennek az az oka, hogy a magnézium küzd a hangos zajok során kibocsátott szabad gyökök hatásaival.
A magnéziumforrások közé tartozik: mandula, barna rizs, leveles zöldek, articsóka, árpa, brazil dió, bab, banán, burgonya, brokkoli, spenót és a tökmag.
Az A-vitamin fogyasztása is alapvető fontossággal bír a jó hallásunk megőrzésében. A megfelelő béta-karotin-bevitel (melyet a szervezetünk A-vitaminná alakít) összefüggésbe hozható a halláskárosodás alacsonyabb kockázatával. Ugyanis védelmet nyújthat a szabad gyökök által okozott belső fülsejtkárosodás ellen.
Az A-, C- és E-vitaminok antioxidánsok, és bizonyítottan megállítják e szabad gyökök túlzott termelődését, amelyek károsíthatják a fülünkben lévő, a megfelelő halláshoz szükséges érzékeny sejteket. Állatkísérletek azt is kimutatták, hogy az A-, C- és E-vitamin, valamint a magnézium pótlása a hangos zajnak való kitettség előtt valóban segíthet megelőzni a zaj okozta halláskárosodást.
Az A-vitamin forrásai: brokkoli, tök, spenót, fehérrépa zöldje, sárgarépa, sárgadinnye, édesburgonya, sütőtök, sárgabarack, máj, tej, vaj, sajt és egész tojás. A C-vitamin forrásai: citrusfélék, friss fűszernövények, guava és eper. Az E-vitamin forrásai: mandula, napraforgómag, leveles zöldek, mangó és olívaolaj.
Az ómega-3 zsírsavak is jót tesznek a hallásnak, mert erősítik a fülünk érzékszervi rendszerében lévő ereket. Ráadásul jó hatással vannak a szív- és érrendszerre. Az ómega-3 zsírsavak fő forrásai: chiamag, lenmag, dió, bab, tonhal, lazac, tengeri herkentyűk és olívaolaj.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
