Az utóbbi években rendkívül népszerűvé váltak a zajszűrős fülhallgatók. Tisztábban hallhatjuk a zenét vagy a telefon túlsó végén beszélő embert, amikor egy forgalmas utcán sétálunk, vonaton ülünk vagy a repülőtéren várakozunk. Sokan az irodában is bevetik, hogy jobban tudjanak a munkára koncentrálni. Mintha kizárnánk a külvilágot.
A szakemberek régóta hangoztatják, hogy a túl nagy hangerővel használt a fül- és fejhallgatók hosszú távon halláskárosodást okozhatnak. A zajszűrős változatokkal szemben viszont felmerült egy újabb aggály, miszerint hatással lehet a hangok agyi feldolgozására, és neurológiai problémákhoz vezethet.
Minden hang értelmetlen zajnak tűnik
Sophie, egy 25 éves londoni lány pár évvel ezelőtt vette észre, hogy valami nem stimmel a hallásával. Eleinte a barátai azt hitték, hogy nem figyel, elkalandozik és szétszórt, de ennél többről volt szó.
„Hallom a zajokat, csak nem tudom, honnan jönnek. Tudom, hogy valakinek a hangját hallom, csak nem tudom elég gyorsan értelmezni” – mondta a BBC-nek Sophie. Az egyetemi előadásokon a tanár szavai értelmetlen halandzsának tűntek a lány számára, aki emiatt inkább online, feliratos formában nézte vissza az órákat.

Végül elment egy audiológushoz, aki megállapította, hogy a fülével, azaz hallásával nincs gond. További vizsgálatokat végeztek, és végül auditív feldolgozási zavart diagnosztizáltak nála; ez egy olyan neurológiai állapot, ami miatt az agy nehezen vagy lassan dolgozza fel a hallott hangokat. Sophie naponta öt órán át használt zajszűrős fejhallgatót, és az orvosa szerint ez is hozzájárulhatott az állapotához.
Bár az APD (Auditory Processing Disorder) néven is ismert betegség gyakori kiváltó oka lehet születési rendellenesség, fejsérülés és gyerekkori középfülgyulladás is, egyre több olyan eset fordul elő, amikor a páciensnél egyik előzmény sincs meg. Ez pedig felveti a kérdést, hogy külső tényezők okozhatják az auditív feldolgozási zavart.
Hogyan működik a zajszűrős fülhallgató?
Az aktív zajszűrő technológia (Active Noise Cancelling, ANC) lényege, hogy a fülhallgatóba épített apró mikrofonok folyamatosan monitorozzák a környezet hangjait, majd a fülhallgató ellentétes irányú hanghullámokat bocsát ki a nem kívánt zajok semlegesítésére, illetve csökkentésére.
Az ellentétes hanghullámok kioltják egymást, így mesterséges csend jön létre.
Ennek a nagy előnye, hogy nem kell nagy hangerőn zenét hallgatni, hogy elnyomjuk a háttérzajt, így csökkenthető a halláskárosodás kockázata. Hatásos ellenszere lehet a városi zajszennyezésnek is, ami egyes betegségek kockázatát is növeli. De a zajszűrésnek vannak árnyoldalai is.
Elfelejti az agy a természetes zajszűrést
A szakemberek szerint a zajszűrős fejhallgatók túlzásba vitt használata ronthatja azt a képességet, hogy el tudjuk különíteni a beszédet a háttérzajtól.

Gondolj bele, amikor egy kávézóban beszélgetsz a barátoddal, közben pumpál a kávégép, sziszeg a gőz, zörögnek a csészék, csipog a bankkártyaterminál, és talán még a város morajlása is behallatszik. Közben viszont tökéletesen érted, amit mondanak neked. Ám ha blokkoljuk a mindennapi környezeti hangokat, akkor az agy „elfelejtheti”, hogyan kell természetes módon szűrni a zajokat.
Ha folyamatosan csak azt halljuk, amit akarunk, akkor az agynak nem kell dolgoznia a zajok kiszűrésén.
Ráadásul ezek az összetett, magasabb szintű hallási készségek az agyban csak a tizenéves kor késői szakaszára fejlődnek ki igazán. Emiatt főként a tinédzserek vannak kockázatnak kitéve, pont az a korosztály, amelyik leginkább használja a zajszűrős füleseket.
Hogyan használjuk tudatosan a zajszűrős fülhallgatókat?
Még nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a zajszűrős fejhallgatók auditív feldolgozási zavart okoznak, ezért további kutatásokra van szükség.
Egyelőre a szakértők azt tanácsolják, hogy ne zárjuk el magunkat teljesen a környezeti zajoktól a kütyükkel, a zajszűrő fülhallgatót pedig tudatosan és mértékkel használjuk: hangos környezetben, például utazás közben előnyös lehet, de csendes helyeken, otthon vagy a parkban érdemes kikapcsolni a szűrést, és hagyjuk, hogy az agy végezhesse a dolgát.
A zaj hatása a szervezetünkre összetettebb, mint gondolnánk, és nem csak a hallásunkat veszélyezteti a zajszennyezés.

A folyamatos zaj hatása szervezetünkre sokkal összetettebb, mint gondolnánk. Nem csak a hallásunkat veszélyezteti a zajszennyezés.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés