A Darwin-dudornak is nevezett maradványszerv előnye egykor a jobb hallás volt, melyre évezredekkel ezelőtt nagy szükségük volt az embereknek. Nem véletlen, hogy a természetben a főemlősökön még mindig megjelenik. Az, hogy miért nem öröklődik a megszokott módon az emberek között is, még mindig kérdéseket vet fel a kutatók között.
A Delaware-i Egyetem genetikusai górcső alá vették az emberi fület és a Darwin-dudort, és kiderítették, hogy hallószervünk külső, látható része olyan egyedi, mint az ujjlenyomat. Elméletben tehát pusztán a füléről bármely ember beazonosítható lenne, számolt be róla az iflscience.com cikke.

A fülön lévő Darwin-dudor evolúciós maradvány
A kutatók arra jutottak hogy a közhiedelemmel ellentétben a Darwin-dudor genetikai háttere viszont nem olyan egyértelmű, mint hitték, ugyanis nem egyetlen domináns gén szabályozza a megjelenését. Hogy valakinek van-e kitapintható vagy látható dudor a fülén, egyfelől genetikai hajlam, másrészt különféle fejlődési tényezők kölcsönhatása.
Mint írják, a Darwin-dudor elhelyezkedése arra utal, hogy őseink számára előnyt jelenthetett a hallásban. A főemlősöknél ez a kis kitüremkedés segíti a hangok hatékonyabb továbbítását a hallójáratba. Az emberi fül azonban más fejlődési irányt vett, mint az állatoké, az evolúció során a beszéd- és hang-, illetve a zeneészlelés képességére került a hangsúly, míg a többi főemlősnél előnyös maradt a szélesebb tartományú hallás.
Mindeközben nem történt akkora mértékű evolúciós nyomás, hogy ez a nem túl látványos tulajdonság teljesen eltűnjön, így ha változó mértékben is, de fennmaradt.
A fülön található dudor jelenléte meglepően eltérő a különböző népességek körében. Egy 2016-os vizsgálat szerint a spanyol felnőtteknél 10,5 százalékban, az indiaiak körében 40 százalékban van jelen, de például a svéd iskoláskorúaknál jóval nagyobb számú embernél, az érintettek 58 százalékánál megtalálható. 1936-ban ikervizsgálatokat folytattak a Darwin-dudor szempontjából, amelyben olyan egypetéjű ikerpárok vettek részt, akik közül csak az egyik testvérnek volt ilyen a fülében. Mindez együttesen szintén azt erősíti, hogy öröklődése sokkal összetettebb a korábban feltételezett genetikai dominanciánál.
Ha kíváncsi vagy, miként működik a füled, ezt a cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.

A hallásunk nap mint nap veszélynek van kitéve. Ha zenét hallgatsz, a megfelelő eszköz és a mértékletesség segít megelőzni a bajt.
Tovább olvasom
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés