Ha hideg időben forró italokat iszunk, az látszólag pozitív hatással van a szervezetünkre, de vajon valóban van-e bármilyen előnye? A valóságban nem valószínű, hogy megemeli testhőmérsékletünket, ha mégis, a változás minimális lesz. Mindazonáltal a kezedet, a szádat és a gyomrodat rövid távon valóban átmelegíti, és ez megnyugtató érzés lehet. Szépen megfogalmazva: ha fizikai és mentális jutalomra vágysz, amely segít néhány pillanatra elfelejteni a hideget, akkor egy forró ital elfogyasztása az ideális.
Egyértelmű előnye, hogy a hidratáltság mindig kulcsfontosságú a testhőmérséklet szabályozásához, és hideg időben sokkal könnyebben hagyjuk magunkat kiszáradni. Ilyenkor a szervezet a meleg megőrzéséért és a hideg elleni küzdelemért folytatott folyamatos harc miatt természetesen megfeledkezik a szomjúságérzetről. Tömören, a hidegben kevésbé valószínű, hogy szomjasnak érzed magad, még akkor is, ha a tested fokozott folyadékbevitelre vágyik. A szakemberek éppen ezért javasolják, hogy olyan italt válassz, aminek az ízét szereted, mert akkor jobban kívánod majd a folyadékot.
Megnéztük, milyen forró italokat isznak a világ más tájain. Akadnak meglepő receptek.
Jakvaj, lila kukorica, orchideagyökér és gyömbér. Mi a közös ezekben az összetevőkben? Ezek mind megtalálhatók a világ 20 legikonikusabb és legszokatlanabb forró italának valamelyikében. Lássuk be, nem a sarki boltba ugrunk le ilyen összetevőkért, de akadnak különlegességek a listán, amit beszerezhetsz. Például ott van az Agua Dulce, ami valóban csak édes víz, vagyis a forró vizet cukorral kikeverik, és ezt isszák Costa Ricán reggelire. Vagy ha sikerül az ausztrálok egyik kedvenc akáciamagját beszerezned, akkor valószínűleg megtaláltad a koffeinmentes kávé tökéletes helyettesítőjét, hiszen az angol wattleseed és cappuccino szavak kereszteződéből Wattlecinónak nevezett ital íze olyan lesz, mint a csokoládé és a kávé kombinációja, mogyorós beütéssel, a kávé keserűsége nélkül. A vajas jaktej a nepáliak itala, és erős íze miatt igen vegyes az arra turistáskodók véleménye róla.
De jöjjön néhány valóban könnyen elkészíthető forró ital.
1. Sarraba: Indonézia
A sarabba egy olyan ital, amelyet hagyományosan az éjszakai műszakban dolgozók fogyasztanak az indonéziai Sulawesi déli részén.
Az ital fűszeres, nagy adag gyömbérrel és fehérbors-szemekkel. A pálmacukor és a kókusztej enyhíti és lekerekíti az ízeket.
2. Sahlab/sahleb: Egyiptom, Törökország és Közel-Kelet
Az Orchis mascula orchidea gumóját őröljük meg, és máris megkapjuk a porított keményítőt, amely az egyiptomi ital, a sahlab alapja. Az italt Törökországban sahlepnek hívják, Iránban és más kelet-mediterrán és közel-keleti országokban is népszerű.
A tejet cukorral forralják fel, az orchideagyökér-por pedig besűríti az italt. Fahéjjal megkoronázva gazdag és laktató. Ha valahol instant keveréket kapunk, az nem (vagy nem szabadna) valódi orchideagyökérből készülnie, mivel az őrölt orchideagyökér népszerűsége miatt veszélybe került néhány vadon élő orchideafaj Törökországban. Ezzel együtt is érdemes valahonnan beszerezni.
Egyesek afrodiziákumnak tartják, szóval ennek tudatában fogyaszd.
3. Anijsmelk: Hollandia
Ez a klasszikus holland ital forró tejjel kevert ánizs. Az ánizs nem túlzó, illatos és enyhén fűszeres, de mégis egy olyan ital, amelyet vagy szeretsz, vagy utálsz – ha szereted a fekete édesgyökér ízét, megőrülsz érte.
Hagyományosan úgy készítették, hogy az ánizsmagot tejbe áztatták; ma már elterjedtebb, hogy a meleg tejhez anijs blokjest, azaz ánizsos kockacukrot adnak, és elkeverik. Úgy tartják, hogy alvássegítő és gyomornyugtató hatású.
4. Api morado vagy blanco: Bolívia
Ki gondolta volna, hogy a lila kukorica, az ananász, a fahéj, a szegfűszeg és a narancshéj együtt egy olyan sűrű, forró italt eredményez, amely gyakorlatilag önmagában is egy étkezés? Nos, Bolíviában rájöttek erre az api moradóval: ez az ital az inkákhoz vezethető vissza.
Reggelire szervírozzák, általában süteménnyel. Vagy ott van az api blanco, amely fehér kukoricát, tejet, cukrot és fahéjat tartalmaz. Közép- és Nyugat-Bolíviában a buszállomásokon szolgálják fel reggelente, és ideális meleg fogadtatás, amikor megérkeznek az emberek az Andok hűvösebb részére.
Dél-Amerika más részein chicha morada néven is ismert, és néha hidegen kínálják.
5. Masala chai: India
A masala chai angolul „fűszeres tea”, és nem a kávézóláncoknál kapható chaira kell gondolni. Erős és gazdag: forró tejben és vízben áztatott fekete tea, amelyet zöld kardamommal, szegfűszeggel, fahéjjal, gyömbérrel és borsszemekkel ízesítettek. Minden készítő egyedi aromát – szerecsendiót, vaníliát vagy csillagánizst – adhat hozzá. Bár az eredeti recept forró tejet ír elő, ha csak forró vízben főzöd le, akkor is kiváló meleg italt kapsz.
Az ital Afganisztánban, Pakisztánban, Srí Lankán, Nepálban és Bangladesben is népszerű. Ha egy helybéli megkéri, hogy igyál meg egy csésze chait, mindig mondj igent, mert nagyon udvariatlan dolog visszautasítani.
6. Kúmenkaffi: Izland
A kávé rendkívül népszerű ebben a szigetországban, és a helyi specialitás a kúmenkaffi, a köményes kávé. A kúmenkaffi fűszeres illatú, savanykás ízű és rengeteg koffeint tartalmazó kávé, amelyet étkezés után szolgálnak fel, és ideális esetben egy kis brennivínnel, egy másik izlandi hagyománynak számító köményízű pálinkával.
7. Hot toddy: Írország
A Smaragd-sziget azért olyan zöld, mert olyan gyakran esik az eső, és gyakran elég hűvös van ott. De egy hot toddyval gyorsan felmelegedhetsz. A whisky legyen erős ízű, különben nem fogja átütni a szegfűszeg fűszeres ízét és a barna cukor édességét. A szegfűszeget egy citrom héjába szúrjuk, mert ugyan ki akarna a fogai közül szegfűszeget szedegetni?
8. Coca tea: Argentína, Bolívia, Ecuador, Peru
A zöldessárga színű, enyhén kesernyés ízű, szárított kokalevelekből készült tea segít az Andokban való akklimatizálódásban; tökéletes a magassági betegség legyőzésére, segít az izomfájdalmak, kimerültség, fejfájás és egyebek ellen.
Amúgy közismert afrodiziákum, valamint segít az emésztési és bélrendszeri rendellenességeknél, és úgy gondolják, hogy a hosszú élet egyik záloga. A helyiek óva intik a turistákat: a leveleket ne vigyék haza, sok helyen tiltott árucikknek számít.
9. Zöld mentatea: Marokkó
A zöld mentatea a marokkói kultúra fontos része, amelyet egész nap, étkezéshez vagy önmagában is felszolgálnak, gyakran ezzel fogadják a vendégeket.
Hagyományosan a teából legalább három csésze felszolgálására elegendő mennyiségnek kell lennie a kannában, és a tea íze állítólag a három pohár alatt változik: „Az első pohár olyan keserű, mint az élet; a második pohár olyan erős, mint a szerelem; a harmadik pohár olyan szelíd, mint a halál.”
A hagyományos teaszertartás során a házigazda az elejétől a végéig a vendég előtt készíti el az italt. És amikor a teát kiöntik, az akár egy méterről vagy még magasabbról is történhet. A tea édes, erős, fantasztikusan mentolos, sokak szerint a legjobb ital a világon, nemcsak télen, de nyáron is.
10. Noon chai: Kashmir
A sheer chai vagy rózsaszín tea néven is ismert italt a Kasmír-völgyben, valamint Pakisztán és Afganisztán egyes részein élvezik. Az ital az elkészítés során hozzáadott csipetnyi szódabikarbónától rózsaszínű. De bár az ízek nagy része megegyezik a masala chaiéval: bors, fahéj, zöld kardamom és tejszín, a szóda és a hozzáadott só adja a tea jellegzetes ízét. Valójában ez egyfajta keveréke a masala chai és a jakvajtea keverékének.
Egyes helyeken zúzott mandulát tesznek a csésze aljára, amit a forró ital megolvaszt, és ragacsos masszává alakul.
11. Atole: Mexikó
A Kolumbusz előtti időkre visszavezethető eredetű atole valóban hagyományos ital Mexikóban és Közép-Amerikában, ahol atol néven emlegetik. Ünnepi ital: gyakran szolgálják fel a halottak napi ünnepségeken. A csokoládés atolét champurradónak hívják, és a téli ünnepek alatt szolgálják fel. Egyszerre habos, krémes és cukros, míg a hagyományos atole lehet olyan sűrű, mint a kása, vagy olyan híg, mint az olvadt fagylalt.
Mindez masa, vagyis a kukoricaliszt, megfőzve és cukorral, vaníliával és fahéjjal összekeverve. Határozottan bekuckózós ital, de reggelente felébreszt és lendületbe hoz.
12. Fehér zsályatea: navahó nemzet
A fehér zsályatea földes és kesernyés ízű. A navahók és más indián törzsek gyógyító eszközként használják, különösen az Egyesült Államok délnyugati részén, ahol a fehér zsálya természetes módon nő.
Segít a megfázásnál: csökkenti a nyálkát az orrmelléküregekben és a torokban, valamint csökkenti az izzadást. Ha szoptatsz, ne igyál belőle; az anyatej kiszárítására is használják.
13. Bicerìn: Olaszország
Olaszország a kávéiról és a kapucsínóiról ismert. A bicerìn azonban ezeken is túlmutat. Ez egy finom, sűrű és érzéki hagyományos ital az olaszországi Piemontban.
Az eszpresszó tetejére forró csokoládé kerül, majd egy réteg nehéz tejszínhab. Meleg és dekadens, ezt az italt ki ne élvezné?
14. Forró szójatej: Kína
5000 évvel ezelőtt egy kínai császár a szójababot az öt szent gabona egyikének nyilvánította. Azóta is népszerű étel. A forrón tálalt szójatej hagyományos kínai reggeli étel. Édesíthetjük nádcukorral vagy egyszerű sziruppal, és ízesíthetjük gyömbérlével vagy pandanlevéllel. Vagy sósan is tálalható, és itt kezd el a különlegesebb ízlésűek számára is vonzóvá válni. A sós szójatej lehet egyszerűen szójatej, amelyhez sót adnak, de készülhet szárított garnélarákkal, ecettel és apróra vágott savanyított mustárzölddel is.
15. Árpatea: Korea
Az árpateát, vagy bori chát télen forrón, nyáron pedig hidegen szolgálják fel Koreában. A pörkölt árpamagokat forró vízben párolják. Az ital a kávé helyettesítője, bár koffeinmentes, és enyhén kesernyés, diós íze van.
Tele van antioxidánsokkal, és állítólag segít a megfázás gyógyításában. Japánban és Kínában az árpateát hidegen szolgálják fel.
16. Mate: Argentína, Paraguay, Uruguay
A Yerba Mate fa leveleit forró vízben áztatva készül a népszerű mateital. Üreges kalabásztökben szolgálják fel, és bombillán vagy szitaként is funkcionáló szívószálon keresztül kortyolgatják. Az italt meg kell osztani, sajátos etikettel és technikával.
Az íze első alkalommal kesernyés lehet, de a tea főzésével enyhül. Nemcsak remek módja az ismerkedésnek, de segít az emésztésben és csökkenti a vérnyomást.
17. Szbiteny: Oroszország
Az oroszok a 14. század óta használják a szbitenyt, hogy dászvidányját (búcsút) mondjanak a téli megfázásnak. Fahéjat, kardamomot, szegfűszeget és gyömbért őrölnek össze, majd mézzel és lekvárral keverik össze. Forró vízzel felforralva átmelegít az ital, de ha a fűszereket és a mézet forró vörösborral keverjük össze, még gyorsabban felmelegszünk. Ez utóbbi verzió pedig gyakorlatilag az orosz válasz a forralt borra.
