A fejtetűvel kapcsolatban számtalan tévhit kering, az azonban biztos: senki nem osztozik szívesen az apró vérszívókkal.
Már önmagában attól elkezdhetünk viszketni, ha a környezetünkben felmerül a tetvesség. A szülők egy része gyermekük iskoláskora során minimum egyszer találkozik a bosszantó kis vérszívókkal, ha szerencsésebb esetben nem is saját családja lesz benne érintett, akkor a környezetében üti fel a fejét a fertőzés.
A fejtetű gyorsan terjed
Gyorsan elterjed kis közösségekben, főként, hogyha nem mindenki olyan következetes, hogy csírájában fojtsa el, vagy előzze meg a fertőzést. Az óvodáknak és az iskoláknak tájékoztatási kötelezettségük van a fejtetvességgel kapcsolatban: ha a közösségben valaki érintett, értesítik a szülőket, hogy megtegyék, amit kell: vizsgálják át gyermekeik haját, távolítsák el a serkéket, majd kezeljék a hajat és a fejbőrt a megfelelő szerekkel.
A teendőkről a Díványon is beszámoltunk már korábban, most arra voltunk kíváncsiak, vajon mi az oka annak, hogy a szó hallatára is fejünkhöz kapunk, és vakarózni kezdünk.
A pszichológusok szerint pszichoszomatikus jellegű viszketés áll a jelenség mögött, azonban az, ami kiváltja a fantomérzéseket ez esetben, az egy valós érzelmi szorongás által okozott valódi fizikai szenvedés – mondja Juli Fraga pszichológus.
Fantomparaziták támadása
Szülőként átélni azt, hogy a gyermekünk tetves, és az apró paraziták ellepik a lakást, netán átterjednek a család többi tagjára is, bizony komoly stresszforrás. A haj kezelése, az ágynemű, játékok, egyéb háztartási eszközök megtisztítása nagy munka. Sokaknak már a tetű gondolatától is viszketni kezd a fejük. A jelenség olyannyira általános világszerte, hogy saját nevet is kapott.
Viszketőanya-szindrómának nevezik.
A pszichoszomatikus viszketés ezen fajtája során azonban a többi, hasonló jelenségtől eltérően valójában nincs kiváltó, fizikai tünet, a szakemberek azt gyanítják, egyfajta szorongásos állapot okozza azt. Néhány ember számára tetűtől függetlenül okozhatnak a stresszhelyzetek általánosságban is bizsergést és bőrviszketést. Egyes egészségügyi szakemberek szerint a bőrproblémák stressz során történő romlása – például egy ekcéma vagy dermatitisz – is hasonló okokból fakad.
„A megnövekedett kortizolszint (…) megváltoztatja a mellékvese működését, és bőrviszketéshez vezethet” – magyarázza Cheryl Rosen bőrgyógyász.
Az agy kritikus szerepet játszik az efféle viszketésérzések során, ugyanis a testérzettől aktiválódik a szenzoros, motoros és érzelmi központ is. Egyes tanulmányok szerint ez akár egyfajta szorongásos viszketési ciklushoz is vezethet.
A tudatosság segít
Ha zavaró számunkra a képzelt tetvek által kiváltott fantomviszketés, érdemes jó előre gondoskodnunk arról, hogy a valóságban kizárjuk a fejtetvesség minden lehetőségét. Már nem csak a kezelésre, a megelőzésre is számtalan megoldás van, samponok és hajolajak is segíthetnek megelőzni a bajt, melyekkel hatékonyan kezelhetjük a fejbőrt és a hajat.
Ha kíváncsi vagy, miként ápolták hajkoronájukat az elmúlt évszázadok során férfiak és nők, ezt a cikkünket ajánljuk neked.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
