Legutóbb a bécsi MedUni kutatói olyan vérben fellelhető biomarkereket azonosítottak, amelyek segíthetnek a krónikus fáradtság szindróma diagnosztizálásának és kezelésének javításában. A betegségre jelenleg nincs gyógymód, de a tünetek enyhíthetők.
A fáradtság mellett ezek a tünetek árulkodóak
Az ME/CFS tünetei egyénenként változhatnak, súlyosságuk napról napra eltérhet. A fáradtság mellett a tünetek közé sorolható az extrém kimerültség érzése fizikai edzés vagy szellemi megterhelés után, memóriaproblémák, szédülés, izom- vagy ízületi fájdalom, krónikus alvászavar. De vannak, akik fejfájásra, torokfájásra, érzékeny nyaki vagy hónalji nyirokcsomóikra panaszkodnak. A betegségben szenvedők fokozottan érzékenyek lehetnek a fényre, hangokra, szagokra, ételekre és gyógyszerekre.
A krónikus fáradtság szindróma jelentősen korlátozza a betegek mindennapi tevékenységvégzését.
A betegség meghatározásának különböző diagnosztikai kritériumai vannak, de a klinikai ME/CFS-t legalább hat hónapig tartó fáradtságként és mozgásintoleranciaként határozzák meg.
A krónikus fáradtság szindrómának négy súlyossági fokozata van. Enyhe lefolyású a betegség, amikor valakinek a normál állapotban meglévő aktivitása a felére csökken. Mérsékelt abban az esetben, ha többnyire az otthonához kötnek valakit a tünetek. Súlyos esetben ágyhoz kötött, nagyon súlyos állapotban pedig teljesen ágyhoz kötött, és segítségre szorul a beteg, hiszen az olyan alapvető tevékenységeket sem tudja ellátni, mint a táplálkozás, tisztálkodás.
A nők nagyobb veszélyben vannak
A krónikus fáradtság szindróma okai egyelőre ismeretlenek. Az orvosok úgy vélik, több tényező kombinációja játszhat szerepet a kialakulásában. Ezek között van a genetika, de kiváltó okok lehetnek különféle bakteriális vagy vírusos fertőzések, fizikai vagy érzelmi traumák, illetve az anyagcsere-folyamatokhoz kapcsolódó hormonális betegségek.
A betegség kialakulásának kockázati tényezője lehet az életkor. Bár bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban a fiatal és a középkorú felnőtteket érinti. A
CFS bárkit érinthet, bár a 40-es és 50-es éveikben járó nők körében a leggyakoribb.
Az eddigi tapasztalatok szerint a betegek 60 százaléka nem képes teljes munkaidőben dolgozni, 25 százalékuk pedig ágyhoz kötött.
A krónikus fáradtság szindrómával kapcsolatos kutatások ellenére még mindig nincs olyan mérhető paraméter, amely egyértelműen jelezné a betegséget. Ezen szeretnének változtatni a bécsi MedUni tudósai, akik olyan biomarkereket azonosítottak a vérben, amelyek kapcsolatba hozhatók a ME/CFS-szel. Ezek olyan specifikus jelzései a szervezetnek, amelyek egyértelműen arra utalhatnak, hogy valami rendellenes folyamat történik a testünkben.
Találtak két egyértelmű jelet
A kutatók által azonosított különböző biomarkerek az immunrendszer működési zavaraira vagy bélproblémákra utaltak. Mindkét egészségügyi szövődményt korábban már összefüggésbe hozták a ME/CFS-szel és a hosszú kovidózissal, anélkül, hogy egyértelmű következtetéseket vontak volna le azzal kapcsolatban, hogy a két betegség között van-e szoros kapcsolat.
A vizelet színének és állagának megváltozása sok mindenről árulkodhat, akár arról is, hogy milyen betegségben szenvedünk. Ha szeretnéd tudni, mire kell figyelned, olvasd el a cikkünket, amely arról szól, hogyan figyelmeztet a vizeletünk a súlyos betegségek kialakulására.
DOGZ Fesztivál a Városligetben!
Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.
Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!
hirdetés
