Krónikus betegségek, táplálkozási hiányosságok, gyógyszerek mellékhatásai, örökletes betegségek, a genetika és a stressz is okozhatja az emésztőenzimek alultermelődését. Ha nem változtatsz az életmódodon, illetve nem kezeled az említett krónikus betegségeket, komoly egészségügyi problémákkal nézhetsz szembe. Ráadásul már a terhesség alatti körülmények is befolyásolják a születendő gyermek emésztőrendszerének állapotát – például az édesanya táplálkozása, stressz-szintje, egészségi állapota, életkörülményei.
Súlyosbíthatja az emésztőrendszeri tüneteket
Az emésztőenzimeknek kulcsfontosságú szerepe van az élelmiszerek lebontásában, a makrotápanyagok – a zsír, a szénhidrát és a fehérje –, megfelelő felszívódásában.
„Ezek biztosítják a szervezet számára szükséges energiát és építőelemeket, így egyértelmű, hogy ha a folyamatban valami nem jól működik, például nincs megfelelő mennyiségű emésztőenzimünk, akkor az az általános jólétet veszélyezteti" – szögezi le Nagy Nelly élelmiszer-analitikus. „Termelődnek emésztőenzimek a szájüregben, a gyomorban, a vékonybélben, illetve a hasnyálmirigyben. Utóbbi naponta körülbelül 1,5-2 liter emésztőenzimekben és ionokban gazdag hasnyálat állít elő. Több mint húszféle emésztőenzim termelését végzi."
Az emésztőenzimek hiánya vagy alacsony szintje gyakran kapcsolódik bizonyos emésztőrendszeri betegségekhez és állapotokhoz, mint például a cöliákia, az irritábilis bél szindróma (IBS), a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás és a laktóz- vagy fruktózintolerancia. Ezekben az esetekben az emésztőenzimek pótlása segíthet a tünetek enyhítésében, de fontos, hogy orvosi felügyelet mellett történjen, mert az alapbetegséget is kezelni kell."
Bár a cöliákia elsősorban az immunrendszer gluténre adott túlreakciójával kapcsolatos, az emésztőenzimek hiánya is szerepet játszhat a tünetek súlyosságában.
„A proteolitikus enzimek (protezázok, fehérjebontó enzimek) hiányában a glutén nem bomlik le megfelelően, ami tovább súlyosbíthatja az immunreakciót.”
Az emésztést segítő enzimeket a stressz is csökkentheti
A krónikus stressz negatívan befolyásolhatja az emésztőenzimek termelődését, így a stresszkezelési technikák, mint a meditáció, a jóga vagy a mély légzés, javíthatják az emésztést. Az emésztőenzimek számát a nem megfelelő étkezéssel is a kritikus mennyiség alá csökkenthetjük, ám kialakulásuk már az anyaméhben elkezdődik. A baba-mama mikrobiomja és az emésztőenzimek közötti kapcsolat jelentős és összetett. A szimbiotikus kapcsolat alapvető fontosságú a fiziológiai fejlődés és az egészség szempontjából.
Érdemes megjegyezni például, hogy a terhesség utolsó trimeszterében a magzat nagy mennyiségű magzatvizet nyel, amely kialakulóban lévő bélmikrobiomjára már hatással lesz.
A tápanyagok megfelelő felszívódása rendkívül fontos, melyben az emésztőenzimek optimális mennyisége és működése is kulcsszerepet játszik. A már említett makrotápanyagok közül például a szervezetnek az átlagosnál nagyobb mennyiségű fehérjére van szüksége a sebgyógyulási folyamatokhoz, a sejtnövekedés és sejtregeneráció, illetve az immunrendszer-támogatás kapcsán – például műtétek után.
Az emésztőenzimek termelődését blokkolják vagy serkentik egyes gyógyszerek, de a szervezetünk számára nem személyre szabott pro- és prebiotikumok is. Ezért létfontosságú sokszor, hogy csak megfelelő szakember ajánlásával és monitorozásával, illetve a megfelelő vizsgálatok után fogyasszuk ezeket. A nem megfelelő alkalmazás által oly mértékben módosíthatjuk bélmikrobiomunk működését, mellyel többet ártunk, mint használunk. Ahogy öregszünk, a test természetes emésztőenzim-termelése szintén csökkenhet, ami emésztési zavarokhoz vezethet. Ezért érezzük az évek előrehaladtával, hogy emésztőrendszeri panaszaink száma – például a puffadás, hasmenés, gyomorégés – gyarapodik.
Ezeket edd, hogy jobb legyen az emésztésed
Az emésztőenzim-aktivitás optimalizálása, pótlása nemcsak étrendkiegészítők szedésével történhet, hanem természetes emésztőenzimekben gazdag ételek fogyasztásával is. Az élelmi alapanyagoknak ráadásul számtalan előnye is van, hiszen az enzimeken túl több tápanyagot és rostot is tartalmaznak, ami szintén támogatja az egészséges emésztést és az általános jólétet.
Mindezeken túl a természetes forrásokból származó enzimek jobban integrálódnak az emésztési folyamatokba, és kevesebb mellékhatással járhatnak, mint a szintetikus kiegészítők.
Az egyik ilyen például az ananász, amely az úgynevezett bromelaint tartalmazza; ez segít a fehérjék emésztésében és felszívódásában. A nyers mézben több típusú emésztőenzim is található, ahogyan a banánban is, amely az összetett szénhidrátokat – például a keményítőt –, kisebb és könnyebben felszívódó cukrokká bontja.
A kefír is számos emésztőenzimet tartalmaz, például lipázt, proteázokat és laktázt. A laktáz segíti a laktóz, azaz a tejben lévő cukor emésztését.
A gyömbér nemcsak akkor segít, ha megfáztál, de mivel zingibain proteázt tartalmaz, amely a fehérjéket építőelemeire bontja le, az emésztésedet is támogatja. Sokan úgy gondolják, hogy az emésztési zavarok egyik fő oka, ha az étel túl sokáig marad a gyomorban.
Egészséges felnőtteken és emésztési zavarban szenvedőkön végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a gyömbér elősegítette az étel gyorsabb áthaladását a gyomorban.
Szakértőnk kiemelte, hogy minden esetben fontos, hogy az egyének figyelembe vegyék saját egészségi állapotukat, tudatában legyenek annak, mely emésztőenzim működése okoz náluk alul- vagy túltermelést, illetve szükség esetén konzultáljanak egészségügyi szakemberrel, mielőtt jelentős változtatásokat hajtanának végre az étrendjükben, különösen, ha emésztőrendszeri zavarokban vagy élelmiszer-intoleranciában szenvednek.
Ha kíváncsi vagy, melyik fűszer van nagyon jó hatással az emésztésedre, olvasd el ezt a cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
