Az elhízásról kevesen tudják, hogy már Európában is járványként tartjuk számon: ennek oka az, hogy bár nem fertőző betegségről van szó, jelen van a társadalom minden rétegében, és sokféle halálok elsődleges kiváltójává vált. Magyarországon is fájóan sok embert érint ez az állapot, amellyel kapcsolatosan nem ok nélkül kongatnak most vészharangokat.
Ilyen mértékű a járvány
Hogy jobban értsd, mekkora problémát okoz az elhízás a kontinensen, ahhoz elegendő két számot ismerned: évente 200 ezer daganatos megbetegedés hátterében áll a jelentős súlyfölösleg, amely 1,2 millió ember halálához járul hozzá szintén éves szinten. A WHO májusban közzétett, nagyszabású kutatása alapján, melyhez hasonlót az elmúlt 15 évben nem készített senki, az elhízás már halálos szintet üt meg világszerte, és még mindig egyre nő az elhízottak száma.
Európa-szerte a felnőttek 58 százaléka tekinthető elhízottnak, ami pedig nagyon riasztó, az az, hogy már az öt év alatti gyermekek körében is 8 százalékos az állapot előfordulása.
Az egész világot figyelembe véve csak az amerikai kontinenseken gyakoribb az elhízás, mint Európában, derül ki szintén a jelentésből.
Te tudod, megfelelő-e a BMI-d?
Mielőtt a hazai helyzettel, valamint az elhízás következményeivel foglalkoznánk, tisztázzuk, mit is értünk a fogalom alatt. A BMI, azaz a testtömegindex segít eldönteni, hogy egy személy súlya milyen kategóriába tartozik. A következő alkati kategóriákat alakították ki a mérőszám alapján:
- 16–17 mérsékelt soványság
- 17–18,5 enyhe soványság
- 18,5–25 normális testsúly
- 25–30 túlsúly
- 30–35 első fokú elhízás
- 35–40 másodfokú elhízás
- >40 harmadfokú, azaz súlyos elhízás
Elhízottnak tehát a 30-as BMI fölötti értékkel rendelkezőket tekintjük, de már a túlsúly sem jelent túl sok jót, főként, mivel az elhízás előszobájáról van szó: ezt az állapotot még könnyebb visszafordítani ugyan, mint az elhízást, de ha nem kezdünk vele semmit, nem számíthatunk arra, hogy elkerülhetjük a további súlyfelesleg kialakulását.
Ilyen veszélyei vannak az elhízásnak
Az elhízás, amire önmagában is krónikus betegségként tekinthetünk, több más betegséggel is összefügg: mozgásszervi szövődmények, kettes típusú cukorbetegség, szívbetegség és legalább 13-féle ráktípus alakulhat ki következményeként. A WHO jelentése szerint mindezen felül a túl magas testzsírszázalék korai halálozáshoz vezet, valamint a rokkantság egyik vezető kockázati tényezője.
„A WHO európai régiójában az elhízás valószínűleg közvetlenül felelős évente legalább 200 ezer új rákos megbetegedésért, és ez a szám az elkövetkező évtizedekben várhatóan emelkedni fog” – áll a jelentésben.
„A régió egyes országaiban az előrejelzések szerint az elhízás lehagyja a dohányzást, mint a megelőzhető rákos megbetegedések fő kockázati tényezője.”
A jelentés szerint az elhízás okai összetettebbek, mint hogy csak az egészségtelen táplálkozásra és a mozgásszegény életmódra vezessük vissza az állapot kialakulását. Úgy vélik, a modern, európai, erősen digitalizált társadalmakban élőkre jellemző környezeti tényezők szintén az elhízás mozgatórugói, csakúgy, mint például az egészségtelen élelmiszerek népszerűsítése a gyerekek körében, valamint az ülő helyzetben végzett online játékok elterjedése.
A magyar helyzet sem szívderítő
A jelentés magyar adatai beszédesek azzal kapcsolatosan, hogy mennyi tennivaló van hazánkban is az elhízás ellen. A magyar társadalom 61,6 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, az elhízás kritériumának 26,4 százalék felel meg.
Ezt azt jelenti, hogy a társadalom több mint negyede 30 fölötti BMI-vel él, a túlsúlyosak aránya pedig 35 százalék, azaz több mint a lakosság egyharmada.
Mind a túlsúly, mind az elhízás terén érintettebbek a férfiak, mint a nők. A vizsgált 53 ország közül csak hét olyan van, amelyikben még hazánknál is elterjedtebb az elhízás.
Az öt év alatti gyermekek köréből nincsen hazai adat a kutatásban, de a serdülőkkel kapcsolatosan igen: e szerint 26,9 százalékuk túlsúlyos vagy elhízott – itt a fiúk erősen felülreprezentáltak a lányokhoz képest, 9,5 százalékuk pedig már elhízott – szintén jóval több fiú érintett, mint lány. A 7–9 évesek közt sem sokkal jobb a helyzet: a fiúk 28, a lányok 27,8 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.
Na de mi lehet a kiút?
Hogy mit kell tennünk? Pofonegyszerűnek tűnik: fogyni. Ez azonban mégsem olyan könnyű, mint amilyennek hangzik. Dietetikusok szerint a titok nyitja
az alacsonyabb kalóriabevitel melletti megnövelt testmozgásmennyiség: a WHO heti 150 percnyi intenzív testedzést javasol egyébként is mindenkinek
az egészség megőrzése érdekében, az ülőmunkát végzőknek pedig különösen szüksége van erre – és ne feledjük, a naphosszat az iskolapadot koptató gyerekeket is ülőmunkát végzőknek kell tekintenünk. A táplálkozás egészségesebbé tétele a változatosság jegyében szintén nagyon fontos lépés lehet az egészségesebb BMI-hez vezető úton – ehhez érdemes segítségül hívni a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlását, melyet Okostányér néven ismerhetünk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
