elhízás gén

Nem jó hír, ha a családi fotókat nézegetve azt látod, hogy a szüleid a negyvenes-ötvenes éveikre igencsak kikerekedtek. Ha mindketten küzdöttek a kilókkal, hatszor nagyobb az esélyed, hogy esetedben is megjelennek a bosszantó zsírpárnák, derítették ki norvég kutatók.

50 évre visszamenőleg nézték az adatokat

Gyakran látunk olyan családokat, ahol az elhízott szülők gyerekei alatt is többet mutat a mérleg a kelleténél. Ilyenkor pedig általában azzal magyarázzuk, hogy valószínűleg a szülők is egészségtelenül táplálkoznak, és a gyerekek is ugyanezeket az ételeket kapják, tehát nincs abban semmi meglepő, hogy a kicsik is kövérek. Ám arról még eddig nem készült tanulmány, hogy a későbbiekben – amikor a gyerekek felnőnek, és már nem az otthoni kosztot fogyasztják – mennyiben változik meg a súlyuk.

Egy norvégiai, több generáción át zajló tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a vizsgált személyek hatszor nagyobb valószínűséggel élnek elhízással középkorukban, ha mindkét szülőjük túlsúlyos volt ebben az időszakban. A tanulmányt májusban mutatják be az Európai Elhízás Kongresszuson. 

A kutatók a Tromsø Study adatait használták fel, egy népességalapú egészségügyi vizsgálatot, amely 1974 óta folyik. 2068 apa-anya-gyerek trió adatait elemezték. A páciensek középkorúak voltak – azaz 40 és 59 év közöttiek –m a szülőket 1994–1995-ben, míg a gyerekeiket 2015–2016 között vizsgálták.

Ha az apa kövér, nagyobb az esély a túlsúlyra 

A magasságra és súlyra vonatkozó adatok elemzésével a kutatók szoros összefüggést találtak a szülők BMI-je és a középkorú elhízás állapota, valamint gyermekük BMI-je és elhízási állapota között ugyanabban az életkorban.

A kockázat akkor is nagyobb volt, ha csak az egyik szülő volt túlsúlyos a negyvenes évei után. Amikor csak az anya volt kövér, a kockázat, hogy a gyermek is pluszkilókkal küzdjön, amikor eléri a középkort, 3,44-szeresére nőtt. Abban az esetben, ha az apa küzdött a súlyával, az esély 3,74-szeres volt. Az összehasonlítás alapját olyan gyermekek adatai adták, akiknek a szülei nem voltak elhízottak 40 és 59 éves koruk között. Az elemzés során a kutatók a gyermek nemét, valamint a szülők és a gyermek életkorát, iskolai végzettségét és fizikai aktivitási szintjét is figyelembe vették. A kutatás vezetője, Mari Mikkelsen, az UiT Arctic Egyetem közösségi orvostudományi tanszékének munkatársa így nyilatkozott:

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szülők testtömegindexe hogyan függ össze utódaik testtömegindexével, amikor az utód már jócskán felnőtt, és hosszú ideje nem egy helyen él a szüleivel.

„Korábbi kutatások erős összefüggést mutattak a szülők és gyermekeik elhízottsága között, de kevés tanulmány vizsgálta, hogy a túlsúlynak ez a generációk közötti átvitele folytatódik-e a serdülő- és a felnőttkorban is.” 

A gének mellett akár a lakhelyünk is hatással lehet az elhízásra 

A gének mellett azonban más tényezők is szerepet játszhatnak, például a család táplálkozási és fizikai aktivitási szokásai.

Az obezogén környezet – azaz, amely hajlamosít az elhízásra – az, amely megkönnyíti az emberek súlygyarapodását, és nehezebbé teszi a fogyást. Ez magában foglalja az épületeket, utakat, parkokat, rekreációs területeket, üzleteket és más vállalkozásokat egy közösségben – ezek mindegyike befolyásolhatja, hogy az emberek milyen ételeket fogyasztanak, és mennyire könnyű számukra a fizikai aktivitás.

„Egyes tanulmányok azt feltételezik, hogy a gyerekek hajlamosak hasonló táplálkozási és testmozgási szokásokat kialakítani, mint a szüleik, amikor mindannyian egy fedél alatt élnek, ami hasonló BMI-státuszt eredményez – mondta Mikkelsen. Emellett a gyermekkori elhízás, különösen a serdülőkori, hajlamos követni az egyént a korai felnőttkorig, ezért azt gyanítottuk, hogy ez a negyvenes évei után is így lesz.” 

Az elhízás összetett természete miatt széles körű közegészségügyi megközelítésre lesz szükség, amely a gyermekek, serdülők és felnőttek elhízásának megelőzésére helyezi a hangsúlyt.

Ez különösen fontos, mivel az elhízás számos más egészségügyi probléma kockázatát növeli, beleértve a 2-es típusú cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és bizonyos ráktípusokat.

Ha szeretnéd tudni, mennyire rossz a helyzet itthon az elhízással kapcsolatban, olvasd el ezt a cikkünket is.