egészséges növény

A Földközi-tenger térségéből származó mángoldot a helyiek finom zamata, sokrétű felhasználhatósága, egyszerű termesztési módja és kedvező élettani hatásai miatt már nagyon régen felfedezték maguknak. Ismerték és szerették már mind a rómaiak, mind a görögök, amit Arisztotelész i. e. IV. századi említéseiből is tudunk.

Zöldség a kiskertbe

A cukorrépával és a céklával közei rokonságban álló, de főbb jellemzőiben a spenóttal, a spárgával és a rebarbarával is hasonlóságot mutató mángold néhány száz évvel ezelőtt a legtöbb magyar kertben is megtalálható zöldség volt. Előszeretettel fogyasztották eleink, míg meg nem feledkeztünk róla. Aztán szerencsére valahogy újra felfedeztük, és lassan egyre többen építjük be egészséges étrendünkbe mindkét itthon termesztett fajtáját: az úgynevezett bordás és a levél- vagy metélőmángoldot. Míg az előzőnek a levélnyelei vastagok, fehéres-pirosas színűek és húsosak, utóbbinak pedig maga a levele a fogyasztható rész, fehér virágai pedig az akár 1 méteresre is megnövő száron nyílnak.

Ha kiskertedben a talaj nem túl savanyú, sok a napsütés, és a termesztendő növény kapna elég vizet és tápanyagot, akkor érdemes mángoldmag vetésében gondolkodnod, mégpedig egymástól jó 30-35 cm-es távolságban, hogy a növény nyugodtan terebélyesedhessen. Április második fele éppen az ideális pillanat erre. Ha így teszel, és szorgalmasan gyomlálsz körülötte, esetleg egyeled, akkor jó eséllyel júliustól akár az első fagyokig folyamatosan szedegetheted majd a friss leveleket. Csak ne túl mohón! Egyszerre 2-3 levélnél többet ne, viszont, ha alaposan betakargatod a tövet télire, akkor tavasszal kezdheted a friss mángold szüretelését újra.

Dísznövény a cserépbe

A mángold tehát fény- és vízigényes növény, de akár napos erkélyen is termeszthető, és impozáns külleme miatt egy tetszetős balkonládában kellemes éke lehet az erkélynek vagy a terasznak. Öntözzük rendszeresen, és mindig csak a külső levelekből tépjünk egyet-egyet, így középről újabbakkal tud megajándékozni a növény.

Gyógyszer a szervezetbe

Ahogy az élénk színű zöldségek esetében már megszokhattuk, a mángoldnál is teljesül a szabály. A harsány szín együtt jár a jótékony élettani hatással, a mángold is hatásos rákmegelőző lehet magas antioxidáns-tartalmának hála. Könnyen emészthető zöldség, mely magas savtartalma miatt élénkítő hatással bír. Emellett bővelkedik vasban is és kitűnő K-vitamin-forrás. De A-, B-, C- és E-vitamin-tartalma sem elhanyagolható, ahogyan magnéziumban, mangánban, káliumban, rézben, kalciumban, foszforban, cinkben és rostokban is gazdag. Rendszeres fogyasztása így igencsak előnyös, ráadásul viszonylag kevés természetes ellensége akad, ezért gyakran permetezés nélkül is épek maradnak a levelek, vagyis fogyasztásuk még egészségesebbé válik.

Finomság a tányérra

A bordás mángold ujjnyi vastag nyélrészével legjobb azt (t)enni, amit a spárgával is (t)eszünk, a levelesből viszont inkább főzelék vagy zöldköret, esetleg mártás készítése ajánlott. A szép és terebélyes levelek nemcsak a tálalás díszítésére alkalmasak, de töltelékkel felcsavarva vagy batyuvá hajtogatva is gusztusos és finom fogás kreálható belőlük.

Ha szívesen olvasol más egészséges leveles zöldségről is, ezt a korábbi cikkünket ajánljuk figyelmedbe.