Már 4500 évvel ezelőtt is csókolóztak: íme a bizonyíték

GettyImages-77745348
Olvasási idő kb. 7 perc

Filematológia. Ez a nagyon tudományosan hangzó latin kifejezés a csókolózás tudományát jelenti – mert ilyen is van. De vajon mióta csókolóznak az emberek? Hogyan alakult ki ez a szokás? Minden ember szokott csókolózni? És mi a helyzet az állatokkal?

Sokáig úgy tartották, hogy a csókolózás legkorábbi írásos megjelenése a Védákból, a hinduizmus szent könyvéből származik, amely körülbelül i. e. 3500-ban íródott. Az újabb kutatások szerint azonban egy évezreddel korábbról, az ókori Mezopotámiából származó leleteken is fennmaradt a csók. A mai Irak és Szíria területén, az Eufrátesz és a Tigris folyó között létrejött civilizációban agyagtáblákra jegyezték fel a társadalmi érintkezés szabályait, s ezek alapján kijelenthetjük: a csók mind a romantikus, mind a baráti-családi kapcsolatoknak szerves része volt.

Az istenek csókja

„Az első utalások a csókra az istenek viselkedéséről és cselekedeteiről szóló mitológiai szövegekben fordulnak elő. Csak valamivel később, főleg az i. e. második évezred elején találunk egyértelmű utalásokat a csókra a magánokiratokban” – írja Troels Pank Arbøll, a Koppenhágai Egyetem professzora és a Közel-Kelet ősi civilizációinak szakértője a témával foglalkozó írásában, amely 2023 májusában jelent meg.

A bonobó majmoknál sem ismeretlen a csók
A bonobó majmoknál sem ismeretlen a csókJeff McCurry / Getty Images Hungary

A bonobók is csókolóznak

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a csókolózás Mezopotámiából terjedt volna el szerte a világon: a kutatók többsége valószínűsíti, hogy a csókolózás ösztönös viselkedés, amely a prehisztorikus idők óta velünk van. Az emberek és a főemlősök fejlődése mai tudásunk szerint 5-6 millió éve vált szét, és ismert, hogy a főemlősök közül a bonobók és a csimpánzok is csókolóznak, sokszor harc után, valószínűleg a béke helyreállítása érdekében.

Evolúciós szempontok

Az is elképzelhető, hogy evolúciós okokra vezethető vissza a csókolózás. Amikor csókolózunk, feromonok cserélődnek, például a nyálkahártya és az arcbőr lipidjei, amelyek fontos üzeneteket hordoznak a másik ember(szabású) felé.

Elképzelhető, hogy őseink a nyálon vagy a leheleten keresztül közvetített kémiai jelek segítségével értékelték lehetséges szaporodási partnerüket.

A tevékenység aztán – nem mellesleg – elősegítette a kötődést, az intimitást és a szexuális izgalmat is. Mindenesetre az, hogy a „romantikus” csókok a legközelebbi élő rokonainknál is előfordulnak, arra utal, hogy ez a viselkedés sokkal korábbi, mint a legrégebbi írásos emlékek.

A csókolózás története messzire nyúlik vissza
A csókolózás története messzire nyúlik visszaDea / G. Nimatallah / Getty Images Hungary

Kinevették a csókolózó nyugatiakat

Más antropológusok szerint a csókolózás tanult viselkedés, amely a korai kultúrákban a szoptatáshoz vagy ahhoz a tevékenységhez kapcsolódott, amikor az anyák megrágták az ételt gyermekeiknek, majd átadták a saját szájukból a csecsemő szájába. Ők azzal is érvelnek, hogy nem minden emberi kultúrában ismert és elfogadott a csókolózás: a Föld népességének hozzávetőleg 10%-a nem csókolózik. Egyes népek (például az eszkimók és a maorik) az orrukat dörzsölik össze helyette, mások viszont még azt sem. Néhány óceániai és afrikai törzs számára az európaiak megérkezéséig teljesen ismeretlen volt a csók. Kutatók feljegyezték, hogy amikor a tonga törzs tagjai először láttak csókolózó nyugatiakat, kinevették őket, hogy „megeszik egymás nyálát és mocskát”. Szudán egyes részein úgy tartják, hogy a száj a lélek kapuja, és attól tartanak, hogy a csókolózás során kiszökik a lelkük, vagy éppen a másik elveszi azt.

Mindennél jobb

Mindenesetre a sumér, majd az indiai, egyiptomi, és később az európai civilizációkban is a csók a barátság, a szeretet, a szerelem gesztusa volt. Az ókori Egyiptom szerelmi költészetéből például fennmaradtak ilyen sorok:

„És amikor az ajka az enyémhez tapad,
megrészegülök, és nincs szükségem borra.
Amikor csókolózunk, és meleg ajka félig nyitva,
a felhőkig repülök sör nélkül!”

Csókábrázolás egy Pompejiből származó falfestményen
Csókábrázolás egy Pompejiből származó falfestményenWikimedia Commons

Egy kis csóktörténelem

Hérodotosz, az ókori görög történetíró feljegyezte, hogy Perzsiában az egyenrangú férfiak egymás szájára adott csókkal üdvözlik egymást, alacsonyabb rangú vendégeiket pedig arcon csókolják. A rómaiak a csók háromfajta típusát ismerték: a kézre vagy arcra adott osculum a baráti közeledést jelezte, a csukott ajkakkal adott basium rokonok között volt használatos, a szenvedélyes suavium pedig szerelmesek között. Az ókeresztények békecsókkal üdvözölték egymást, ami egészen a középkorig a katolikus mise liturgiájának része volt, majd felváltotta az úgynevezett csóktábla, amit a hívek egymás helyett megcsókolhattak. Luther Márton és a reformáció aztán a 16. században a csók minden formáját kitiltotta az istentiszteletről, mondván, hogy testi vágyat ébreszt. Egyedül a házastársi csók maradhatott meg a templomban, amely házasságkötéskor a vőlegény és a menyasszony spirituális egyesülésének szimbóluma. A pestis- (és egyéb) járványok időszakában utólagosan ez nem is tűnik olyan rossz lépésnek. Az üdvözlés más formái kezdtek elterjedni (mint például a pukedlizés, meghajlás, kalapemelés).

Egy egészséges szokás

A csók tehát megmaradt a szerelmeseknek, amint arról művészeti alkotások serege, versek, festmények, szobrok és a népköltészet is tanúskodik. A szerelmes csókról viszont nem érdemes lemondani: serkenti a jó közérzetért felelős hormonok termelődését. Csókolózás során oxitocin szabadul fel, ami erősíti a szeretet és a kötődés érzését, az endorfin és a dopamin pedig a boldogságérzetért felel. A csókolózással kapcsolatos kísérletek kiemelték: minél többször csókolózunk, annál nagyobb mértékben csökken a stressz-szint és növekedik a kapcsolati elégedettség. És ha ez még nem volna elég, a koleszterinszintre is kedvező hatással van.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?
Érdekességek