csipsz rákkeltő

Az akrilamid, amely az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által potenciálisan rákkeltőnek minősített anyag, az élelmiszerek magas hőmérsékleten, legalább 120-150 °C-on való hevítésekor, például zsírban sütéskor természetes módon keletkezik.

A „zöldség” szó megtévesztő lehet a csipszek nevében

Az akrilamid egy olyan vízben jól oldódó szerves vegyület, amely magas szénhidráttartalmú élelmiszerek sütésekor, pörkölésekor, grillezésekor keletkezik, és potenciálisan rákkeltő. Legnagyobb koncentrációban a burgonyacsipszekben van jelen, de a legújabb kutatások szerint az egyéb zöldségekből készült csipszek is tartalmazzák. 

Régóta köztudott, hogy a burgonyacsipsz igen egészségkárosító élelmiszer, miután elsősorban zsírból, szénhidrátból és sóból áll. Azonban az egyéb zöldségekből készült csipszek sem tartoznak az egészséges élelmiszerek közé csupán azért, mert a „zöldség” szót tartalmazza az elnevezésük. A valóságban ezek a rágcsálnivalók is komoly zsír- és sótöbbletet tartalmaznak, valamint ezekben is megtalálható a rákkeltő anyagnak tartott akrilamid.

A tapasztalatok szerint az akrilamid az elmúlt években egyre több élelmiszerben és egyre nagyobb koncentrációban található meg: egyebek között rizst tartalmazó bolti desszertekben, a kukoricapehelyben, a tönkölypehelyben, kenyérsütő-keverékekben, kávéporokban és a péksüteményekben, kenyerekben is.

A zöldésgcsipsz több rákkeltő anyagot tartalmazhat, mint a hagyományos

A zöldségcsipsznek jelentős akrilamidtartalmára a stuttgarti Vegyi és Állategészségügyi Hivatal legfrissebb tanulmánya hívta fel a figyelmet. A hivatal 2018 és 2024 között a sült zöldségszeletekből mintegy 110 mintát vizsgált meg laboratóriumi körülmények között.

Ez azt jelenti, hogy a zöldségcsipszek akrilamidtartalma csaknem ötszöröse a hagyományos csipszekének, miután a burgonyacsipszben lévő átlagos akrilamidtartalom 22 μg/100 g. Utóbbi esetében az uniós irányérték jelenleg 75 μg/100 g, ezzel szemben a zöldségekből vagy hüvelyesekből készült csipszben található akrilamidra vonatkozóan jelenleg nincsen semmilyen uniós szintű irányelv.

Azt, hogy a gyakran édesburgonyából, paszternákból vagy céklából készült zöldségcsipsznek magasabb az akrilamidtartalma, azzal magyarázható, hogy viszonylag magas a cukortartalmuk. Az akrilamid ugyanis cukrokból, például glükózból vagy fruktózból és az aszparagin aminosavból képződik 120 Celsius-fok feletti hőmérsékleten.

A hüvelyesekből készült csipszek egészségesebbek

Ha nem tudunk vagy nem akarunk lemondani a snackfogyasztásról, a stuttgarti Vegyi és Állategészségügyi Hivatal az egészségünk megóvása érdekében azt javasolja, hogy a zöldségcsipszek és a hagyományos burgonyacsipszek helyett fogyasszunk lencse- és csicseriborsócsipszet, ugyanis hüvelyes növényekből készült csipsz átlagosan csak 3 μg/100 g akrilamidot tartalmazott, így lényegesen kevesebb benne a szennyezőanyag, ami zöldségcsipszekben átlagosan 100 μg/100 g, a burgonyachipsekben pedig átlagosan 22 μg/100 g.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a csipszek akkor sem számítanak egészséges élelmiszernek, ha nem tartalmaznak akrilamidot. Az ilyen snackekben általában túl sok cukor, zsír vagy só található, ezért semmiképpen nem részei a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásnak. 

Bizonyított tény, hogy a matcha, vagyis a porított zöld tea nemcsak élénkít, hanem meggátolja a cukorbetegség és a rák kialakulását, valamint stabilizálja a vérnyomást. Hatásairól ebben a cikkünkben olvashatsz.