csalán gyógynövény

A kellemetlen csípéseket okozó csalánt inkább gyűjteni kéne, mint kikerülni. Ezt a gyógynövénynek számító gazt felhasználhatjuk a kisebb egészségügyi problémáink enyhítésére, gyógyítására, valamint a konyhában, sőt a biokertészetekben is kiváló alapanyag.

Tavasszal az első zöld növények közt bújik elő a csalán, virágzási ideje májustól júliusig tart. Az akár kétméteresre is megnövő növénnyel erdőkben, árokpartokon, kertekben, de akár a városok parkosított területein is találkozhatunk.

„Csípősségét” a rajta lévő, méreganyagot tartalmazó szőröknek köszönhetjük, melyek a fiatal levelek és hajtások kivételével az egész növényen megtalálhatók. Ezeknek az érintése okozza az égő, viszkető érzést és az apró, vörös kiütéseket, melyek, bár gyorsan elmúlnak a bőrről, sokáig emlékeztetnek majd a kellemetlen találkozásra.

Az is gyógyít benne, ami égő érzést okoz

A csalánt tartják az egyik legerősebb vértisztító növénynek. A leveleiben rendkívül sok hatóanyag van, például C-, B- és K-vitamin, szerves savak, flavonoidok, illóolajok, szteroidok, kálium, kalcium és kovasav is. De nem csak ezek az értékesek a csalánban, a gyökere is felhasználható, ez főleg növényi szterolokat, lecitint, lignánt és poliszacharidokat tartalmaz.

És bizony a kis csalánszőrök is hasznosak a számunkra, ezekben olyan értékes anyagok rejlenek, mint a hisztamin, a szerotonin, az acetilkolin és a hangyasav. Éppen az utóbbinak köszönhetjük, hogy a növény segítségünkre van az ízületi gyulladások, reumatikus panaszok enyhítésében. Ez az anyag ugyanis helyi vérbőséget okoz, így a vérkeringés azokban a kisebb erekben is felélénkül, amelyek a gyulladás vagy a mozgáshiány miatt háttérbe szorultak.

De az ebből készült teát is érdemes kúraszerűen inni annak, akinek szüksége van rá. Ez ugyanis vízhajtó hatású, serkenti a vese működését, valamint vitaminokat és vasat tartalmaz. Viszont arra ügyelni kell, hogy naponta csak egyszer fogyasszuk, és legfeljebb 2-3 hétig igyuk rendszeresen, majd tartsunk ugyanennyi idő szünetet ebben. Valamint terhes nőknek és szoptatós édesanyáknak tilos fogyasztaniuk.

A szépségápolásban is bevethetik a csalán erejét azok, akinek gyorsan zsírosodó hajuk van, valamint a növényben lévő kovasav a töredező körmöket és hajszálakat is ápolja.

Feldobja a megszokott menüt

A friss növényt hasonlóan használhatjuk, mint a spenótot vagy a sóskát. A forrázott csalán már nem csíp, így bátran készíthetünk belőle levest, főzeléket, de salátákhoz is adhatjuk. Ráadásul a korán jött tavasznak köszönhetően már találhatunk friss, zsenge példányokat ebből, így akár már hétvégén kipróbálhatjuk.

Vegyszerek nélkül ápolja a kertet

A csalán megfelelően feldolgozva a biokertekben is nagy segítség, hiszen kiváló trágya és komposztlé készíthető belőle, ráadásul irtja a levéltetveket, gombákat, atkákat is.

A csalán és az esővíz megfelelő keverékéből, néhány nap érleléssel készített csalánlével lepermetezhetjük a dísz- és haszonnövényeinket, ami segít távol tartani a káros rovarokat, gombákat, élősködőket vegyszerek nélkül.

Számít, hogy mikor gyűjtjük

Attól függően érdemes gyűjteni a csalánt, hogy mire szeretnénk felhasználni.

A tavasszal begyűjtött leveleket még csak zöldségnövényként hasznosíthatjuk, de ezek már kiválóak a főzéshez, ételek készítéséhez.

Ha szárítani szeretnénk a leveleit, hogy később felhasználjuk azokat gyógyteaként, akkor csak a nyár elején vagy nyár folyamán gyűjtsük a kifejlett leveleket.

A gyökérzetét tavasszal és ősszel érdemes gyűjteni.

Kizárólag tiszta, természetes környezetben szedjünk csalánt, autóutak melletti területen soha ne gyűjtsünk. Használjunk védőkesztyűt, hosszú ujjú felsőt és hosszúnadrágot, hogy megvédjük magunkat a csípéstől.

Ha egy másik gaznak tartott, de igen hasznos növényről olvasnál, kattints ide!