bél betegségek

Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, ami főként az egészségtelen életmódnak – a dohányzásnak, a rostszegény táplálkozásnak és a gyorséttermi ételeknek – köszönhető. Ráadásul a betegek közül minden ötödik gyermek.

Megalázó helyzetbe kerülhet a beteg

Zsiros-Petróczki Kittinél három éve diagnosztizáltak colitis ulcerosát, ami fekélyes bélgyulladást jelent. A hozzá hasonló problémákkal küszködők közül Magyarországon viszonylag kevés a diagnosztizált beteg. 

„A colitis ulcerosa a vastagbél bizonyos szakaszát vagy egészét érintő gyulladás. A bél nyálkahártyája begyullad, és a gyulladás következtében fekélyek alakulnak ki. A gyulladás hátterében a szervezetben fellépő, támadó jellegű immunválasz áll” – mondja Kitti ismertetve a betegsége lényegét, majd hozzáteszi: a diagnózis hatalmas változást hozott az életébe, azóta könnyedén, szégyenérzet nélkül tud beszélni a betegségét érintő olyan témákról is, mint a székelési nehézségek. 

„Hosszú és fájdalmas az út, mire valaki megkapja a diagnózist és eljut a megfelelő kezelésig.

Saját példámból tudom, hogy az emberek nehezen veszik rá magukat, hogy komolyabban kivizsgáltassák, mi áll az állandó hasmenés hátterében. Egy egyszerű széklettenyésztés is nagy megaláztatásnak teszi ki a beteget, nemhogy egy kolonoszkópia, azaz vastagbéltükrözés. Márpedig ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megállapítást nyerjen bármelyik IBD-betegség. Sokan, ahogy annak idején én is, már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a hasmenés naponta tízszer, hússzor jelentkezik, és vér is kíséri. De eljön az a pont, amikor nem kevésbé megalázó állandóan vécére rohangálni, mint alávetni magunkat a kellemetlen kivizsgálásnak. A diagnózis megléte még közel sem vet véget a beteg szenvedéseinek, de legalább fény derül a problémára” – teszi hozzá Kitti.

Egyre fiatalabb korban jelentkezik a betegség

„A gyulladásos krónikus bélbetegségeknek (IBD) két csoportját különítjük el: a páciensek kicsit kevesebb mint fele a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Chron-betegségben szenved, többségük pedig fekélyes vastagbélgyulladással, úgynevezett colitis ulcerosaval küzd. A mintegy 60 ezer magyar beteg 15-20 százaléka 18 éven aluli, és ritkán ugyan, de előfordulhat a betegség nagyon korai válfaja 6 éven aluli gyermekeknél is, ezt VEO-nak nevezzük” – mondja dr. Miheller Pál.

A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika docense hozzáteszi:

így az, hogy egyre korábbi életkorban lépnek fel, számos kihívást jelentenek az orvostudomány és az egyén számára is. Ha ugyanis valakinél például 15 éves korában alakul ki a betegség, akkor elképzelhető, hogy akár további 65-75 évig is ezzel együtt kell élnie, vagyis sokkal hosszabb idő van a gyógyszeresen már nem kezelhető szövődmények kialakulására.

„Ezzel párhuzamosan a betegség lefolyása is egyre agresszívebbé vált, míg korábban azt láttuk, hogy 50-60 éves kor között volt egy enyhébb lefolyással járó esetszám emelkedés, egy úgynevezett időskori csúcs, addig most egyre gyakoribb, hogy erőteljesebben jelentkezik a kór” – magyarázza a gasztroenterológus.  

Ezek a legjellemzőbb tünetei a bélgyulladásnak

Dr. Miheller Pál felhívja a figyelmet a fontos jelzőtünetekre, melyek közül a legegyértelműbb a véres széklet, a fekélyes vastagbélgyulladás ugyanis nagyon gyakran ezzel kezdődik, így a betegek viszonylag korán orvoshoz fordulnak, mivel a vér látható. Ugyanakkor a Chron-betegek esetében rövidebb hasmenéses epizódokkal jelentkezik a betegség, amely kevésbé rémisztő tünet, így ők nem keresik fel rögtön az orvost, ezért gyakran késik a diagnózis. Tehát, ha valakinek a hasmenése ok nélkül vissza-visszatér – például másnak a családban nem jelentkezik és nem jár lázzal –, de fogyás, fáradékonyág, kialvatlanság, teljesítőképesség-csökkenés is társul hozzá, akkor mindenképp érdemes elmenni a háziorvoshoz, ahol többek között labor- és székletvizsgálattal ki tudják szűrni, hogy a múló állapot, vagy komolyabb betegség állhat-e a háttérben. Ezt követően szükség esetén a háziorvos beutalja a beteget gasztroenterológiai szakrendelésre.

Nem gyógyítható, csak a tünetek enyhíthetők

Az IBD az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentessé tehető, ugyanakkor a tünetmentesség kétélű fegyver, hiszen ez esetben nem elég, ha a betegségnek nincs tünete, a tünetmentesen zajló gyulladást kell meggyógyítani, hogy ne alakuljanak ki további szövődmények. Éppen ezért a tünetmentes betegeknél kiemelt jelentőségük van a rendszeres kontrollvizsgálatoknak, mint például a labor, a székletvizsgálat, az ultrahang és akár az endoszkópia.

A terápia az IBD esetében gyógyszeres, gyakran szteroidos kezeléssel kezdődik, azonban dr. Miheller Pál leszögezi, hogy a szteroid semmiképp sem jelenthet tartós megoldást. Hosszú távon tovább kell lépni az úgynevezett immunszupresszáns gyógyszerekre, amelyek az immunrendszernek éppen azt a részét gyengítik, ami a szervezet ellen dolgozik. 

A terápia csúcsa a biológiai kezelés, ami élő szervezetek segítségével előállított fehérjékkel történő gyógykezelést jelent. Ezt akkor alkalmazzák, ha az immunszupresszív terápia ellenére is gyakran fellángol a betegség. Ezt országos centrumokban – köztük a Semmelweis Egyetemen – kaphatják meg a betegek. Néhány szer esetében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatásai is igénybe vehető, illetve ritkán alkalmazott szerek esetén egyedi méltányosság is kérhető.

Amikor a gyógyszerek nem használnak

„Ha a gyógyszerek sem használnak, akkor műtéti eljárás válhat szükségessé, ilyenkor előfordulhat, hogy a bélszakaszból eltávolítanak egy részt, ugyanakkor a modern sebészeti eljárásokkal lehetőség van olyan kíméletesebb beavatkozásokra is, amikor egyáltalán nem vesznek ki bélszakaszt, hanem úgynevezett bélplasztikát alkalmaznak” – ismerteti az egyetemi docens.

Akinek a családjában, közvetlen rokonai között előfordult a betegség, számukra még fontosabb, hogy prevencióként rostokban és vitaminokban gazdag, egészséges ételeket fogyasszanak. Az IBD-s betegek gyógyításakor az orvosi team tagja dietetikus is a gasztroenterológus és sebész mellett, és a táplálásterápia kiemelt hangsúlyt kap.

Sokan azt gondolják, semmi rosszat nem tesznek azzal, ha rendszeresen vitamint és ásványi anyagokat szednek. Ám ezek között is vannak olyanok, melyekre semmi szükségünk, ha csak nincs kifejezetten valamilyen problémánk.