parkinson kór

Az alsó emésztőrendszer számos mikroorganizmusnak ad otthont, ezeket összefoglaló néven bélmikrobiómának nevezik. A Parkinson-kórban szenvedő betegeknél azonban a mikrobák egyensúlya megváltozik a bélben, így bizonyos baktériumcsaládok előnybe kerülnek másokkal szemben. Az egyik ilyen család Enterobacteriaceae néven ismert – ide tartozik az ételmérgezésekért felelős Escherichia coli, vagyis az E. coli baktérium is.

A bélbaktériumok hatással lehetnek a Parkinson-kórra

„Minél több az Enterobacteriaceae családba tartozó baktérium, annál inkább visszaszorulnak a motoros funkciók” – emelte ki Elizabeth Bess, a tanulmány vezető szerzője, a Kaliforniai Egyetem kémiai tanszékének adjunktusa. Ez azt jelenti, hogy az ilyen típusú mikrobák arányának növekedésével a Parkinson-kór mozgással összefüggő panaszai súlyosbodhatnak.

Munkatársaival a kutató olyan láncreakciókat azonosított, amelyek az E. coli baktérium jelenlétével indultak, majd a bélben kóros fehérjecsomók képződésével végződtek. Az utóbbi azért is lényeges, mert ugyanilyen fehérjecsomók jönnek létre a Parkinson-kóros emberek agyában. Korábbi kutatások pedig azt sugallják, hogy a bélben kialakuló csomók valamilyen módon elősegítik a fehérjecsomók képződését az agyban – talán a két szervet összekötő idegi szupersztrádán keresztül.

Bár a Parkinson-kór nem minden esetben a bélből kiindulva terjed át az agyra – akár az ellenkezője is megtörténhet –, a kapcsolat pontosabb megértése segíthet a betegség ezen altípusának megelőzésében.

Ugyanaz történhet a bélben, mint az agyban

Annak érdekében, hogy megtudják, hogyan képződnek a fehérjecsomók a bélben, a kutatók először elemezték az agyműködésre vonatkozó korábbi vizsgálatokat. Ezek azt mutatták, hogy az öregedő agy sejtjei megváltoztathatják a kémiai hírvivőként működő dopamin szerkezetét. A dopamin pedig reakcióba léphet az alfa-synuclein néven ismert egészséges fehérjékkel, amitől azok összetapadhatnak. A kutatócsapat ezért megvizsgálta, történhet-e valami hasonló a bélben, ahol szintén bőségesen található dopamin.

A kutatók a következő lépésben E. coli baktériumot tenyésztettek laboratóriumi körülmények között vas és nitrát jelenléte mellett, a két vegyület ugyanis a gyulladt vagy oxidatív stressz alatt álló bélben is fellelhető. Az E. coli nitrátot használ üzemanyagként, miközben eltávolítja annak egyik oxigénatomját, amelyet egy másik vegyületté, nitritté alakít. Ez lehet a kulcs.

Miután a nitrit felszabadul, a vegyület reakcióba lép a vassal, az így létrejövő oxidált vas oxidálja a dopamint, majd ez kölcsönhatásba lép az alfa-synucleinnel, ami csomósodást okoz.

Így keletkezik az a láncreakció, ami a Parkinson-kór kialakulásának egyik indikátora lehet. A tanulmány szerint a felfedezés azért is ígéretes, mert az E. coli és a fehérjecsomók létrejötte között között a folyamatnak számos lépése van, ami több beavatkozási pontot is kínál, ahol megállítható lehet.

Az ACS Chemical Neuroscience című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban a csapat azt is megállapította, hogy a kávé egyik vegyülete, a kávésav segíthet megállítani a vas oxidációját. Az ehhez szükséges kávésav koncentrációja pedig hasonló lehet ahhoz, mint amit a kávéfogyasztók bélrendszeréből kimutattak, az eredmény megerősítéséhez ugyanakkor további vizsgálatokra lenne szükség. Az újabb vizsgálatokat az is indokolja, hogy az emésztőrendszerben rengeteg egyéb anyag, köztük az emberek étrendjéből származó antioxidánsok és az immunsejtek által kibocsátott salakanyagok is találhatók.

Egyelőre nincs rá gyógymód

Mint ismert, a Parkinson-kór a központi idegrendszer fokozatosan, évek alatt előrehaladó betegsége, amely a dopamint termelő neuronokat ért károsodás következtében alakul ki. Ez elengedhetetlen a megfelelő mozgáshoz, ezért az állapot olyan tünetekkel jár, mint a kézremegés, az izommerevség, a csökkent mozgásmennyiség és az egyensúlyzavar. A Parkinson-kórnak egyelőre nincs ismert gyógymódja, ám számos olyan kezelési lehetősége van, amely alkalmas lehet a tünetek mérséklésére és az életminőség javítására.

Arról, hogy a Parkinson-kór diagnózisát milyen korai jelek előzhetik meg, itt olvashatsz.