Eddig keveset lehetett tudni arról, hogy a rezisztens baktériumok meddig maradnak életben a szervezetben, és idővel változik-e a genetikai felépítésük. Egy új kutatás azonban rámutatott, hogy az emberek akár 9 évig is hordozhatnak bizonyos baktériumtörzseket, amelyek súlyos betegségek forrásai lehetnek.
Eddig fertőzhetnek a szuperbaktériumok
A kutatók azután jutottak a megdöbbentő felfedezésre, hogy több mint 70 kórházi betegtől vettek mintákat a svájci Bázelben, majd 10 éven keresztül ellenőrizték a szuperbaktériumok jelenlétét a szervezetükben. Így derült ki, hogy a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli baktérium antibiotikumrezisztens törzsei egész idő alatt ott rejtőztek bennük.
A kutatók gyakran találták meg ugyanazt a kolonizáló vagy fertőző baktériumtörzset egy adott páciens testének különböző részein.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált kutatás szerint a rezisztens K. pneumoniae és E. coli baktériumok – amelyek akár 5, illetve 9 évig is megmaradhatnak a betegek szervezetében viszonylag alacsony genetikai diverzitás mellett – súlyos megbetegedéseket, köztük tüdőgyulladást, vérmérgezést és húgyúti fertőzéseket okozhatnak.
Hordozóik másokat is megbetegíthetnek
Az antibiotikumok túlzott használata arra késztetheti a baktériumokat, hogy rezisztenciát alakítsanak ki a gyógyszerekkel szemben, ami súlyos következményekkel járhat. Bár előfordul, hogy megtelepedésük után a kolonizáló baktériumok nem okoznak kárt, más esetekben hosszú idő után is súlyos fertőzéseket váltanak ki, miközben a gyógyszerek vajmi keveset érnek ellenük.
Hordozóik hosszan tartó kockázatnak lehetnek kitéve.
„Azon túl, hogy az érintettek ismételten megbetegedhetnek, megfertőzhetnek másokat” – hívta fel a figyelmet Lisandra Aguilar-Bultet, a tanulmány vezető szerzője, a Bázeli Egyetemi Kórház mikrobiális genomikával és bioinformatikával foglalkozó kutatója. A szakember szerint a baktériumok elsősorban az elégtelen higiéniai feltételek, a betegek személyes érintkezése, illetve a szennyezett orvosi eszközök révén terjednek.
A tanulmány rávilágított arra is, hogy bizonyos géneket a baktériumok átadhatnak egymásnak, ami hozzájárulhat az antibiotikumrezisztencia kialakulásához. Ez a mechanizmus horizontális géntranszfer néven ismert.
A kutatók most abban bíznak, hogy eredményeik kitaposhatják az ösvényt a jövőbeli kutatásokhoz, amelyek feltárhatják, hogy a rezisztens baktériumok miért maradnak ilyen sokáig életben a szervezetben, illetve mi készteti őket arra, hogy a test egyszerű kolonizálásáról fertőzések előidézésére váltsanak.
Egyes elképzelések szerint a szuperbaktériumok legyőzéséhez az ősemberek DNS-e jelentheti a kulcsot. Ennek hátteréről alábbi cikkünkben olvashatsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
