Igaz, hogy Magyarországon nem jellemző a szélsőséges forróság, azonban számos olyan kockázati tényezőt ismerünk, amelyek fennállása esetén nagyobb az esélye a hőguta kialakulásának. A Health.com cikke alapján összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a megelőzéssel, a tünetek felismerésével és a hőguta kezelésével kapcsolatban.
Mi is az a hőguta?
Amit a szakirodalomban hipertermiaként emlegetnek, az valójában a hőség okozta rendellenesség, a napszúrás, a hőgörcs, a hőkimerülés és a hőguta gyűjtőneve. Ezért lehet az, hogy sokan – tévesen – a napszúrást a hőguta szinonimájaként használják, holott nem teljesen ugyanarról a jelenségről van szó. A napszúrás általában fedetlen fejet érő erős, közvetlen napsugárzás hatására alakul ki, és az agyhártya felmelegedett, túlingerelt állapota okozza, ami fejfájással, hányingerrel, hányással, szédüléssel jár.
A hőguta, ami a hipertermia legsúlyosabb formája, napszúrás nélkül is előfordulhat, és nemcsak nyáron, hanem bármikor, amikor hosszan tartó meleg behatás miatt a szervezet hőháztartása zavart szenved és hőfelesleg keletkezik. Jellemzően 39,5-40,6 °C testhőmérsékleten lép fel a hőguta állapota, amikor a test verejtékezése leáll, a test maghőmérséklete megemelkedik, a bőr kipirul és forróvá válik, majd a keringés rendszere fokozatosan összeomlik.
Kiket veszélyeztet?
A hőkimerülés (mely a hőguta előszobájaként is értelmezhető) és a hőguta kockázata egyebek mellett függ az életkortól: különösen veszélyeztetettek a 65 év felettiek, mivel szervezetük lassabban és nehezebben alkalmazkodik a hőmérséklet ingadozásaihoz, de komoly kockázatot jelenthetnek egyes gyógyszerek, például a vízhajtók, nyugtatók, altatók, vérnyomás-szabályozók, szívgyógyszerek és antipszichotikumok is.
Érzékenyebben reagálnak a tartós melegre a szív-, a tüdő- és a vesebetegek, de a túlsúly, a kóros soványság, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mentális kórképek, a vérszegénység, a cukorbetegség és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás is fogékonyabbá teszi az embert a hőre.
Az egyén egészségi állapota és életmódbeli szokásai mellett a legnagyobb rizikót az úgynevezett hőindex jelenti, ami a külső hőmérséklet és a páratartalom függvénye. Ebből a szempontból a nagyvárosokban élők vannak leginkább hátrányban, hiszen a kevesebb zöldterület, a meleget elnyelő, majd éjjel visszasugárzó aszfalt, a szennyezett levegő és a betonrengeteg több fokkal is növelheti a városok hőmérsékletét a vidékhez képest.
Mivel a túlzott mértékű folyadékvesztés is hozzájárul a hőkimerülés kialakulásához, nagyon fontos, hogy mindig tartsunk magunknál elegendő vizet és gondoskodjunk a megfelelő folyadékbevitelről – ahogy az is, hogy ne a legnagyobb melegben végezzünk megterhelő fizikai munkát.
Mik a tünetei?
A hőguta kialakulásakor együttesen több tünet – fejfájás, szédülés, kábultság, bódulat, koncentrációzavar, hányinger, hányás – is jelentkezhet, de a legjellegzetesebb tünet a verejtékezés hiánya, a test maghőmérsékletének gyors és jelentős emelkedése, valamint az eszméletvesztés. A betegség kezdeti stádiumában a szervezet még kompenzálja a keringési rendszer működésének fokozatos összeomlását, ekkor a bőr kipirult, száraz tapintású és forró. A második stádiumban a keringés egyre rendezetlenebbé válik, aminek következtében a bőrben lévő erekhez egyre kevesebb vér jut, és megemelkedik a pulzusszám.
Mivel a szervek vérellátásának hosszabb ideig tartó elmaradása előidézheti azok károsodását, ha a beteg nem kap szakszerű ellátást, végzetes következményei is lehetnek a hőgutának.
Megelőzés és kezelés
Ahhoz, hogy elkerüljük a hőség kellemetlen hatásait, a szabadban tartózkodás három alapszabályát mindenképpen be kell tartanunk. Ezek: könnyű, világos ruházat viselése, árnyékos, hűs helyen tartózkodás, valamint a megfelelő folyadékpótlás.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Ha pedig már késő, vagyis azzal szembesülsz, hogy valaki a környezetedben rosszul van, netán eszméletét veszti, az első és legfontosabb teendőd, hogy mentőt hívsz. Ezután vidd a beteget hűvös, árnyékos helyre és hideg vizes borogatással (nyak, csukló, hónalj, ágyék) próbáld hűteni a testét, a bőr vérkeringésének helyreállításához pedig masszírozd gyengéden a bőrfelületeit. Ha eszméleténél van, itass vele hűtött vizet vagy gyümölcslevet.
