A szív egyfajta pumpaként működik: ritmikus összehúzódása áramoltatja a vért a szervezetben. A vérnyomás a vérerek (artériák) falára kifejtett nyomás, melynek segítségével a vér az ereken keresztül továbbhalad. Probléma akkor adódik, ha az érfalakat érő nyomás nagyobb a normális értéknél, ilyenkor ugyanis az erek károsodást szenvednek, a szívnek pedig fokozottabb erőkifejtéssel kell dolgoznia, hogy képes legyen bírni a munkát. Ez hosszú távon komoly problémákhoz, szívrohamhoz, stroke-hoz és más, korai halált okozó betegségekhez vezethet – magyarázza a The Conversation írása.
Mi számít magas vérnyomásnak?
Legegyszerűbben a kar felső részére helyezhető, elektronikus vérnyomásmérő eszköz segítségével kaphatunk pontos képet a vérnyomásunkról. A készülék bárki számára elérhető otthoni használatra, ahol ülő helyzetben, nyugalmi állapotban kell elvégezni a mérést. Kétféle vérnyomásérték létezik: az ún. szisztolés érték a szív összehúzódásakor uralkodó nyomást mutatja, a diasztolés értéket a szívkamrák elernyedésekor mérjük.
A két értéket higanymilliméterben (Hgmm) fejezik ki. Az optimális érték a 120/70 Hgmm, 140/90 Hgmm felett beszélhetünk magas vérnyomásról. (Ezt a határt egyes országokban, például az USA-ban az elmúlt években lejjebb vitték, 130/80 Hgmm-re.) A magas vérnyomást három fokozatra osztják: 160/100-as értékig enyhe, 180/110-ig közepes, afölött súlyos betegségről van szó.
Mi okozza a hipertóniát?
Idősebb korban gyakrabban jelentkezik magas vérnyomás, ugyanis az öregedéssel a vérerek fala folyamatosan veszít a rugalmasságából. A hipertónia leggyakoribb oka azonban a nem megfelelő táplálkozás. Az egészségtelen, zsíros ételek fogyasztása által a szervezetbe kerülő felesleges, nem hasznosuló LDL-koleszterin a vérben rakódik le. Ott csak egy ideig kering, majd megtapad a vérerek falán, ahol plakkokat hoz létre, amik az évek során elzárják a vér szabad áramlását, merevvé teszik az ereket.
Elzáródás bármelyik érben jelentkezhet. Ha a koszorúérben alakul ki, ami a szívizmokat látja el oxigénnel, szívrohamot vagy anginának nevezett, a szegycsont fölött jelentkező szorító fájdalmat okozhat. A nyaki ütőérben jelentkező elzáródás csökkenti az agy oxigénellátását, ezért stroke-hoz vezethet.
A helytelen táplálkozás mellett a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és más káros szokások is segítik a hipertónia kialakulását, de örökletes hajlam is ludas lehet a dologban, azaz ha valakinek a szülei vagy közeli felmenői magas vérnyomásban és/vagy szívbetegségben szenvednek, nagyobb az esély, hogy őt is érinti majd a probléma. A legjobb módszer a hipertónia ellen a megelőzés. Ha ügyelsz az egészséges étrendre, mellőzöd az ártalmas szokásokat, és figyelemmel követed a testtömegindexedet (BMI), nagyobb az esélyed, hogy elkerülöd a bajt.
