Az igazán megerőltető edzések előtt valóban hasznos a szénhidrát, az amatőr sportolók esetében azonban csak a legritkább esetben indokolt tésztahegyekkel felkészülni egy-egy tréningre. A szénhidrátok megfelelő adagolását részletező New Scientist szerint egyébként akad olyan kutató is, aki a maratonok és ultramaratonok előtt bevitt rengeteg szénhidrátot azonosítja a 2-es típusú cukorbetegségének egyik okaként.
Néha tényleg segít
Louise Burke, egy ausztrál táplálkozási szakértő szerint egy másfél órás, intenzív edzés, például egy focimeccs vagy egy maraton előtt már érdemes lehet rendesen feltölteni a raktárainkat. A pontos mennyiség azonban a testtömeg függvénye: kilónként napi 8-12 gramm szénhidráttal érdemes megnövelni a fogyasztásunkat, és másfél nappal a verseny előtt a legjobb belekezdeni a dologba.
A három napig az átlagos szénhidrátbevitelük dupláját elfogyasztó biciklisek például 6 százalékkal (1,3 km/h-val) teljesítettek jobban egy kétórás, megerőltető tekerést követő egyórás futamon.
Köpöd ki, de rögtön!
A glükózt tartalmazó sportitalok és gélek tulajdonképpen abban az esetben is előnyösnek bizonyulhatnak, ha csak gargalizálnak velük a futók. A szájba kerülő, de kiköpött cukor ideiglenes jelenléte is elég ugyanis ahhoz, hogy becsapjuk az agyunkat, amely a frissítés várható érkezését érzékelvén továbbra is a lehető legerősebb tempót fogja diktálni. Ezzel a trükkel egyébként 10 perccel hoztak ki többet magukból egy felmérés futópadon szenvedő résztvevői.
Bár a fogyást elősegíthetik, a zsírban gazdag étrendek teljesítménynövelő hatásával kapcsolatban nem áll rendelkezésünkre elég bizonyíték.
A fehérjékkel kapcsolatban végül arra érdemes odafigyelni Burke szerint, hogy egy edzést követően legfeljebb 30-60 percet várjunk velük. Ilyenkor nagyjából 20 gramm fehérjét érdemes bevinni a szervezetünkbe. A szakértő szerint ezt a mennyiséget egyébként – az izmok regenerációját elősegítendő – egy megerőltető edzést követően 1-2 napig minden egyes étkezés során érdemes lehet bevinni.
