Aki már egyszer is korcsolyázott egy befagyott tavon, az tudja, mennyire más élmény ez, mint egy műjégpályán csúszkálni. Viszont amennyire jó móka, annyira veszélyes is lehet a jégre merészkedni, és "a 46/2001.(XII.27.) számú BM rendelet értelmében a szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá" - figyelmeztet a katasztrófavédelem. A hajtás után elolvashatja, milyen tanácsai vannak még a szakembereknek.
Hogyan válasszuk ki a korcsolyázás helyét?
A jégre lépés előtt vizsgáljuk meg annak minőségét. A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik. Legalább 8 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz, de 12 cm-es jégvastagság esetén már biztonságban érezhetjük magunkat.
- Legbiztonságosabb a jól átlátszó, homogén állapotú jég.
- Kevésbé biztonságos a hójég, amely nem átlátszó, mert a hóba esett eső vagy az olvadás során rétegesre fagy, kásásnak tűnik.
- Legkevésbé biztonságos az üreges jég, amely lehet ugyan átlátszó, de a jég belsejében jól látható légbuborékok képződtek. Ennek a legkisebb a teherbírása.
Mit tegyünk, ha beszakad alattunk a jég?
A jég jól hallható recsegése, ropogása biztos előjele annak, hogy bármelyik pillanatban beszakadhat. Ha ilyet hallunk magunk alatt azonnal feküdjünk minél nagyobb testfelülettel a jégre és próbáljuk meg a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni. Ha beszakad alattunk a jég tárjuk szét karjainkat és ejtsük magunkat előre. Próbáljuk megakadályozni, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe. Próbáljunk meg nyugodtak maradni és kimászni a jégfelületre, majd hason kúszni a part felé. Kerüljük a felesleges mozdulatokat, megőrizve így a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget. Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé addig, amíg ki nem érünk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.
Hogyan nyújthatunk segítséget másoknak?
Ha már megtörtént a baj, akkor hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt, de ne menjünk egészen a beszakadásig. Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal (esetleg többet összekötve) vagy ruhadarabokkal). Ha több segítőtárs van a helyszínen, alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte lévő lábát fogja. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a partra. A jeges vízből mentett embert azonnal ne vigyük túlfűtött, meleg helyre. Miután a jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani. Az ilyen személyt minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásban kell részesíteni.
Ha van mobiltelefonunk, azt mindig feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. Érdemes figyelembe venni, hogy a mobiltelefon akkumulátora nagy hidegben hamarabb lemerülhet. Ha telefonkártyánkon nincs pénz, a közismert segélykérő telefonszámok akkor is hívhatók. Ezek: 112, 107, 105, 104, és bejelentéskor mondjuk el nevünket, telefonszámunkat valamint, hogy hol és mi történt.
Még több fontos tanács
Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni! Legalább ketten, optimális esetben hárman együtt sportoljunk, így tudunk egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén. Fontos a ruházat helyes megválasztása, így a testhez simuló több rétegű, lehetőleg kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhákat válasszunk. Ezek lassan engedik át a vizet, így ha vízbe esünk nem nagy súllyal húznak és lassabban hűl ki a testünk. A jégen nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk az fokozza a jég beszakadásának esélyét. Síbottal vagy bottal ellenőrizzük az előttünk lévő jég vastagságát, szilárdságát.
