Az én műveletlenségemet mutatja, ha még nem hallottam az Urban Legend-ről?
Az első kollekció alapdarabjai készültek csak még el, amiket nemrég védtem meg, mint diplomamunkámat a MOME textil szakán.
Végignézve az alapdarabokat, az esőkabát és a biciklisnadrág nem a legnőiesebb müfaj...
Szerintem egy esőkabát módfelett nőies tud lenni. Az eső nem kell, hogy feltétlenül negatív konnotációkat hívjon elő bennünk, egy kicsit az is volt a célom, hogy olyan kabátokat készítsek, melyekben öröm a biciklizés még esőben is. Egy kitartó, viharokkal szembeszálló, vagány csaj, igenis nőies. Biciklis nadrágokat terveztem, nem a klasszikus spandexek nyomán, hanem egyszerű laza nadrágokat. Nincs tökéletes biciklis nadrág, erről mindenki mást gondol, ezért igyekeztem mindenféle igényeket kielégíteni: a váltakozó hosszakkal és bőségekkel, jól használható zsebekkel, és megfelelő mozgási bőségekkel.
Nem akartam újradefiniálni a biciklis öltözködést, mert bringázni persze bármiben lehet, hanem a kulcsfontosságú alapdarabokat gondoltam újra, hogy szebbek és praktikusabbak legyenek, és jobban kiszolgálják a felhasználói igényeket.
Geréby Zsófia
A leendő divattervező A jövő fiatal vállalkozója verseny idei, második helyezettje. A felsőoktatási hallgatók számára indított pályázat öt éve az ország tehetséges, kreatív és kitartó vállalkozójelöltjeit keresi. Az idei díjazottak közt van Geréby Zsófia is, a MOME ruhatervező szakának végzős hallgatója. Zsófia régóta tervezi, hogy UrbanLegends néven indít, elsősorban női biciklis ruházati termékek tervezésével és gyártásával foglalkozó vállalkozást. Elképzelései alapján fiataloknak szánt termékei egyszerre felelnek meg a legújabb stílus, és egy városi biciklis technikai elvárásainak. Ez utóbbi kapcsán például nagy hangsúlyt fektet a zsebek és szabásvonalak oly módon történő kialakítására, hogy a lehető legkényelmesebb és legpraktikusabb közlekedést biztosítsa egy biciklis nőnek. „Mindenképpen szerettem volna egy saját vállalkozásba kezdeni és kipróbálni, hogyan tudom megállni a helyem egy piacon, aminek a célközönsége kicsit más, mint a létező magyar dizájnereké” – mondta el jövőbeli terveit.
Úgy tűnik, gyakorlott biciklista vagy.
Lassan 7 éve biciklizem városban, télen-nyáron. Számomra a biciklizés élmény, szabadság. Egyedül, hajnalban ugyanolyan lélekemelő, mint sokan együtt nagyokat nevetve. Szeretem az összetartozás érzését, ami a biciklisták között van a városban, igaz, ez a számok növekedésével kezd már eltűnni. Mindenesetre nem szubkultúrákat akarok megcélozni, hisz ez végső soron egy közlekedési eszköz.
Milyen vásárló lebegett a szemeid előtt, amikor a ruhákat tervezted?
A női biciklizéshez kapcsolódnak bizonyos értékek, amelyek körülbelül száz éve ugyanazok: a szabadság, a romantika, a lányos pajkosság, a finom erotika. Talán ezért is váltott ki felháborodást annak idején, hogy a nők biciklire pattantak. A kerékpározás öntudatos és szabad tevékenység: oda megyek, ahová akarok, olyan gyorsan, ahogy szeretném, és közben olyan élményeket szerzek, amelyek az enyémek. A tervezéskor igyekeztem nem egyféle nőtípust tartani a szemem előtt, nem egyféle női biciklistát. Hiszen annyiféle bicikliző nő van, ahányféle nő. Egy öntudatos, vagány, belevaló nő, aki nem ijed meg a forgalom árnyékától, és nem pirul el, ha kicsit meglebbenti a szoknyáját a szél.
Kaptál eddig visszajelzéseket?
Nagyon sokféle emberrel konzultáltam az elmúlt hónapokban, és eddig a visszajelzések nagy része pozitív volt, de majd nyilván a fogyasztók lesznek az igazi mérce. Amikor elkészültek az első mintadarabok, kimentünk este az utcára, és az arra járó lányokat megkértük, hogy vegyék fel a kabátokat. Borzalmasan izgalmas volt látni, ahogy ez a sokféle alkatú, korú, stílusú nő belebújt a ruhákba, magára igazította, próbálgatta a zsebeket, a kapucnikat. És a ruhák működtek rajtuk. Nagyon hasznos, apró kis megjegyzéseket tettek közben, a saját szokásaikkal, elvárásaikkal kapcsolatban, amiket majd igyekszem a következő darabokba beépíteni.
A névről is mesélnél kicsit? A városit értem, de miért legenda?
A bicikizéssel nálam összekapcsolódik a város szeretete. Budapestet főleg azért szeretem, mert ismerem a kis titkait, cinkostársak vagyunk. Biciklivel másfelé jársz, mint gyalog vagy autóval, a sajátodnak érzed a helyet. Ezt az érzést tükrözik a ruhák is. Egy interaktív elem például a QR kód, amelyeket a kabátok hátába varrtunk, mindegyikbe másikat. A kódot okostelefonnal beolvasva egy városi legenda jelenik meg Budapestről. Ezeknek a történeteknek az igazságtartama megkérdőjelezhető, de ezért legendák, mindenkinek egy másik megoldása van. Akár igaz, akár nem, ez a történet a ruha viselőjével marad. Török András várostörténész segített a legendák kiválasztásában.
Csinosak a ruhák, de felérnek egy profi sportcuccal?
A kollekció darabjaihoz profi sportruházati anyagokat használtam, melyek egy svájci gyár termékei. Így a kabátok vízhatlanok, windstopperek, és lélegzőek, és a varrásokba helyezett fényvisszaverő csíkok fokozzák a láthatóságot anélkül, hogy kompromittálnák a megjelenést. Különösen figyeltem az oldalról látható fényvisszaverő felületekre, hiszen onnan működnek a legkevésbé a lámpák haladásjelzőként. Odafigyeltem a női test sérülékenyebb részeinek védelmére, mint a derék vagy a nyak, az izületek.
A MOME-s diplomavédés után hol láthatjuk a ruháidat?
Június 24-én este 8-tól és 10-től a Nemzeti Galériában mutatja be végzős évfolyamunk a kollekcióit a Múzeumok Éjszakáján. Az Urban Legend kollekcióm darabjai pedig szeptembertől lesznek kaphatóak a boltokban.
Fotó: Kováts Dániel
