A szuperintelligens gyerekek nem okosabbak vagy érettebbek, egyszerűen csak mások

GettyImages-868853432

A társadalom mintegy 2,1 százalékát teszik ki úgynevezett szuperintelligens gyerekek és felnőttek. Ez a szám az utóbbi évtizedekben nem mutatott változást, a téma mégis egyre felkapottabbá válik, és a társadalmi megértés érdekében tisztázást igényel.

Habár a kutatások még napjainkban is folynak a szuperintelligencia körül, ma már tudhatunk eleget ahhoz, hogy – szülőként legalább annyira, mint pedagógusként vagy orvosként – kellő figyelemmel, elfogadással és támogatással lehessünk mindazok iránt, akik ezzel kénytelenek együtt élni.  A már elérhető ismeretek ellenére viszont még most is rengeteg téves, mitikus feltételezés szövi át az emberek szuperintelligenciáról alkotott általános képét.

Talán éppen a terminológia miatt gondoljuk, hogy ezeknek a személyeknek valamiből többletük van, hogy okosabbak, érettebbek a koruknál, hogy zsenik, és hogy így az életük valószínűleg sokkal könnyebb egy átlagemberénél. Ezek a feltételezések azonban a közelében sincsenek a valóságnak. Szuperintelligensnek lenni mindössze annyit jelent, hogy az ember más rendszerben gondolkodik, hogy sajátságos személyisége és intelligenciája van. Jeanne Siaud-Facchin, a téma szakértője, A szuperintelligens gyermek című könyvében éppen ezért hívja ezeket a gyerekeket tehetséges zebráknak. Véleménye szerint a ravasz rókák, fecsegő szarkák és osztályelső versenylovak mellé elfér egy újabb kedves kifejezés, amely rámutat arra, hogy bár mind különbözőek vagyunk, egy kis megértéssel egymással harmóniában élhetünk.

Szerzőnkről

Tarkovács Cecília szülő-gyerek coach, a kisgyermekkori fejlődés és nevelés elkötelezett szakértője. Több mint ötéves kisgyermeknevelői (bölcsődei) tapasztalata terelte a szülők célzottabb támogatásának irányába, majd saját praxisának megalapítására.

Szülőnek lenni állandó változást jelent, amivel nem mindig könnyű egyedül megbirkózni. Szülő-gyerek coachként célja támaszt nyújtani mindazoknak, akiknek küzdelmük, nehézségük vagy csak kérdésük adódik a gyereknevelés és a családi hétköznapok kérdéskörében.

Az IQ nem minden

Habár a szuperintelligens gyerekek valóban magas értéket érnek el az IQ-teszteken (>130), ez korántsem jelenti azt, hogy könnyedén boldogulnának akár az iskolai tanulmányokkal, akár a társadalmi beilleszkedéssel. Sőt, önmagában a magas IQ nem is jelenti azt, hogy az egyén szuperintelligens lenne. Jeanne szerint ennek a személyiségtípusnak a magas intelligenciahányados csupán az egyik összetevője, amely beépül a személyiségbe és sajátos színezetet ad neki. Nem szabad összekeverni sem a magas intellektuális teljesítőképességgel, sem pedig az intellektuális koraérettséggel.

Egy szuperintelligens gyereket személyiségének teljességében kell értékelni, és nagy figyelmet fordítani az érzelmi, valamint szenzoros sajátosságaira. Az ő általánostól eltérő intellektuális működésük szoros összefüggésben van az érzékszervek fokozott aktivitásával. Ennek következtében az ilyen személyiségtípussal rendelkező gyerekek nagyon sok ingert képesek egyszerre befogadni és fel is dolgozni. Észlelésük rendkívül részletgazdag, ez azonban fárasztó és érzelmileg rendkívül leterhelő, viselkedésük tehát gyakorta érzelmekkel túlfűtött és gyerekes. A magasabb IQ-érték nem vonja maga után az érettebb viselkedést, s ez az irreális elvárás csak még jobban nehezíti ezeknek a gyerekeknek az életét.

Hiperszenzibilitás és hiperesztézia

A zebra-gyerekek rendkívül érzékenyek a környezetükre. Részletgazdag felfogó- és feldolgozóképességük következtében nagyon jó memóriával rendelkeznek, és embertársaikkal szemben kiugróan empatikusak. „A hiperszenzibilitás aduász, hiszen segítségével képes valaki környezetének nagyon kifinomult észlelésére, ugyanakkor sok szenvedés és érzelmi sérülés forrása is” – írja Siaud-Facchin. Különösen, ha valakinek nem tanítják meg, hogyan irányíthatja. Ez a fajta érzékenység már önmagában is kellően megterhelő lehet az egyén számára, a közvetlen környezet – eltérő gondolkodásmódból és tájékozatlanságból fakadó – ignoranciája, figyelmetlensége és értetlensége viszont még inkább felerősítheti a gyerek valahová tartozás érzésének hiányát. Nem véletlen, hogy sok szuperintelligens gyerek „normális” szeretne lenni, aki ugyanolyan könnyen talál megértésre és elfogadásra, mint a többség.

Lehet, hogy nehezebben illeszkednek be
Lehet, hogy nehezebben illeszkednek beKuzmichstudio / Getty Images Hungary

Másik jellegzetessége a zebra-gyerekeknek az úgynevezett hiperesztézia, vagyis hogy az átlagosnak mondhatónál jóval aktívabbak az érzékszerveik. Tekintetük állandóan fürkésző, és sokkal több elemre képesek felfigyelni egy jelenet során, mint a legtöbben. Hallásuk kimondottan széles frekvencián tud adatokat rögzíteni, sőt akár párhuzamosan több hangforrásból érkező információkat is képes begyűjteni. Ha tehát a szuperintelligens gyerekünk arra kér minket, hogy kapcsoljuk ki a ház másik végében lakó néninél szóló (általunk nem hallott) recsegő rádiót, ne legyünk meglepődve.

Sokunkkal ellentétben a zebra-gyerekeknek a szaglása is kimondottan éles, így ha meglepetésbulit tervezünk nekik, ne higgyük, hogy nem szagolják ki a vendégeket. Az ízlelésüket tekintve azzal a jó hírrel számolhatunk, hogy a legtöbb gyerekkel ellentétben őket nem finnyássá teszi az érzékeny ízlelés, hanem inkább ínyenccé, akik kifejezetten szeretik a különlegesebb ízeket. Ezek után pedig már csak az érintés van hátra, amit szintén előszeretettel tesznek, hiszen számukra sokkal több információval szolgál, és így magyarázattal is a környezetükre.

Egy játékos teszt

Amennyiben elgondolkodtál azon, hogy a gyereked talán szuperintelligens személyiségtípussal lett megáldva, úgy a figyelmedbe ajánlunk egy kis játékos megfigyelést. Üljetek le a gyerekkel egymás mellé, csukjátok be a szemeteket, és meséljétek el egymásnak, hogy mi vesz titeket körül (környezet, hangok, szagok)! A zebra-gyerekek meglepően több információt és részletet lesznek képesek felidézni és érzékelni. Vagy tegyél különböző tárgyakat egy zsákba, és legyen a feladat csukott szemmel való kitapogatás. A szuperintelligensek sokkal kevesebb tapogatásból is felismerik a tárgyakat.

Ezek a játékok persze nem adnak teljes körű diagnózist, csupán segítenek meglátni a gyerekeink olyan erősségeit, amelyek utalhatnak szuperintelligenciára. A zebra-gyerekek tényleges megértéséhez és támogatásához viszont nagy segítségül szolgál Jeanne könyve, így aki egy kicsit is elgondolkodott a témában és szeretne naprakész lenni, annak mindenképpen ajánljuk!

Oszd meg másokkal is!
Mustra