vírus daganat

Egyre több ismerettel rendelkezünk arról, hogy melyek azok a vírusok, amelyek rákos megbetegedést okoznak. Vannak köztük olyanok, melyek ellen már vakcinával védekezhetünk. De ezek az oltások csak akkor védenek meg a fertőzésektől, ha azokat még a rákot okozó vírusfertőzés előtt beadják.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ha meg is fertőződünk egy vírussal, amely összefüggésbe hozható a rákkal, még nem jelenti azt, hogy biztosan kialakul a szervezetünkben a daganat. Ráadásul az oltás mellet egyéb lehetőség is van, ami segíthet abban, hogy a szervezetünk ne találkozzon a rettegett vírussal.

Ezek a vírusok okozhatnak rákot 

Fontos leszögezni, hogy egyetlen rák sem fertőz, ám vannak olyan vírusok, amelyeket rákot okoznak. A vírusok nagyon kicsi, mikroszkóppal észrevehető organizmusok. Egy DNS- vagy RNS-molekulából állnak, amely kódolja a genetikai információjukat, amit a vírus burka vesz körül, amely zsírrétegből és vírusfehérjékből áll. A vírusok közül számos okozhat rákot. Ilyen az Epstein–Barr (EBV) a herpeszvírusok családjában, amely nyállal terjed. Az EBV-fertőzés növeli a leggyorsabban növekvő emberi daganatnak számító Burkitt-limfóma, valamint a nyirokrendszert érintő, jó eséllyel gyógyítható Hodgkin- és non-Hodgkin-limfóma bizonyos típusainak, valamint a gyomorráknak a kockázatát. Ez a vírus felelős a hazánkban ritka orr-garat rák, a nazofaringeális rákért is. Jelenleg nincs vakcina az Epstein–Barr-vírus ellen.

A hepatitis B vírus (HBV) fertőzött vérrel, spermával és egyéb testnedvekkel terjed. A hepatitis B a májrák kialakulásáért felelős. A vírus elleni oltás minden gyermek és felnőtt számára ajánlott. 

A hepatitis C vírus (HCV) fertőzött vérrel terjed, májrákot és non-Hodgkin-limfómát okozhat. A hepatitis C ellen nincs védőoltás, de jól kezelhető az általa okozott rosszindulatú daganatos burjánzás. 

A humán immundeficiencia vírus (HIV) fertőzött spermával, hüvelynedvekkel, vérrel és anyatejjel terjed. Bár közvetlenül nem okoz rákot, a kutatók úgy vélik, hogy az immunrendszer károsításával növeli a rák kockázatát, hiszen csökkenti a szervezet védekezőképességét azokkal az onkovírusokkal szemben, amelyek rákot okozhatnak.
A HIV-vel összefüggő rákos megbetegedések közé tartozik a Kaposi-szarkómaként ismert érdaganat, a non-Hodgkin- és Hodgkin-limfóma, a méhnyakrák, valamint a végbélnyílás, a máj, a száj, a torok és a tüdő rákja. 

A 8-as humán herpeszvírus (HHV-8) Kaposi-szarkómát okoz, ami egy ritka bőrdaganat, de gyakoribb azoknál az embereknél, akiknek legyengült immunrendszerük van. Ide tartoznak a HIV-fertőzöttek is.

A humán papillomavírusnak (HPV) legalább 12 olyan törzse van, amely férfiaknál és nőknél rákot okozhat, beleértve az anális, méhnyak-, pénisz-, torok-, hüvely- és szeméremtestrákot. A betegségek kialakulása ellen véd az a HPV-oltás, amit 11-12 éves korban kell megkapniuk a fiúknak és a lányoknak. A vakcina akár felnőttkorban, a szexuális élet megkezdését követően is bármikor beadható. Ugyanis a HPV-fertőzés veszélyének a nők minden életkorban ki vannak téve. A HPV-fertőzés nagyon elterjedt, az emberek 50-80 százaléka átesik valamilyen HPV-fertőzésen, és a legtöbbjük nem is tud erről. A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték, valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akik védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve akik gyakrabban cserélgetik a partnereiket.

A humán T-sejtes leukémiavírus típusa, más néven humán T-limfotróf vírus (HTLV-1), a felnőttkori T-sejtes leukémiához hasonlóan, limfómát okozhat. Fertőzött spermával, hüvelynedvekkel, vérrel és anyatejjel terjed. Hazánkban nem fordul elő.

A rákot okozó vírusok ellen is lehet megoldás

Több esetben van lehetőség az onkovírus-fertőzés kockázatának csökkentésére. Segítenek a daganatos megbetegedést okozó vírusokkal szemben az oltások. Ilyen például a már fentebb is említett HPV-oltás, vagy a hepatitis B-vakcina.

Sokat tehetünk az egészségünk megőrzése érdekében, ha rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatokra. A rákot okozó vírusok közül a HPV, a HIV, valamint a hepatitis B és C esetében elérhető a szűrés. 

A biztonságos szex, vagyis az óvszerhasználat, illetve az állandó partner megléte védelmet nyújthat a szexuális úton terjedő HPV-, HIV-, hepatitis B- és C-vírusokkal szemben.