Bár azt mondhatnánk, hogy magunk mögött hagytuk azokat az időket, amikor a hajadonok értékét a tisztaságukban mérték, s akit defloráltak, az értéktelen árunak számított. Mindezt úgy, hogy a férfiaktól, fiúktól nem várták el, hogy mindennemű szexuális tapasztalat nélkül vágjanak neki a házasságnak, az ő értékük nem csökkent a bordélyházazástól, míg egy lányt elég volt hírbe hozni, máris odalettek a reményei. Bár azt mondhatnánk, most már nem kell kiakasztani a véres lepedőt annak bizonyítékául, hogy az ifjú asszonyka szűz volt a nászéjszakája előtt. De most is léteznek országok, ahol ez a téma központi kérdést jelent. Még Diana hercegné házasságkötése előtt is végeztek szüzességvizsgálatot Pinker királyi nőgyógyász segítségével, sőt, a nagybátyja tette közzé, hogy a leendő ara megfelel az elvárásoknak. Így van ez Szaúd-Arábiában, Egyiptomban, Bangladesben, Indiában, Örményországban, Azerbajdzsánban, Dél-Afrikában, Srí Lankán, Szváziföldön, Törökországban vagy épp Indonéziában, ahol eleve a rendőrséghez sem állíthat be senki szüzességvizsgálat nélkül. Aki elbukik a teszten, az sokszor az életével fizet (olvassuk csak el Gabriel García Marquez Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című regényét).
Az egésznek nincs is értelme, de ez senkit sem zavar
A szűzhártya épsége elméletben azt jelenti a közösség számára, hogy az illető leányzó biztosan nem került bűnös közelségbe egyetlen pénisszel sem. Azaz ha vannak is nemi vágyai, azokat nem élte meg, tiszta, érintetlen, egy leszakításra váró virág, aki engedelmes, hagyja, hogy a családja megvédje őt – a mitől is? –, csak a férjére várt egész életében. Nincs mit szégyellnie (azaz a szex egyenlő a romlással). Csakhogy a női testet nem az őrült hagyományoknak és elvárásoknak megfelelően tervezték. Egy egészen kicsit sem.
A szűzhártya anatómiája
Természeténél fogva ez a szövetdarab nem zárt, dobként feszülő, vastag, átjárhatatlan pecsét. Már a frissen megszületett kislányoknak is lyukas a szűzhártyájuk, ugyanis később azon keresztül távozik a hüvelyi folyás és a menstruációs vér. A hüvely törekszik az öntisztulásra, ezért nincs hermetikusan elzárva. Csak hogy tovább borzoljuk a kedélyeket, maga a hártya sem egyforma mindenkinél (miért is kéne ugyanolyannak lennie?). Részlegesen szét lehet szakadva már gyerekkorban is, és még lovagolni vagy tornázni sem kell hozzá, vagy éppen vastagabb és nehezebben átjárható: embere válogatja. Az első közösüléskor nem szakad és nem vérzik törvényszerűen, éppen ezért még az orvosok sem tudják száz százalékosan megállapítani, hogy egy fiatal, gyermektelen lány szűz-e, vagy sem. Van, aki többször is közösült már, mégis még az orvosok is szűznek tartják, mások érintetlenek, de gyengébb, szakadósabb, félhold alakú szűzhártyájuk miatt úgy tűnik, már rég nemi életet élnek. Azaz a vérhez kötni egy ember ártatlanságát cseppet sem igazságos vagy objektív vagy észszerű, sőt sérti az emberi jogokat.
A szüzességvizsgálatot be kell tiltani
Fejlettebb országokban ezt már régóta tudják, sőt igyekeznek erről másokat is felvilágosítani. A WHO 2018-ban leírta – de az ENSZ is hasonlóan vélekedik –, hogy a szüzességi vizsgálatokat el kell törölni, mert nemcsak értelmetlenek, de hatalmas traumát jelentenek szerencsétlen vizsgálati alanyoknak is. Ez erőszak, semmi más, ráadásul az eredményétől teszik függővé az adott ember erkölcsét és értékét is (becsületgyilkosságnak nevezik azokat az eseteket, amikor a feldühödött vőlegény vagy akármelyik család tagja végez a lánnyal a vélt vagy valós tisztátalanság miatt). Több mint megalázó. Ráadásul piacot teremt a szűzhártya-visszaállító eljárásoknak, amelyeknek egyetlen célja, hogy odaapplikáljanak valamit, ami elszakadva vért produkál, így amikor szexre kerül sor, az illető férfi megnyugodhat.
A véres lepedő következményei
Az egész annyira etikátlan, hogy 2022-ben Nagy-Britanniában központilag tiltották be az ilyen plasztikák elvégzését, Franciaországban pedig büntetést kell fizetnie annak, aki az ártatlanságot ilyen módon akarná tesztelni. A törökországi Dicle Egyetemen végzett 2011-es tanulmány viszont kimutatta, hogy a női hallgatók 72,1%-a, a férfiak 74,2%-a gondolta úgy, hogy a szűzhártya a szüzességet jelképezi; A férfiak egyharmada (!) nyilatkozott úgy, hogy a vérfoltos lepedőt a házasságkötés napján meg kell mutatni a családnak. Ezek után nem csoda, hogy a legtöbb lány magáévá teszi a szégyen érzését, és rettenetesen izgul, hogy az első együttlét során hogyan viselkedik a hüvelye. Félnek a fájdalomtól és a vértől, de legalább ennyire annak hiányától és a megszégyenítéstől is. Mások inkább az orális vagy anális szexet választják, csak hogy megőrizzék az ártatlanság látszatát. Megint mások egyszerűen fizetőeszközként használják szüzességüket, és milliókat kérnek az első éjszakáért. Dél-Afrikában pedig még mindig él a mítosz, miszerint egy ártatlan lány megerőszakolása kigyógyít minden korábban szerzett nemi és egyéb betegségből (az AIDS ellen is bevetik).
Mit tehetünk lányainkért, unokáinkért?
Egyértelmű, hogy minél több emberhez el kellene jutnia a helyes információknak. Küzdenünk kell a vizsgálatok, plasztikák és elvárások ellen. A megfelelő kutatási eredmények megosztása épp olyan fontos, mint a tinédzserek felvilágosítása. Sokak szerint egyszerűen át kéne végre nevezni a szűzhártyát, hogy megszabadítsuk a hozzá kapcsolt stigmától, és mondjuk, a hüvelykorona kifejezést meghonosítani helyette. Butaságnak hangzik? Svédországban letesztelték: az egészségügyi szakemberek szóhasználatában, a füzetekben, könyvekben mind lecserélték a szót hüvelykoronára, s tíz évvel később tesztekkel mérhető módon már kőkorszaki mítosznak tekintették a szűzhártya záró és vérző, szemérmet bizonyító funkcióját. Az is segít, hogy a netnek hála egyre több aggódó fiatal lány fordul orvoshoz, akár fényképet is küldve a nemi szervéről, azt tudakolva, hogy szűznek számít-e még. Ha ilyenkor megfelelő orvoshoz kerülnek, megérthetik, hogy működik ez a valóságban, és segítséget kaphatnak abban, hogy elmeneküljenek az erőszakos, a vizsgálathoz vagy a véres lepedőhöz ragaszkodó családtól, vőlegénytől. Az emberek képesek változni, fejlődni, ha kell, de csak akkor, ha segítenek nekik ebben. Rengeteg erőfeszítés és idő, mire a szüzességről lekerül az a sokrétegnyi buta hiedelem, amit az évezredek során rápakoltak, de ez egy olyan cél, amiért érdemes küzdeni minden eszközzel.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés