Minden 10. apuka is érintett – pszichoterapeutával a szülés utáni depresszióról

GettyImages-1318528986

Amikor gyerekként a Dallasban azt láttuk, hogy minden nő úgy járkál a pszichológusához, mint a mi magyar anyáink az SZTK-ba se, az nagyon extrém volt. Mára már lassú átmenettel itt is többet foglalkozunk mentális egészségünkkel a Kaliforniában élő magyar pszichoterapeuta szerint, de messze nem eleget. Az anyák mentális egészsége, a szülés után átélt időszak nehézségei pedig szinte még mindig kényes tabu.

Kálmán Eszter 2011-ben egyedül érkezett a gyönyörű San Diegóba, ahol férjével egy évvel később családot is alapított. Saját rokonságától és barátaitól távol, az idő rövidsége miatt még új helyi ismeretségek hiányában, dolgozó férje mellett egy teljesen új közegben, új kulturális és nyelvi viszonyok között ment át a legnagyobb változáson, ami egy nő életében bekövetkezhet: édesanya lett.

Felismerés

Eszter kisfia már egy év körül járt, amikorra a fiatal édesanyának egyre egyértelműbbé és feszítőbbé vált, hogy nem érzi jól magát a bőrében.

Szerette és szeretettel is gondozta kisfiát, de mégsem érezte, mégsem élvezte ki annak örömeit igazán, tele volt aggódással, szorongással, és nem tudta, mi zajlik benne.

Közben látta a közösségimédia-felületeken anyatársait, akik boldogan kapcsolódtak a gyermekhez és a helyzethez, és még jobban megijedt, hogy akkor vele valami baj van. Ettől pedig szégyenérzetet és bűntudatot kezdett tapasztalni.

Szégyenérzet és bűntudat lesz rajtuk úrrá, amit titkolni próbálnak
Szégyenérzet és bűntudat lesz rajtuk úrrá, amit titkolni próbálnakFertnig / Getty Images Hungary

Segítségkérés

„Eljött a pillanat, amikor azt mondtam magamban, na jó, ez így nem mehet tovább, és felhívtam a védőnőnket, aki addig is folyamatosan kitöltendő pszichológiai tesztekkel szűrt, mint minden más édesanyát, de a teszten hazudtam, mint a vízfolyás, tudtam, mit akarnak hallani, azt pedig nem mertem beikszelni, amit valóban gondoltam. De egy napon végül felhívtam, és csak annyit mondtam: segítségre van szükségem” – meséli Eszter, akinek kisfia azóta már 10 éves lett. „Összekötött egy pszichoterapeutával, és a kezelés azonnal segíteni kezdett. Már rögtön az elején rávilágított, hogy nagyon gyakori, amin keresztülmegyek, és a helyzetet azért érzem nehéznek, mert az!

Mivel több embert érint, mint hinnénk, fontos beszélni a szülés utáni depresszióról
Mivel több embert érint, mint hinnénk, fontos beszélni a szülés utáni depressziórólJelena Stanojkovic / Getty Images Hungary

Segítségnyújtás másoknak is

Eszter már a gyógyító folyamat elején, a jótékony hatásokat megtapasztalva elhatározta, hogy ezzel akar foglalkozni, és átélőként hiteles segítséget nyújtani másoknak is. Elvégezte az ehhez szükséges mesterképzést, jelentkezett önkéntesnek, s közben maga is nagy átalakuláson ment át. Azóta a szülők és főleg az anyák mentális egészségére specializálódott pszichoterapeutaként a perinatális időszakra, vagyis a terhesség alatti és a szülés utáni depresszióra, szorongásra és kényszerbetegségre, szülési traumákra, veszteségre, gyászra fókuszál privát klienseivel, és angol, illetve magyar nyelvű közösségimédia-megnyilvánulásaival, melyeken keresztül segítséget és eszközöket kíván nyújtani az érintetteknek ebben a fontos és sokak által elhallgatott témában.

A legfontosabb konklúziók

„Amikor megszületik az első gyermek, azzal születik egy édesanya is!

Az anyaság, anyává válás veszteséggel is jár a nő életében. Már nem lehetünk olyan spontának, végig bennünk van a felelősség és az aggodalom…” – mondja a tapasztalatból is beszélő pszichoterapeuta, aki azóta a téma elismert szakértőjévé képezte magát. „Ráadásul, a várandósság alatt a kismamára figyel mindenki, érdeklődik hogyléte felől, és rajta van minden fókusz. A szülés után ez gyökeresen megváltozik, minden figyelem a babára szegeződik, a mamára semmi. Pedig 

a baba akkor van jól, ha a mama jól van,

így ez az egész családot érintő kérdéssé válik, és fontos lenne, hogy az anyuka a szülés után is megfelelő odafigyelésben részesüljön. Ha az édesanya el is kezdi magán felfedezni a tüneteket, hogy nincs teljesen jól, legtöbbször szégyelli azt, és még a közeli hozzátartozók előtt is megpróbálja leplezni, hogy elkerülje az olyan megjegyzéseket: »ez kellene, hogy életed legszebb szakasza legyen« vagy »minek kellett akkor annyira ez a gyerek?« Nagyon erős a stigmatizáció, a kismamák pedig félnek ettől, vagy akár attól, hogy a gyermekvédelem elveszi tőlük kisbabájukat, ha kiderül, hogy lelkileg nincsenek jó állapotban. Ez szégyenérzetet és bűntudatot kelt a nőben, amitől egy ördögi körbe, spirálba kerül” – magyarázza a folyamatot Kálmán Eszter, hozzátéve: „Platformot kell teremteni, keresni arra, hogy az anyák biztonságban érezzék magukat.”

A tények a számok tükrében

Eszter azóta küldetésének érzi, hogy segítsen…
Eszter azóta küldetésének érzi, hogy segítsen…

„A nők várandósság ideje alatt megnövekedett hormontermelése a szülés utáni napokban visszaesik a normális szintre, ami egytizede a terhesség alattinak. Ezzel a változással a szervezetnek sok egyéb átalakulás mellett kell megküzdenie, de mindennek inkább az úgynevezett baby blues jelenséghez van köze” – hívja fel figyelmünket az anyák mentális egészségére specializálódott pszichoterapeuta. „A baby blues az anyák 86%-ánál jelentkezik a szülés utáni első két hétben, de magától el is múlik. Tünetei a szülés utáni depresszióéhoz hasonlóak ugyan, de messze nem olyan súlyosak.”

Kálmán Eszter hangsúlyozza: „perinatális, vagyis a terhesség alatt és a szülés után bekövetkező depresszió egy más, ennél komolyabb veszélyeket hordozó jelenség, melynek különböző fokozatai vannak, szélsőséges esetben akár öngyilkossági szándék, vagy kísérlet is. 

Minden ötödik-hetedik édesanya (bevallottan!) érintett a jelenségben,

mely egyes kutatások szerint a postpartum depresszió tünetei a szülést követő egy év során bármikor, más eredmények értelmében a szülés utáni négy éven belül akármikor jelentkezhetnek. Kialakulását egyes kockázati tényezők, mint például a szülés körülményeinek hirtelen változásai, valamilyen traumatizáló élmény a kórházban, a kialvatlanság tovább fokozhatják.

A baby blues jelenség sokkal enyhébb, bár hasonló tünetei vannak
A baby blues jelenség sokkal enyhébb, bár hasonló tünetei vannakJustin Paget / Getty Images Hungary

Ezért nagyon fontos lenne, hogy a gyermekorvosok és a védőnők pontosan tisztában legyenek a tünetekkel, a szűrés fontosságával, a jelenség felismerésével és a megfelelő segítségnyújtás hogyanjával kapcsolatban” – mondja Kálmán Eszter, aki magyar és angol nyelven is készít segédanyagokat az időszak átvészelésére kismamáknak, jelenleg egy alapkurzuson dolgozik magyar nyelven praktikus tanácsokkal az anyák mentális egészségéről, mely elérhető lesz az interneten is, amellett, hogy egyéni online terápiákat tart, és önkéntesként is dolgozik a helyzet és a kismamák állapotának javításán.

Az apukák is érintettek

„Érdekes, de kutatások által egyre inkább igazolt, hogy apukákat is érintenek ezek a változások – hangsúlyozza a pszichoterapeuta. Minden 10. apuka érintett lehet a szülés utáni depresszió kisebb vagy nagyobb mértékű verziójában, és azt is kimutatták, hogy ha egy családban az anyuka szenved ettől a depressziótól, akkor az apukának 50%-kal nagyobb az esélye arra, hogy nála is kialakuljon.”

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra