Az egyik ilyen tabutéma a nők testének változása a szülés során. Alapvetően nem szeretünk azzal foglalkozni, pontosan mi is történik egy hüvelyi szülés alkalmával, a sok vér, a patakzó magzatvíz, amikor „a szemed láttára teszik tönkre a játszóteredet”... Ez egy olyan téma, amiről maximum nagyon részegen vagy csak közeli barátokkal való találkozásokkor esik szó. A nők sokszor annyira szégyellik magukat amiatt, ami odalent történt velük, hogy még az orvosuknak sem hozzák szóba. Soha.
Erre jön Amy Schumer, aki beleordítja a világba, hogy a vaginája úgy néz ki, mint egy rakás szemét az utcán. A színésznő, aki 2019-ben adott életet kisfiának, arról viccelődött, hogy az anyaság leginkább a nemi szervét változtatta meg. Az ő szavaival élve a vaginája hatalmas lett, és úgy néz ki, hogy csak a szeméthez tudja hasonlítani. Hozzátette, hogy a férje undorodó fejet vág, ha a szex szóba kerül, és hetente-másfél hetente közelednek csak egymáshoz.
Amy persze császármetszéssel szült, azaz a hüvelyén semmiféle baba nem haladt át, humorista lévén egyszerűen bedobott egy pikáns tabutémát, amivel zavarba hozhatta férfi beszélgetőpartnerét. Ez viszont nem csökkenti annak igazságtartalmát, hogy a hagyományos szülés bizony átrendezi a női anatómiát. Nem is kicsit. Igen, tud úgy kinézni a genitáliánk a kicsi világra jötte után, mintha egy húsklopfolóval addig ütötték volna, amíg csak egy agyonvarrott fasírozott maradt volna a helyén. Nem tudjuk, hogy mégis hogy, honnan fogunk pisilni, mert semmi sem ott és úgy van, ahogy korábban. Vízzel töltött és lefagyasztott gumikesztyűkkel jegelgetjük a kórházban töltött napok során. Aztán mélyen hallgatunk az egészről.
Ahelyett, hogy kapkodnánk a levegőt, hogy erről egy magára valamit is adó anya, aki most hozta világra élete értelmét, nem panaszkodik, inkább beszéljünk róla. Mert sokakat érint. Mert a nők és a férfiak egyaránt félnek attól, milyen lesz a hüvely a szülés után. Hogy képesek lesznek-e élvezetüket lelni a szeretkezésben, vagy csak hónapok múlva sikerül összehozniuk egy-egy fájdalmas együttlétet. Félnek, hogy a hüvely örökre kitágul. Félnek, hogy a gátmetszés vagy a repedés miatt sérülnek az idegek, inkontinencia alakul ki, vagy csak örökre fájdalmas marad a szex. Vagy hogy a szülészeti erőszak – ismerkedjünk vele, ugyanis létezik – milyen hatással lesz az anyukára, mennyire szegi kedvét vagy veszi el az önbizalmát, teszi sérültté testileg és lelkileg is.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A traumák nagy része megelőzhető lenne
Ha a félelmek elhallgatása helyett beszélnénk erről a témáról, akkor legalább megemlítenénk az orvosunknak. Nem szülés után, hanem még jóval előtte. Hármasban megbeszélnénk vele, hogy híve-e a gátmetszésnek, mit gondol a magyarul férjöltésnek nevezett husband stitchről, és még idejében képviselnénk az érdekeinket. Szülés után is érdemes őszintének lenni az orvossal és egymással egyaránt. A megfelelő varrási technikával, a csonkítások mellőzésével, a kéretlen és kaján férjöltés durvaságának teljes kihagyásával (az eljárás során szándékosan szűkre varrják a hüvelybemenetet, hogy „a férjnek máskor is legyen kedve a szexhez” és „foganhasson kistestvér”, csakhogy gyakran annyira túlzásba esnek, hogy a behatolás is lehetetlenné válik) egészen más szülésélményekről számolhatnánk be. Mert még mindig túl sok a jogszerűtlen, mélységesen megalázó és brutális eljárás. Ami nemcsak az anyára, de a babára is visszahat. Még mindig túl sok nő érzi úgy – vagy mondja neki a saját orvosa – hogy kitágult, végigvarrt hüvellyel a kutyának nem fog kelleni.
Ha pedig elindul egy párbeszéd a szülés után, akkor fel tudjuk mérni a problémákat, és – itt jön a lényeg! – megoldást is tudunk rájuk találni. Intimtornával, szakorvosi kezeléssel, pszichológussal, őszinte beszélgetésekkel, haladó szextippekkel a legtöbb testi és lelki probléma orvosolható, de legalább javítható. A nők visszakaphatják az önbizalmukat, a férfiak közelebb kerülnek annak megértéséhez, mi játszódik le egy nőben, miközben és miután világra hozza a közös gyereküket.
Semmi sem lesz ugyanolyan, mint szülés előtt. De hogy élvezzük-e a megváltozott állapotokat, és megkíméljük-e magunkat a néma szenvedéstől, az már csak rajtunk múlik.
