gyaloglás hiba

Hajlamosak vagyunk sokáig keresgélni a szervezetünk számára legtöbb előnnyel járó sportot, s ennek érdekében hajlamosak vagyunk alagsori ablaktalan tornatermekben egy helyben biciklizni, vagy a víz alatt hokizni, miközben a kézenfekvő megoldás sokszor az orrunk előtt hever. 

Az úszás egészségre kedvező, ősi mozdulatai mellett a gyaloglás is joggal foglal helyet a legegészségesebb mozgásformák között. Már csak azért is, mert gyakran a szabad levegőn végezzük, s mert a lélek mellett erősíti a szívet, növeli a tüdőkapacitást, segíti az emésztést, jótékonyan dolgoztatja a szemizmokat, és csökkenti a zöld hályog kialakulásának kockázatát. Hozzájárul a cukorbetegség megelőzéséhez, továbbá késlelteti a demencia és az Alzheimer-kór megjelenését is.

Azért oda kell figyelni!

Viszont az is tudományosan beigazolódott, hogy könnyű a gyaloglással kapcsolatban hibát elkövetni. Amerikai ortopéd orvosok összeszedték a mintegy 145 millió amerikai gyalogló többségére is jellemző sétálási hibákat, hogy okuljunk belőlük:

1. A láb és a talp megfelelő hajlását elősegítő, minden esetben gumitalpú cipő használata döntő, de nem elegendő. Fontos az is, hogy ne halogassuk kedvenc, elhasználódott lábbelink cseréjét. Ne várjuk meg, míg talpa teljesen elkopik, váltsunk időben új, kényelmes lábbelire.
2. „Nézz a lábad elé!” – így szól az ismert intelem. A sétálás tanulmányozásában elöljáró amerikai professzorok éppen ennek ellenkezőjére biztatnak. Ne magunk elé, a földre nézve sétáljunk, a nyakat és a fejet kevésbé szegjük le. Ezzel kevésbé terheljük a gerincet, a térd és a boka is extra erőfeszítésektől mentesül.
3. A hosszú lépés jó dolog, de leginkább csak ha borból és szódából van. Gyaloglás közben a szakemberek szerint inkább a több rövid vagy gyorsabb lépések megtételétől érdemes várnunk, hogy hamarabb érjünk úti célunkhoz, és nem a feszes lábbal megtett hosszú lépésektől.
4. A görnyedt tartás az ízületekre is káros lehet, ezzel ellentétben az alsó hasizmok aktivizálásával a hát alsó szakasza viszont tehermentesíthetővé válik.
5. Igyekezzünk elszakadni a futópad nyújtotta instant kényelemtől, és irány a természet lágy öle. A szabadban töltött idő nem csupán a zöld látványa, a természetes fények, a szem tornáztatása és a lélek gyógyítása által hat kedvezően egészségünkre, de az egyenetlen erdei talaj is jótékonyan masszírozza talpunkat.
6. A séta megkezdése előtt ne felejtsünk nyújtani. A rugalmasság „visszanyeréséhez” fontos a bemerevedett test átmozgatása, különös tekintettel a vádli, a comb és a hát tájaira.
7. Mivel a séta könnyű mozgásformának tűnik, könnyen esünk hirtelen túlzásba vele kapcsolatban. A mértékletesség mellett az is fontos, hogy egyéb erősítő módszereket is bevessünk, amellyel a gyaloglást segíthetjük.
8. A sokakat érintő lúdtalp esetén hosszú távon a boka és az inak húzódása akár fájdalommal is járhat. Ebben az esetben érdemes ortopéd szakorvoshoz fordulni.

A gyaloglást behatóan vizsgáló ortopédorvosok arra hívják fel figyelmünket, hogy az aszimmetrikusan kopott cipőtalp, a járás közben túl feszesre nyújtott térdek és az előreengedett vállak intő jelei lehetnek a helytelen gyaloglási technikánknak, mely ebben az esetben korrekcióra szorul.