Számos kutatás látott már napvilágot azzal kapcsolatosan, hogy milyen hatást gyakoroltak a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében foganatosított intézkedések a gyerekek fejlődésére. Az, hogy óvodákat, iskolákat zártak be, és limitálták a nem egy családba tartozó emberek közti érintkezést, nagy jelentőséggel bírt a halálozások számának visszaszorításában, a szociális és értelmi fejlődésre azonban hátráltató tényezőként hatott.
A koronavírus a gyerekeknek sem tett jót
A témában az UNICEF-nek a magyar szülők körében végzett kutatása szerint – melyet még 2021-ben végeztek – a karanténidőszakban a szorongásos és pániktünetek felerősödtek a gyerekek körében, kényszeresség és evészavarok is megjelentek a bizonytalanság idején.
Alvási nehézségeket és a tanulásban való lemaradást is bőven tapasztaltak a szülők, és a pszichológusok is megerősítették a tapasztalatokat.
Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa a Magyar Tudományos Akadémia számára készített összefoglalójában az 5–8 éves és a kamaszgenerációra gyakorolt káros hatásokat emelte ki – a kisebbeknél elmaradt az iskolára való felkészítés egy része az intézménybezárások miatt, illetve azok az elsősök, akiknek félévét kettévágta ez, nagy lemaradással indultak a második évfolyamba.
A pelenkás iskolásoknak más problémái is vannak
Ennek a lemaradásnak a legkisebbekre, a közvetlenül a Covid-pandémia kitörése előtt, illetve annak első évében születettekre is jelentős. Az angol iskolarendszerben, ahova a gyerekek már ötévesen bekerülnek, most egyre többen érkeznek pelenkában, ahogyan arra a The Guardiannek írt cikkében David Bell, a Sunderlandi Egyetem rektorhelyettese, a brit Oktatási, Gyermekvédelmi és Szakképzési Szabványügyi Hivatal egykori főfelügyelője felhívta a figyelmet.
A pelenkás iskolások látványos, ijesztő mértékű megjelenése ugyanakkor csak egy részlete a teljes képnek.
Az ebben az időszakban született angol gyerekek alapvető nyelvi, szociális és kognitív képességeik terén is elmaradnak azoktól, akik korábban születtek – Bell szerint az osztályfőnökök arról számolnak be, hogy nagy számban érkeznek úgy gyerekek az iskolába, hogy nemcsak pelenkát viselnek, de alapvető kommunikációs képességeik sincsenek rendben, és nem tudnak késsel-villával enni.
A hivatalos adatokból kiderült, hogy a kétévesek körében tavaly alacsonyabb volt a fejlettségi mutató, mint 2018–19-ben, a karanténidőszak előtt. Az elmaradások eloszlása nem egyenletes: a vizsgált gyermekek körében Londonban volt a legrosszabb a fejlettségi ráta. David Bell szerint indokolt lenne az elmaradások miatt szakképzett személyzettel bővíteni az oktatási intézményeket – amellett, hogy megelőzési tervet dolgoznak ki azért, hogy a jövőben hasonló elmaradások már ne is alakulhassanak ki –, de egyelőre nem lát terveket azzal kapcsolatban, hogy ez a bővítés megtörténne.
Már kutatják a karanténidőszakban keletkezett lemaradásokat
Azt, hogy pontosan milyen területeken alakulhat ki elmaradás egy csecsemő, illetve totyogó esetében a járvány miatt, sokan kutatták. Egy ír vizsgálat szerint kétéves korban kommunikációs készségekben tapasztalható némi elmaradás azoknál a kicsiknél, akik 2020-ban születtek:
ez nem csoda, hiszen a karanténidőszak miatt kevesebb emberrel találkozhattak, kevesebb beszédet hallhattak.
Az ebben az időben felvett adatok tanúsága szerint ekkoriban egy kisbabával átlagosan három ember volt olyan szoros interakcióban, hogy puszit is adjon neki – az unokatestvérek, nagynénik és nagybácsik, nagyszülők és barátok eltűntek a képből.
A Columbia Egyetem ugyanakkor más területeken is talált elmaradásokat vizsgálatában:
különbséget figyeltek meg a finom- és nagymotoros képességek és a szocialitás területén is a világjárvány idején, illetve valamivel korábban született csecsemők között.
A 2020 márciusa és 2020 decembere között született csecsemők alacsonyabb pontszámot értek el a motoros készségek és a személyes-szociális szűrővizsgálatokon, mint a világjárvány előtt született csecsemők – az egyetem oktatói azt állapították meg, ezek nem feltétlenül kell, hogy konkrét lemaradásokhoz vezessenek, de a brit tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy van miért aggódni.
A magyar iskolákban is hamarosan megjelennek a karanténbabák
A magyar iskolarendszerben egyelőre nem jelentek még meg azok a kicsik, akik 2019–2020 fordulóján, illetve a járvány első két évében születtek. Idén szeptemberben azok a gyerekek kezdik meg tanulmányaikat, akik 2018 szeptember elseje előtt jöttek világra, tehát az igazi „pandémiás bébik” majd 2026 szeptemberében ülnek iskolapadba. A mostani elsős-másodikosok óvodás éveibe szólt bele a Covid: hazai adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre azzal kapcsolatosan, hogy ez pontosan milyen eredményt jelent, az ugyanakkor biztos, hogy a korai fejlesztés és a szűrések fontosságára irányítja figyelmünket a brit jelenség. Az Indexnek ugyanakkor tavaly arról nyilatkozott Dettre Imola gyógypedagógus, integrált szülő-csecsemő konzulens, hogy az érintett korosztályba tartozó gyerekek szülei nagyobb arányban jelentkeznek regulációs zavarok, általános nevelési kérdések kapcsán.
Ha olvasnál még arról, miért fontos, hogy ne szégyelld, ha gyermekedet fejlesztésre hordod, ezt a cikkünket javasoljuk!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
