Ezekkel a rémisztő meselényekkel ijesztgetik a gyerekeket a nagyvilágban

GettyImages-611627026

A régi időkben a szülőknek nem kellett a szomszédba menniük vagy a könyvespolcon keresgélniük, ha valami igazán rémisztő történettel akarták jobb belátásra bírni a gyerekeket.

Sárkányok, kígyók, ördögök? A népi hiedelemvilág és a népmesék ijesztő szereplői közül ezek csak a szalonképesebbek. Úgy tűnik, a rémisztő mesebeli lények folklórja határtalan, ha a gyerekek ijesztgetéséről van szó. Összegyűjtöttük azokat a mesebeli lényeket, amelyek a legvérfagyasztóbbnak tűnhettek a hallgatóság számára.

Qalupalik

Az inuit (eszkimó) anyák által előszeretettel emlegetett, szó szerint vérfagyasztó figura a jég alatt él. Amikor a közelben van, hallani dalának zúgását, körmeivel pedig alulról kocogtatja a jeget. Jaj annak a gyereknek, aki ilyenkor közel merészkedik a befagyott tengerhez: a qalupalik egy szempillantás alatt kiugrik a víz alól, és hosszú, hegyes körmeit áldozata húsába vájja, majd magával viszi a mélybe, ahol a szerencsétlen áldozat azonnal fagyhalált hal – hacsak előbb halálra nem rémült a qalupalik fizimiskájától, ami egy torz, a rothadástól már elzöldült női arcra emlékeztet leginkább. Mielőtt vére megfagyna az ereiben, még hallja családja kiáltásait a távolból. 

Dullahan

Az ír gyerekek jobban tették, ha fesztiválok vagy ünnepnapok alkalmával otthon maradtak, hiszen ekkor indult útjára a dullahan. Levágott fejét a kezében tartva vágtat fekete, szikrákat és lángokat prüszkölő lován. Ostora egy emberi gerinc, ezzel igyekszik vágtára bírni a lovát. Szemei feketén villognak, arca pedig foszforeszkál. A hiedelem szerint levágott fejét lámpásként tartva maga előtt, olyan házakat keres, ahol éppen haldoklik valaki. Ha valakinek kimondja a nevét, az illető hamarosan meghal. 

Coco

Az Ibériai-félszigetről terjedt el a világban, elsősorban Latin-Amerikában a coco legendája. A coco egyetlen funkciója az, hogy jobb belátásra bírja az aludni nem akaró gyerekeket, ennyiben rokonságot mutat a mi zsákos emberünkkel vagy az angolszász Bogeymannel. Egyes nyelvészek szerint a kókuszt (spanyolul szintén coco) erről a lényről nevezték el Vasco da Gama hajósai: ha a megfelelő irányba fordítjuk, valóban kissé ijesztő emberi arc rajzolódik ki a kókuszdión lévő három lyuk által. Az alaktalan, szellemszerű lény vagy felfalja, vagy simán elviszi az aludni nem akaró gyerekeket, sőt, egyes verziók szerint kiugrik az ágy alól, és beleharap a lábába. A spanyol és mexikói gyerekeknek bölcsődalt is énekelnek róla – kétséges, hogy az alvás jobban megy-e utána. 

Peikko

Nyelvrokonaink, a finnek is meglehetősen gazdag képzelőerővel rendelkeztek, ha természetfeletti lényekről van szó. A peikko nevű lény néha egyszerűen egy szőrös óriás, hatalmas orral és fülekkel, máskor láthatatlan, könnyedén változtatgatja méretét és alakját. Képes rá, hogy évszázadokig sziklává változva aludjon. Ő az, aki a finn gyerekek szuvas fogaiért felelős: különleges képessége, hogy kilyukasztja a gyermekek fogát. De egyébként is elrabolja őket, ha túl messzire merészkednek az otthonuktól. Hasonló teremtmény Känkkäränkkä, aki ráveszi a gyerekeket a rosszalkodásra, verekedésre, duzzogásra – egyszóval mindarra, amivel kiborítják a szüleiket.

Nian

A kínai gyerekeket ez az oroszlánarcú, hatalmas szarvú, borotvaéles fogú lény fenyegette, különösen a holdújév idején. Ekkor ugyanis lejött a hegyekből (vagy előbújt a tengerből, tájegységtől függően), és mivel elpusztíthatatlan volt, az emberek nem tehettek ellene mást, mint hogy bedeszkázzák az ablakokat és ajtókat a házaikon. A nian így is kikutatta az élelmiszerkészleteket, és felfalt mindent, olykor a falu vagy város lakóit is. Különösen a gyerekek húsát szerette. A kínai holdújévhez kapcsolódó hagyományok (a petárdázás, tűzijáték, dobolás, lámpások) is eredetileg azt a célt szolgálták, hogy a niant elkergessék.

A kínai holdújév hagyományai is a nianhoz kapcsolódnak
A kínai holdújév hagyományai is a nianhoz kapcsolódnakkiszon pascal / Getty Images Hungary

Vasorrú Bába és Réz... Bagoly

Mindketten a finnugor mitológia közös alakjai, a Vasorrú Bába minden népmesei lény közül a leggonoszabb. Az obi-ugorok egyik ma is élő hagyománya, hogy az elhunyt ősük tiszteletére bábut faragnak, majd amikor áldozatot mutatnak be a szellemeknek, a bábu arcát, száját és orrát bekenik vérrel. Hogy az arc ne korhadjon el, az eredetileg fából faragott arcot fémlappal fedik be, beleértve az orrot is, így lesz igazán ijesztő. Egy másik elmélet szerint a Vasorrú (vagy másutt Vasfogú) Bába a nem kívánt terhesség miatti kaparást végző, gyermekeltevő bábát (szülésznőt) jelenti: a Vasorrú Bába ellopja a gyermeket, és megeszi, van neki egy lelkekkel teli kádja, valamint őrzi az élet- és halálvizet. Férfi párja a Réz... Bagoly. Ő valójában egy bagolynak nevezett tudós (orvos), akinek van egy rézszerszáma. Nagyon kell vigyázni vele, hiszen „elvisz és megreszel”. Jobb, ha nem gondolunk bele, mit jelent ez.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek