Egyre tudatosabban táplálkoznak a gyerekek, de a változáshoz idő kell

Az elméletben elsajátítottak sajnos még nem hoztak jelentős fordulatot a vizsgált 6–12 éves korosztály tápláltsági állapotában. Remélhetően a most megszerzett tudás hosszabb távon fogja átalakítani az étkezési szokásokat. Diósgyőrben hasonló eredmények születtek, mint a program előző két településén. A vizsgált gyerekek kétharmada normál testtömegű, de egyharmaduk elhízott vagy túlsúlyos, és az alutápláltság is jelen van. A diósgyőri gyerekeket valószínűleg a karanténidőszak is hátrányosan érintette, hiszen ugyancsak a GYERE Program keretében végzett kutatás kiderítette, hogy a tavaly tavaszi iskolalezárások egyik legsúlyosabb következménye a mozgáshiány mellett az volt, hogy a megkérdezett gyerekek 40 százaléka többet evett és némi plusz kilót is szedett magára ezekben a hónapokban.

Mennyit tudnak a gyerekek az egészséges táplálkozásról?

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2018-ban indította el a harmadik magyar településen, Diósgyőrben a gyermekkori túlsúly és elhízás megelőzését, illetve visszaszorítását célul kitűző programját. A GYERE Program első és legfontosabb szándéka, hogy a helyi közösségeket hozzásegítse az aktív és egészséges életmód kialakításához, valamint hosszú távú fenntartásához.

Hazánkban a hároméves projekt elsőként Közép-Magyarországon, Dunaharasztiban valósult meg, egy év múlva pedig ezzel párhuzamosan az észak-magyarországi régióban, Szerencsen, majd Diósgyőrben is elkezdődött a térségben gyárakat működtető Nestlé Hungária támogatásával. A Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért társadalmi felelősségvállalási projektjén keresztül a táplálkozással kapcsolatos, szakmailag megalapozott ismeretterjesztést minden lehetséges eszközzel támogatja különösen azokban a helyi közösségekben, ahol a vállalat nagy munkaadóként jelen van.

A GYERE Programnak köszönhetően mérhetően többet tudnak ma már a diósgyőri ötödikesek – akiknek a körében a kontrollszintfelmérőt tavaly novemberben végezték el – az egészséges életmódról. Röviden azt lehet mondani, hogy a kisiskolások nagyjából háromnegyede tisztában van a helyes táplálkozás alapjaival. 73 százalékuk tudja például hogy a teljes kiőrlésű pékárunak magasabb a rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma, mint a fehér lisztből készülteknek, ezért ezekből naponta kéne fogyasztani egy adagot. 88 százalék tisztában van azzal is, hogy a húsoknál, húskészítményeknél a kevesebb zsírtartalmúakat kell előnyben részesíteni. A megkérdezett gyerekek többsége a program végére már tudta, hogy naponta kell tejet és tejterméket fogyasztani, mert annak magas a kalcium- és D-vitamin-tartalma, de azt még mindig csak 18 százalék válaszolta meg helyesen, hogy ezekből naponta három adagot kell fogyasztani. A program indulásához képest 37-ről 55 százalékra nőtt azoknak a gyermekeknek az aránya, akik tisztában vannak vele, hogy a halfogyasztásnak milyen előnyös táplálkozás-élettani hatása van az ómega-3 zsírsavak miatt. Az édesség- és sófogyasztásnál azonban már nem ennyire jó a helyzet. A gyerekeknek majdnem a fele tévesen úgy gondolja, hogy naponta lehet édességet enni, pedig ennek heti 2-3 alkalomnál nem több a javasolt mértéke, és arra is csak a megkérdezettek fele tudta a jó választ, hogy sóból napi egy teáskanálnyi a megengedett.

Azt is megtanulta a többség, hogy naponta nyolc pohár folyadékot kell inni, ebből legalább ötpohárnyi vizet. A legörvendetesebb talán az, hogy a gyerekek 90 százaléka tisztában van azzal, hogy a reggeli az egyik legfontosabb étkezés, amit nem szabad kihagyni.

„A tápláltsági állapotfelmérés azonban nem hozott ennyire pozitív képet, ahhoz több időre van szükség, hogy a gyerekek hazavitt tudása a családok étkezési szokásaiba is beépüljön” – mondta Kubányi Jolán, a GYERE Program szakmai vezetője, az MDOSZ tiszteletbeli elnöke.

Diósgyőrben a második mérés alkalmával összesen 1256 gyereket vizsgáltak, körükben a normál tápláltságúak aránya mindössze 57,7 százalék volt. 20 százalékuk túlsúlyosnak, 12 százalékuk pedig elhízottnak számított. Összességében tehát a vizsgált gyermekek mintegy harmada súlyfölösleggel rendelkezett. Az alultápláltak hányada sem volt elhanyagolható, hozzávetőlegesen minden tizedik gyermek ebbe a kategóriába sorolható (10,2 százalék). A nemek között nem volt különbség, korcsoportban látszik eltérés. A prepubertás, korai pubertás korú gyerekeknél (9–12 évesek) jóval 30 százalék fölött volt a súlyfölösleggel bírók aránya, míg a fiatalabbaknál ez pedig 20–25 százalék között mozgott. A programban részt vevő városokban hasonló képet mutatott a gyerekek tápláltsági állapota, de azért nem teljesen ugyanazt. Diósgyőrben és Szerencsen nagyobb volt a túlsúlyos gyerekek aránya, Közép-Magyarországon viszont az alultápláltság jelenti a nagyobb gondot.

„Sok fontos tapasztalattal gazdagodott a szakmai szövetség a GYERE Program évei alatt. Jó volt látni a településvezetők, az intézményigazgatók, a pedagógusok, valamint a szülők együttműködő és befogadó hozzáállását, nem beszélve a programban részt vevő gyerekek nyitottságáról az óvodáskorúaktól a középiskolásokig. Ugyanakkor szó szerint testközelből láttuk, hogy a helytelen táplálkozásból fakadóan milyen súlyos anomáliákkal küzd a lakosság, ezen belül is a gyermekek, akiknek a későbbi életminőségét és egészségi állapotát is döntően befolyásolja, ha nem történik pozitív változás. Biztos vagyok benne, hogy ezeken a településeken hosszú távú hatása is lesz a programnak, ugyanakkor a pillanatnyi helyzet azt mutatja, hogy még több helyen, de akár országos kiterjesztésben is lenne létjogosultsága a GYERE Programnak. A járványügyi korlátozásokból adódó nehézségek sok mindenre megtanítottak bennünket az utolsó diósgyőri évben. Például arra, hogy az elkészült oktatási moduljainkat és edukációs anyagainkat hogyan tudjuk digitalizálni és távoktatásban továbbadni a pedagógusoknak és rajtuk keresztül a gyerekeknek” – összegezte Kubányi Jolán.