gyerek kuckót épít

Mentél már be arra a nappaliba, hogy semmi sincs a helyén? A legszebb díszpárnák a földre hajigálva, a plédek a csilláron lógnak, a tiszta ruhákból sátortető lett, s az égbekiáltó kupi alól fojtott kuncogás hallatszik? Ilyen, amikor a gyerekek bunkert vagy kuckót építenek maguknak. Nem nézik, szerintünk mi értékes, képzeletükben bármiből válhat támaszfal vagy épp tető. Ráadásul nem elégszenek meg a lakás felforgatásával, nekünk is be kell másznunk, és meginnunk egy csésze teát, vagy sorba rendezni a plüssállatokat. A bunkert természetesen le sem szabad rombolni, az érintettek maximum az átépítésbe egyeznek bele. Nem is tanácsos az engedélyük nélkül szétszednünk ezeket, sem rájuk ripakodni az okozott felfordulás miatt. Próbáljunk kompromisszumokat kötni, és felajánlani kevésbé értékes építőanyagokat. A kuckó ugyanis fontosabb, mint bármikor máskor.

A saját építésű kuckó felülírja a legdizájnosabb gyerekszobai bútorzatot is, sőt a készen vett vagy elemekből felépíthető bunkernél is értékesebb. A gyerekek gyakran oda vonulnak vissza duzzogni, pihenni, enni, telefonozni, aludni vagy elmélkedni, külön világukban érzik magukat a legnagyobb biztonságban. Főleg mostanában. Hiába próbáltuk őket megóvni, átvették a járvány miatt érzett szorongásunkat, hozzátették a magukét, s megpróbálták feldolgozni, hogy az egész család össze volt zárva. A szakértő szerint ez az egyik oka annak, hogy egyre nagyobb az igény a saját tér létrehozására.

Így segít a saját kuckó a gyereken

A bunker félhomályos belsejében – a srácok önkéntelenül is megszüntetik azokat az ingereket, amelyekre nincs szükségük, és felerősítik azokat, amelyekre igen – nem csak a szülőktől, testvérektől lehet egy kicsit elszeparálódni. Ez az a fajta egyedüllét, ami segíthet az elmúlt hónapok, évek történéseit feldolgozni. Gyerekeink a járványhullám csökkenésével ugyan megszabadultak a maszktól, de kaptak a nyakukba egy szomszédos országban zajló háborút is, ami érthető módon stresszeli szüleik mellett őket is. A most 20-50 éves anyáknak és apáknak nincsenek háborús tapasztalataik, sem kész megoldási terveik, marad a szörnyülködés, a hitetlenkedés mögé bekúszó szorongás, amit szavak nélkül is átsugárzunk a család fiatal tagjaira. A tartalmas beszélgetések sokat segíthetnek oldani ezt, főleg, ha hagyjuk, hogy a gyerek feltegye a triviálisnak tűnő kérdéseit is. Emellett a bunkerépítés hasznos eszköz lehet a nyugalom, a belső béke, a vigasz, a kontroll visszaszerzéséhez.

A természetben építkezni

Érdemes kipróbálni, mit épít a gyerek – lehetőleg a barátaival együtt – a természetes környezetben. Ez nagyon sok képességet fejleszt. Fel kell mérni, hová tervezzék a bunkert, mi adhat természetes válaszfalat, tetőt. A képzelet elszabadulhat, a tervezés és a megvalósítás kreativitást és szinte öntudatlan méréseket, becsléseket, matematikai műveleteket is igényel, fejleszt. Az építkezés fizikailag is megterhelő lehet, erősödnek az izmok, élesednek a szemek, a szabad levegő, a természetben létezés erősíti az immunrendszert. 

A világon minden gyereket érint

A kuckóépítés nem magyar vagy európai sajátosság: a világon minden gyerek nekiáll, jegyzi meg David Sobel, az Antiochiai Egyetem oktatási tanszékének professzora. Szerinte erős biológiai, genetikai késztetésről van szó, amit hagyjunk kibontakozni. 4 éves kortól általában a lakásban, 7 éves kor felett már a szabadban is elkezdik az építkezést. A tizenévesek – némi szülői segítséggel, de mindenképpen felvigyázással – már szerszámokat, léceket, szögeket is használhatnak a minél tartósabb bunker megépítéséhez. Kiváló közös program lehet a faház létrehozása – ez már egyértelműen aktív szülői részvételt jelent. Ha erre nincs lehetőségünk, futtassunk gyorsan növő kúszónövényeket – például babot, hajnalkát – nagyobb botokból alkotott sátorra, s nyárra kész is lesz a kuckó. Ahogy növekednek a növények, ahogy egyre fejlettebbé válnak a bunkerek, úgy követhetjük nyomon gyerekünk növekedését, kiteljesedését is.