A magyarok 67, az amerikai lakosság nagyságrendileg 63 százaléka tartja magát katolikus vallásúnak – a számadat persze nem árulkodik arról, közülük hányan gyakorolják is vallásukat. Több felmérés viszont érdekes összefüggést figyelt meg az amerikai diákok vallásossága és a tanulmányi eredményeik közt. Azok, akik inkább hisznek Istenben, jobb tanulmányi eredményeket produkálnak, mondják.
A hit egyenlő a jó iskolai eredménnyel?
A Pew Research Center felmérése szerint a vallásos amerikaiak körében a vallásosság mértéke nem mutat nagymértékű változásokat, egy tizenévesek körében végzett felmérésből ugyanakkor kiderül, hogy a 13 és 17 év közöttiek hasonlítanak leginkább a szüleikre vallásosságukat tekintve. De mi a helyzet a tanulmányi eredményeikkel?
A Horwitz-tanulmány eredményei
Az elmúlt 30 év során szociológusok és közgazdászok számos tanulmányt végeztek, amelyek következetesen pozitív kapcsolatot mutatnak ki a vallásosság és a tanulmányi sikerek között. A rendszeresen vallást gyakorló serdülők jobban teljesítenek az iskolában, mint azok, akik nem – derül ki dr. Ilana M. Horwitz legújabb tanulmányából, amelyet a Stanford's Graduate School of Education végzett.
Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy több vallásos diák szerez jobb jegyeket és végzettséget, mint a kevésbé vallásos társaik.
Sok kutató azonban megkérdőjelezik az ok-okozati összefüggést és azt, hogy a vallásosságnak a tanulók teljesítményére gyakorolt látszólagos hatása valóban a vallás miatt alakul-e ki, vagy más mögöttes tényezők eredménye. Horwitz eredménye alapján azonban úgy néz ki, hogy az intenzíven vallásos tinédzserek – akiket egyes kutatók „ragaszkodók csoportjának” neveznek – az átlagosnál nagyobb valószínűséggel érnek el jobb eredményt érettségi idején, és magasabb szintű felsőfokú tanulmányokat végeznek.
Az istenhit ilyen formáit azonosították gyerekeknél
Horwitz a vallási ragaszkodás öt különböző szintjére osztotta be a tanulókat, a legvallásosabbtól a legkevésbé vallásosig: a ragaszkodók, az alkalmazkodók, az elfogadók, az elkerülők és az ateisták. Horwitz tanulmánya azt találta, hogy a legvallásosabb gyerekek érték el a legjobb tanulmányi eredményeket.
Horwitz ezt a csoportot, a „ragaszkodókat” úgy határozza meg, mint akik „a vallásosság minden mért dimenziójában magas szintet mutatnak, és klasszikus, intézményes értelemben betartják a vallási szabályokat”,
míg az „elkerülők” – nevükhöz híven – „kerülik a vallási részvételt és a vallás életükben betöltött jelentőségének kérdéseit is.” Az ateista (istentagadó) csoporttal ellentétben, ők hisznek Istenben, de sokkal kevésbé vesznek részt a vallási szertartásokon és az imatevékenységekben.
A tanulmányok rávilágítottak arra is, hogy az olyan szokások, mint a lelkiismeretesség és az együttműködés, kapcsolatban állnak a tanulmányi sikerekkel, részben azért, mert a tanárok nagyra értékelik a tiszteletet. Ezek a tulajdonságok hasznosak egy olyan iskolarendszerben, amely a tekintélyelvűségre támaszkodik, és jutalmazza azokat, akik betartják a szabályokat.
Minél inkább hiszel Istenben, annál sikeresebb vagy?
Horwitz úgy találta, hogy a „ragaszkodók” folyamatosan jobb osztályzatokat kaptak, mint az alkalmazkodók, az elfogadók és az elkerülők, miközben a szakadék a ragaszkodók és az elkerülők között volt a legnagyobb. A ragaszkodók átlagos eredménye 3,21, míg a tartózkodóké mindössze 2,92 volt. Még érdekesebb, hogy Horwitz azt állapította meg, hogy a vallásosságnak a tanulói osztályzatokra gyakorolt hatása a legmélyebben a közepes jövedelmű családokra, és a legkevésbé a magas jövedelmű családokra volt hatással.
Kutatása során Horwitz a National Study of Youth and Religion (NSYR) által 2002 és 2003 között gyűjtött felmérési adatokat használta fel. A felmérésben 3290, állami középiskolákból származó serdülő vett részt. Horwitz emellett interjúkat készített 30 diákkal, hogy megértse a vallásosság és a tanulmányi teljesítmény közötti összefüggéseket.
„Észrevettem, hogy gyakorlatilag minden ragaszkodó lelkiismeretes és együttműködő volt – ez a két tulajdonság kapcsolódik a tanulmányi sikerekhez is.”
Horwitz részletez még néhány különösen érdekes interjút, megjegyezve, hogy a ragaszkodók gyakran meséltek a szorgalmasságról és a lázadás elkerüléséről, míg az elkerülők ezeket nem említették.
Horwitz az elkerülőkről szóló leírása így szól: „Az elkerülők vagy nem meséltek lelkiismeretességről és együttműködésről, vagy épp lázadásról számoltak be, például ruhát loptak el a bevásárlóközpontból vagy gúnyolódtak a tanáraikon, pedig tudták, hogy ez helytelen.”
Ez nemcsak összefüggés, hanem ok-okozati összefüggés
Horwitz tanulmánya azt a lehetőséget is tárgyalja, hogy a lelkiismeretes és együttműködő serdülők talán jobban vonzódnak a valláshoz, megmagyarázva a tudományos teljesítmény, tanulmányi eredmények és a vallásos meggyőződésük ereje közötti összefüggést. Azonban úgy ítéli meg, hogy egy ilyen magyarázat nagyon valószínűtlen, mivel a vallás a serdülők életének nagy részében nem önkéntes alapú, hanem sokkal inkább szülői vagy egyéb mintán alapul.
Hogyan nyújthat betekintést ez a tanulmány az oktatási eredmények, a tanulás javításába?
Tekintettel arra, hogy más kutatások is azt mutatják: a gyerekek nagyobb valószínűséggel tartják meg a hitüket, ha vallási intézménybe járnak, amelyek erős és koherens világnézetet ápol, a vallásközpontú oktatás már önmagában is javíthatja a tanulók teljesítményét.
Horwitz kutatásának következtetése az, hogy a teljesítménybeli hiányosságok egy része nem az állami finanszírozás vagy a gazdasági újraelosztás hiányából fakad, hanem a megfelelő szokások és a társadalmilag pozitív meggyőződések hiányából,
amelyeket otthon oltottak ki, és erre az iskolában csak még jobban ráerősítettek.
Ha a vallásosságot a serdülők otthoni életének csak egy aspektusaként akarjuk kezelni, Horwitz arra hívja fel a figyelmet, hogy a családi minta és nevelés mélyreható hatásokat gyakorolhat a tanulók tanulmányi teljesítményére. Egy olyan korszakban, amikor a vallásos elkötelezettséget gyakran egyenlővé teszik a tudatlansággal, Horwitz írása új perspektívát vezet be a vallásosság fontosságáról és a társadalmi tőkét növelő és fenntartó képességéről szóló vitába.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
