Allergiás vagy intoleráns a hasfájós gyerek? Szakértő segít kideríteni

Az allergia vagy intolerancia tünetei gyerekeknél nagyon változatosak lehetnek, ezért is olyan nehéz diagnosztizálni őket. A hasfájás, hasmenés, a véres széklet előrevetíti, hogy valami olyan baj van, ami összefügg a tápcsatornával. No de az ekcéma, a kiütéses bőr láttán is az ételre gondolunk? Aligha. Mégis, fogjunk gyanút, ha olyan, nehezen múló kiütések lepik el a gyereket, amik csak bizonyos időszakokban jelentkeznek! A bőrgyógyászati és allergológiai kivizsgálást pedig érdemes összekötni egy belgyógyászati látogatással is, amennyiben a panaszok indokolják. Hasonlóan tanácstalanok lehetünk akkor, ha nyugtalanság, gyakori sírás, vérszegénység, hajhullás lép fel, pedig ezek is lehetnek emésztőrendszerrel összefüggő probléma tünetei. Hasonlóan a köhögéshez. Azt már tudjuk, hogy az extrém allergia fulladással járhat, ám azt kevésbé véstük az eszünkbe, hogy az orrfolyás, száraz köhögés, asztmához hasonló jelek is utalhatnak a szervezet valamely ételre adott reakciójára. No de először is tegyük tisztába az ételallergia és az intolerancia közti nagyon fontos különbségeket. 

Az ételallergia a szervezet immunválasza a bevitt táplálék egyes alkotóelemeire, melyeket idegennek érzékel és ellenanyagot termel ellenük. Már kis mennyiségű étel fogyasztása esetén is hamar – 2 órán belül – jelentkeznek a tünetek, és akár igen súlyosak is lehetnek. A szervezetben a specifikus IgE ellenanyag szintje növekszik meg, amely vizsgálattal kimutatható. 

Ételintolerancia esetén nincs szó immunreakció lezajlásáról, a tüneteket az emésztőrendszer működési zavara váltja ki, mely egyes anyagokat nem tud lebontani. Hátterében több ok is húzódhat: bizonyos enzim hiánya – ez történik laktózintolerancia esetén –, csökkent vagy megszűnt aktivitása. A tünetek nem rögtön, csupán pár óra múlva vagy akár másnap jelentkeznek és enyhébbek az allergia által kiváltottaknál. Legtöbbször emésztőrendszeri panaszokat (puffadást, hasmenést, gázosodást) figyelhetünk meg, de gyakoriak a különböző bőrpanaszok is. Intolerancia esetében a tünetek súlyossága függ az elfogyasztott étel mennyiségétől, sok esetben a gyakori, kis mennyiségű fogyasztáskor nem tapasztalnak panaszokat az érintettek, míg nagyobb mennyiség bevitelekor már igen. Ételintolerancia esetében az ételspecifikus ellenanyag (IgG) szintje növekszik meg. 

Az ételallergia a gyerekek 6-8 százalékánál fordul elő. Ebben a felnőtt lakosság 2 százaléka érintett, az ételintolerancia viszont a népesség 30-40 százaléknál jelen van valamely formában. Csecsemő- és kisdedkorban a tehéntej, a szója, a búza és a tojás a leggyakoribb allergizáló étel. Az allergia kezelése összetett feladat, legfontosabb az allergén kerülése, kiiktatása az étrendből. Szerencsére a kisgyermekkori allergiák közül a tehéntej, a szója és a tojás az esetek 95 százalékában 4-5 éves korra megszűnik, ám amíg a bizonyos étel fogyasztása panaszokat okoz, szükséges kerülni. Egyéb allergiák, például mogyoró, dió, hal, általában a későbbi életkorban is megmaradnak, melyek esetében az adott élelmiszer élethosszig tartó étrendből való kizárása jelenti a kezelést.

Mit tegyünk, ha gyanakszunk?

Fontos, hogy ha tüneteket észlelünk, minden esetben forduljunk szakemberhez, aki segít megtalálni a probléma forrását. Ne álljunk neki diétáztatni a gyereket szakember bevonása nélkül. Amennyiben fény derül a panaszt okozó étel(ek)re, a szükséges étrend követése kulcsfontosságú. Ennek megvalósításához bátran kérjük dietetikus segítségét, hiszen sokszor nehéz eligazodni az élelmiszerek világában, számos étel rejtheti a gyerekünk számára problémát okozó ágenst. Az étrend elsajátításán felül segítséget kaphatunk abban is, hogy hogyan valósítható meg a táplálkozás különböző élethelyzetekben, mint például kirándulás, családi program, utazás vagy sportolás.