egyedülálló szülő kiégés gyereknevelés

Van néhány dolog, amire az ezernyi teendő mellett egy egyedülálló szülőnek oda kell figyelnie, hogy elkerülje a teljes kiégést. Először is nagyon fontos, hogy időt szakítson magára. Ez lehet akár pár miniszünet a nap folyamán, de a rendszeres kirándulás vagy énidős tevékenység is a heti menetrend része kell, hogy legyen.

Az egyedülálló szülőkre jellemző stressz nem csak a mindennapok harca során halmozódik fel. Sokféle összetett döntéshelyzet adódhat az életben, amit még párban is nehéz meghaladni, nemhogy egyedül. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők fokozottabban odafigyeljenek önmagukra, erre hoztunk most néhány tanácsot.

Szülői „stresszlevel 1000”

A szokásos szülői szorongások tárháza az alap. Normálisan fejlődik-e a gyermek? Van-e elég barátja az iskolában? Elég egészségesen táplálkozik? Túl sok időt tölt a képernyő előtt? Vajon a bizalmába avat?

Erre épül rá az egyedülállók számára hétköznapinak tűnő zsonglőrködés az idővel, a megosztott felügyeleti jog menedzselése, a pénzügyi és a bonyolult családi problémák elsimítása. Mindezt úgy, hogy a háttérben a társadalmi támogatottság sem biztosít védőhálót. Az egyedülálló szülők dönthetnek, vagy átkapcsolnak Rambo-üzemmódba, és egyedül vívják meg harcaikat az elemekkel, vagy megkeresik azokat, akiktől segítségre számíthatnak.

A gyermeknevelés teljes felelőssége óriási nyomást helyez az egyedülálló anyukákra, apukákra. A válás, a különélés vagy a gyász már önmagában is stresszes mindenféle szempontból, de főleg érzelmileg, és a felhalmozódó, krónikussá váló stressz előbb-utóbb felemészti a szervezet ellenálló képességét is. 

Íme néhány példa a stressz kedvezőtlen fizikai és mentális egészségügyi hatásai közül:

• Ingerlékenység, szorongás vagy depresszió
• Csökkent immunrendszeri működés és gyakori megbetegedések
• Alacsonyabb motiváció és kreativitás
• Csökkenő energia és termelékenység
• Fizikai tünetek, például fejfájás, izomfeszültség, fizikai fájdalmak és szédülés
• Gyomor-bél rendszeri és emésztési problémák
• Alvási problémák
• Hangulat- vagy étvágyváltozás

Ha a krónikus stressz hatása más kockázati tényezőkkel, például dohányzással vagy alkoholfogyasztással párosul, akkor az egyedülálló szülőknél nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki sokkal súlyosabb egészségügyi problémák is. A stresszel összefüggésbe hozható főbb egészségügyi problémák közé tartozik a cukorbetegség, a szívbetegség, az elhízás, a fekély, a pajzsmirigy-alulműködés és a szexuális diszfunkció is.

A kutatások arra is utalnak, hogy a szülői stressz hatással lehet a gyermekek mentális egészségére. A Journal of Affective Disorders című folyóiratban közzétett egyik tanulmány szerint a szülői stressz okozta anyai depresszió növelte a gyermeknél annak kockázatát, hogy a szorongás és a depresszió tünetei alakuljanak ki.

Hogyan éljünk túl ebben a stresszes helyzetben

A gyermekgondozás és a háztartás vezetésének nyomása gyakran túlterhelt rendszerhez vezet. A lent felsorolt 5 nehézséggel a legtöbben szembenéztek már azok közül, akik egyedül kényszerültek gondoskodni a gyermekeikről. Ezek olyan gondolatok, mantrák, amelyek nem vezetnek sehova, de megmutatják a probléma gyökerét. Az öngondoskodásban jártas egyedülálló szülők egész biztosan átkapcsolták már ezeket a szólamokat, hogy elkerüljék a teljes összeomlást, a szülői kiégést. 

1) Magamra már semmi időm nem jut

Könnyű mondani, hogy szakíts időt magadra, de mi van, ha egyszerűen nincs miből lefaragni? Ha egy olyan forgatagban élsz, amiben ha egy pillanatra is lecsendesednek a kedélyek, akkor nyílik csak meg a lehetőség a lemaradásokat behozni. Na, és ki van a sor végén?

Márpedig az egyedülálló szülőknek meg kell próbálniuk időt szakítani – még ha csak rövidet is –, hogy olyasmivel foglalkozzanak, amit élveznek, például könyvolvasás vagy a barátok meglátogatása. Egyrészt ez tölt fel életerővel, energiával, másrészt ez helyezi új perspektívába a gyermeknevelés élményét. Sokan a barátaikra, szomszédaikra támaszkodnak, ha a szülők már nem tudnak segíteni. Ez létfontosságú az egész család számára!

2) Bűntudatom van, ha nem a gyerekem az első

Miért ülnék otthon egyedül, ha hazahozhatom a gyereket előbb az óvodából? Hiszen neki otthon sokkal jobb, nekem meg nem lehet fontosabb egy kávézás vagy holmi kádban fetrengés.

Először is: ezek a tevékenységek nem a gyerek ellen valók. Az, hogy egy anyuka jól érzi magát a gyereke távollétében is, az teljesen normális, főleg, ha egészen bizonyos abban, hogy a gyereke pontosan ugyanígy érez az óvodában a társaival. Az anyukának miért ne lehetne ugyanúgy igénye arra, hogy újra kapcsolódni tudjon kortársaival, szociális életet éljen, amikor teheti?

3) Egyedül vagyok, valamit tuti elrontok

Képtelen vagyok felvenni a versenyt a többi szülővel, eleve hátrányból indulok. Meghaladja a képességeimet ez az egész, és jól tudom, a gyerek issza meg a levét.

Az önostorozás csak aláássa a mentális egészségünket. Kutatások szerint a szorongó szülők hajlamosak túlérzékenyen reagálni a fenyegetésekre és a negatív információkra, ami egy spirálba taszíthatják az embert. Ez a szorongás és negativitás könnyen átragadhat a gyermekeinkkel való interakciókra is. Az egész családnak érdeke, hogy nagyobb önfegyelemmel alkossuk meg az ítéleteinket, ha egyedül nem megy, akkor kérjük a szakemberek segítségét.

4) Nem segít senki sem

Mindenki a saját életével van elfoglalva. Hogyan tudnám még azt is menedzselni, hogy a másik ember épp miképp ér ránk, mit adhatok cserébe. Segítséget kérni nehéz.

Ez talán a legnehezebb csata. Kiépíteni egy saját támogató hálózatot, amiben részt vehetnek barátok, családtagok vagy sorstársak az online térből. Nagyon fontos kapcsolódni olyanokkal, akik hasonló cipőben járnak, mint mi, de számít az is, hogy a régi kapcsolatainkból most többet kivehessünk. Lehet, hogy a későbbiekben nekik lesz ránk szükségük.

A közösségi médiában is találhatunk olyan csoportokat és oldalakat, amelyek az egyedülálló szülőséggel foglalkoznak. Senki nincs egyedül, és nagyon sokan szívesen csatlakoznak támogató közösségekhez.

5) Mindenki okosabb, és jobban tudja nálam

Őrjítő, ha mindenbe beleszólnak a többiek, amivel csak annyit érnek el, hogy még abban is elbizonytalanodom, amiben addig bizonyos voltam. És már azt sem tudom, hogy merre van előre, olyan sok mindenre kellene figyelnem.

Hát éppen ezért nagyon fontos, hogy az egyedülálló szülők határokat szabjanak annak, hogy milyen tanácsot fogadnak el, és milyet nem. Mivel a családra vonatkozó döntéseket egyedül kell meghozniuk, így sokkal nagyobb nyomás alatt teljesítenek. Érdemes megtanulni, hogy mik azok az érzések, másoké vagy a sajátjaink, és mik azok a testünk által közvetített jelzések, amikor már elég volt valamiből. Határainkat egyértelművé kell tenni a külvilág számára is. Mindez a saját egészségünket szolgálja.