A napi rendszerességgel édességgel etetett gyermekek felnőttkorukban nagyobb valószínűséggel ítélhetők el erőszakos bűncselekmények miatt – állapították meg a szakemberek.
Agressziót is kiválthat a túl sok édesség
A szakemberek évek óta kutatják, hogy vajon milyen hatással van a gyermekek mentális és fizikai egészségére a nassolás, pontosabban a túlzásba vitt cukorfogyasztás. A vizsgálatok az elmúlt több mint ötven évben igen figyelemreméltó, és sokszor meglepő eredményt hoztak.
A téma tanulmányozása még 1970-ben kezdődött, amikor a walesi Cardiff Egyetem kutatói 17 500 olyan gyermek életét követték nyomon egészen a felnőtté válásig, akik naponta fogyasztottak csokoládét vagy egyéb édességeket.
Közülük többeket szignifikánsan nagyobb valószínűséggel ítéltek el erőszakért, mire betöltötték 34. életévüket.
Egész pontosan a 34 évesen erőszakoskodók 69 százaléka tízéves korában szinte mindennap evett édességet gyermekkorában, szemben a nem erőszakoskodó 42 százalékával.
A kutatók az eredményt azzal magyarázzák, hogy ha rendszeresen édességet és csokoládét adunk a gyerekeknek, azzal megakadályozhatjuk őket abban, hogy megtanulják, hogyan kell várni arra, hogy megszerezzenek valamit, amit nagyon szeretnének.
Ugyanis, ha valaki nem tudja féken tartani a vágyait, vagy a vágy beteljesülését, az türelmetlenné, feszültté teszi, ami szorosan összefügg a bűnözéssel. Éppen ezért rossz döntés a hisztit cukorkával vagy csokoládéval elfojtani, elhallgattatni, mert ezzel csak rontjuk az esélyét annak, hogy a felnőtté való gyermek képes legyen majd a problémamegoldásra.
Több neurológiai problémát is okoz a túl sok cukor
A brit tudósok által publikált eredményt támasztja alá az amerikai kutatók nemrég elvégzett vizsgálata is, miszerint a cukorbevitel összefüggésbe hozható az agresszióval és a rossz mentális egészséggel. A Colorado Egyetem kutatói továbbá azt is kiderítették, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), a bipoláris zavar és az agresszió miatt diagnosztizált emberek számának növekedése is összefüggésbe hozható a fruktóz fogyasztásával.
Mindemellett azt is felfedezték, hogy az evolúció is közrejátszik abban, hogy az évek során cukorfüggők lettünk.
A tanulmány azt állítja, hogy a fruktóz, amely a cukor egyik alkotóeleme, a sejtek energiaszintjének csökkentésével az éhezéshez hasonló táplálékkeresési reakciót vált ki, és azt üzeni az agynak, hogy éhezik a szervezet.
A táplálékszerzési ösztön pedig serkenti a kockázatvállalást, az impulzivitást, a gyors döntéshozatalt és az agresszivitást, hogy ezzel is segítse az élelem biztosítását, ami válasz lehet a túlélésre. Ha a túlélés eszköze a túlzott cukorbevitel lesz, akkor az ebből eredő aktiválás impulzív viselkedést okozhat, amely az ADHD-tól a bipoláris zavarig vagy akár az agresszióig terjedhet.
Az amerikai kutatók a cukor- és a fruktózanyagcsere kockázati tényezőinek további kutatását sürgetik.
Nem kell teljesen lemondani a cukorról
A brit kutatás rávilágított arra, hogy mindenképpen kapcsolat van a gyermekkori étrend és a felnőttkori erőszak között, bár a szakemberek egyetértenek abban, hogy az összefüggés pontos háttere további vizsgálatot igényel.
A cukorfogyasztás és az erőszak közötti kapcsolat azonban mindenképpen igaznak bizonyult, miután egyéb tényezőket is ellenőriztek, beleértve azokat a tanári beszámolókat is, melyek a tízéves gyerekek agressziójáról és impulzivitásáról szólnak. Emellett a vizsgálat során kitértek a gyerekek nemére, valamint arra, hogy a szülők tekintélyelvű vagy engedékenyebb fegyelmezési stílust követnek a gyermeknevelés során.
A kutatók hangsúlyozták: az édességfogyasztás és a felnőttkori agresszió közti kapcsolat feltárása nem azt jelenti, hogy a szülőknek teljesen el kell tiltaniuk a gyermeküket a cukorevéstől. Ugyanis a kimutatott összefüggés sokkal inkább az adott édességekkel kapcsolatos, nem pedig önmagával az édességgel.
Az édesség fájdalmat is csillapíthat
A brit kutatók vizsgálati eredményét néhány amerikai dietetikus kétkedve fogadta, mondván, szerintük hiányzik a valódi ok-okozati összefüggés a cukorfogyasztás és a felnőttkori agresszió között. Véleményük szerint nem a gyermekkori mindennapi cukorkafogyasztás, hanem sokkal inkább az befolyásolja egy felnőtt agresszióra való hajlamát, hogy milyen otthoni környezetben nőtt fel. Azokban a családokban, ahol sok sérelem éri a gyerekeket, sokkal gyakrabban használják az édességet „fájdalomcsillapító” eszközként.
A dietetikusok azt sem tartják kizártnak, hogy az édességben gazdag étrend, amely önmagában rossz táplálkozást jelent, rendellenes agynövekedéshez vezethet a fejlődés kritikus időszakában. Ez az eltérés is oka lehet annak, ha valaki erőszakos és durva felnőtté válik.
A figyelem pótolhatja az édességet
Ám a cukorfogyasztás nem csak azt a kockázatot rejti magában, hogy esetleg a gyerekekből bűnözők lesznek. Több egyéb jó ok is van arra, hogy megéri korlátozni az édességet. A növekedéshez és a fejlődéshez a gyerekeknek elsősorban nem cukorra, hanem vitaminokra, ásványi anyagokra, rostokra és egészséges zsírokra van szükségük. Ha a gyerekek étrendje kiegyensúlyozott, aggodalom és fenntartások nélkül fogyaszthatnak édességet.
Azzal is jó tisztában lenni, hogy a gyerekeknek csemege helyett gyakran a szülő osztatlan figyelmére van szükségük.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
