bocsánatkérés pszichológia áldozathibáztatás

Ha dühösek vagyunk, szavainkkal könnyen megbántunk valakit. Máskor nem mutatunk kellő empátiát vagy érdeklődést a másik problémája iránt, vagy viselkedésünkkel belegázolunk a lelkivilágába. Ha nem tudjuk megbeszélni ezeket a konfliktusokat, kimondott szavaink könnyen szétrombolhatják kapcsolatainkat. A bántó szavak ott maradnak közöttünk: családtagjaink, barátaink, szerelmünk sokszor még évek múltán is emlékeznek rájuk. Ezért fontos, hogy bocsánatot kérjünk – lehetőleg őszintén, hiszen ezzel tehetünk pontot egy konfliktus végére. A bocsánatkérést a megbántott fél általában pozitív gesztusként értékeli. De nem minden bocsánatkérés egyforma.

A felületes bocsánatkérés nem több mint egy (vagy több) elhamarkodott, gépiesen elhadart mondat. Ezek valójában inkább rontanak a helyzeten. Ha azt mondjuk, hogy „sajnálom, hogy így érzel” vagy „sajnálom, hogy megbántva érzed magad”, azt sugalljuk, hogy az érzésért a felelősség a megbántott személyt terheli.

Miért olyan nehéz bocsánatot kérni?

A pszichológusok szerint több oka is lehet annak, hogy valaki, bár bocsánatot kér, valójában nem gondolja azt komolyan. Előfordulhat, hogy nem érdekli a másik ember lelkivilága, vagy nem törődik azzal, hogy a kapcsolatuk megsínyli az összezördülést. Az is lehet, hogy az illető nem gondolja, hogy valami rosszat tett, de a körülmények kikényszerítik a bocsánatkérést: például kirúgják a munkahelyéről, ha nem teszi meg. Elképzelhető az is, hogy a „vétkes” úgy érzi: a bocsánatkérés veszélyt jelent az önképére nézve, esetleg a kompetenciáját kérdőjelezi meg. Emiatt sokszor ki sem mondja, vagy ha mégis, őszintétlenül teszi.

De ez még nem minden: a nem valódi bocsánatkérés egyfajta védekezési stratégia, amelynek célja az, hogy a vétkesnek nyújtson enyhülést, nem pedig az áldozatnak. (Emlékezzünk csak a „sajnálom, ha a viselkedésemmel megbántottam” fordulatra az első hazai metoo-ügyben!) Karina Schumann pszichológus több ilyen védekezési stratégiát azonosított:

• a vétkes igazolni akarja, hogy jogos volt a korábbi viselkedése, például azt mondja, hogy „sajnálom, hogy kiabáltam veled, de jó okkal tettem”.
• az áldozatot hibáztatja: „Ha odafigyeltél volna rám, nem jutottam volna oda, hogy megcsaljalak.”
• ürügyet keres, amivel elbagatellizálhatja a felelősséget a viselkedéséért: „Teljesen elúsztam a feladataimmal a munkahelyemen, és elfelejtettem a találkozónkat.”
• a következményeket próbálja jelentékteleníteni: „Sajnálom, ha megbántottalak azzal, hogy beadtam a válópert, de a házasságunk már régóta bajban volt.”

A jó bocsánatkérés megoldja a konfliktust

Ha nemcsak kimondjuk, hanem valóban átérezzük azt, hogy „sajnálom”, a megbántott fél is nagyobb valószínűséggel fog megbocsátani, mint ha csak üres szavakat hallana, mögöttes tartalom nélkül. De milyen a jó bocsánatkérés? A pszichológusok szerint itt is fontos az önreflexivitás, emellett a következő tényezőkön múlik a hatékonysága:

• felelősségvállalás: „Én tettem tönkre a nyaralásunkat azzal, hogy mindent irányítani akartam. Sajnálom, és vállalom a teljes felelősséget érte.”
• megbánás: „Nagyon sajnálom, és most valóban rosszul érzem magam, amiért hazudtam neked.”
• hibáink belátása és törekvés azok kijavítására: „Sajnálom, hogy nem foglalkoztam veled eleget. Ezen a héten több minőségi időt töltök majd veled.”
• valódi magyarázatot ad: „Nagyon sajnálom, hogy lemaradtam a születésnapi bulidról. Ez nem kifogás, hanem magyarázat: mostanában feszült és feledékeny vagyok.”
• törekvés arra, hogy legközelebb jobban csináljuk: „Tudom, hogy megígértem, hogy nem vásárolok meggondolatlanul. Megszegtem ezt az ígéretet, de legközelebb jobban odafigyelek.”
• az okozott sérelem egyértelmű elismerése: „Teljesen megértem, hogy amiatt, amit tettem, most visszautasítottnak és dühösnek érzed magad. Nagyon sajnálom.”
• beismerés: „Tévedtem, amikor azt mondtam a főnökünknek, hogy egy másik pozíció miatt interjúztál. Nem kellett volna ezt tennem.”

Fontos az időzítés

A túl gyorsan érkező bocsánatkérés hamisnak tűnhet, ha a sértett személy pszichológiailag nincs még rá felkészülve. A konfliktuskezeléssel foglalkozó kutatók szerint a megbántott fél készsége a bocsánatkérés elfogadására kulcsfontosságú: még akkor is, ha valójában még mindig a sérelmein rágódik, az előbb bemutatott módon történő bocsánatkérés hatására hajlamos úgy tenni, mintha már nem lenne dühös vagy ideges. A bocsánatkérés elfogadásának egy másik kulcsmozzanata az, hogy a sértett érzi-e azt, hogy aki megbántotta, időt fordított arra, hogy megértse, a másik mit élt át. Ha azt mondjuk: „Tudom, hogy amit az imént mondtam, aljas és bántó volt, és sajnálom. Megértem, ha dühös vagy, ez teljesen jogos. Akarod, hogy átbeszéljük?”, a másik érzi szavaink mögött a felelősségvállalást, a megbánást, az okozott sérelem elismerését és a beismerést. A bocsánatkérés hatékony módszer konfliktusaink kezelésére, meggyógyíthatja a sérülést, amit okoztunk, és azt is, aki okozta. De ha csak annyit mondunk, hogy „sajnálom”, a fájdalom nem fog varázsütésre megszűnni. A valódi bocsánatkérés egy készség, amelyet életünk folyamán számtalan alkalommal fejleszthetünk.