Már egy hónap után javult a gyerekek immunrendszere az óvodák udvarán kialakított erdei környezet hatására

A Natural Resources Institute Finland felügyelete alatt finn tudósok egy több óvodát is érintő kísérletet végeztek el, az eredményekről a Science Advances oldalán számoltak be. A kísérlet során abból a hipotézisből indultak ki, hogy a modern, városi környezetben lecsökkent biológiai sokféleség az egyik oka, amiért az itt élők körében megnőtt az immunrendszer nem megfelelő működésére visszavezethető betegségek száma. 

A biodiverzitás csökkenése ahhoz vezet, hogy sokkal kevesebb mikrobával találkozik a szervezet. Márpedig a mikrobák változatos jelenléte fontos lenne ahhoz, hogy a test sejtjeiből és a mikrobák alkotta mikrobiomból álló ökoszisztéma hatékony védőpajzsként működjön a betegségek ellen.  

Sok más mellett az eltúlzott higiéniát, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, az antibiotikumok nem körültekintő használatát és a magas légszennyezettséget is okolják amiatt, hogy a kényes egyensúly felborul, és ez bizonyos esetekben az immunrendszert érintő betegségek kialakulásához vezethet.

Zöldfelületet alakítottak ki az óvodákban

A kísérletet végző tudósok a városi környezet biodiverzitásába avatkoztak be oly módon, hogy zöldfelületet hoztak létre a kísérletben részt vevő óvodákban. Azt vizsgálták, hogy városi körülmények között, a biodiverzitás növelésével lehet-e ideális környezetet teremteni az emberi mikrobiom hatékonyabb működéséhez, ezzel javítva a fejlődésben lévő gyerekek immunrendszerét.

Tíz óvodát vontak be a kísérletbe, mindegyikük tipikus betonudvarral, vagy csak nagyon kis méretű zöldfelülettel rendelkezett. Három óvoda gyermekei az eddigiek szerint folytatták a napirendjüket, a gyerekek a betonudvaron játszottak. Három másik óvoda gyermekei szintén a betonudvaron játszottak, de őket rendszeresen vitték a természetbe is. Ez a hat intézmény kontrollcsoportokként vett részt a kísérletben.

A fennmaradó négy óvodának az udvarát több részre osztották, és különböző természetes közegeket hoztak létre rajta. Az egyiket gyeptéglákkal rakták ki, a másikon erdei flórát alakítottak ki, a harmadikon pedig miniágyásokat építettek az évelő növényeknek. Sőt, tőzegtéglából olyan pályát építettek, amin a gyerekek tudtak mászni, illetve ásni is. A természetes erdőtalaj növényzetét áfonyabokrok, különböző mohafajták, hanga, mámorka, csenkesz és réti perje alkotta.

A 28 napig tartó kísérletben 75 gyereket vizsgáltak, akiknek az életkora 3–5 év között mozgott. A kicsik átlag másfél órát töltöttek az udvaron, a kontrollcsoportok a hagyományos betonudvaron, míg a kísérleti óvodák gyerekei az új, természetes közegben. A kutatók kétszer vettek bőr-, széklet- és vérmintát a gyerekektől, egyszer a kísérlet megkezdése előtt, és egyszer utána. 

Eredmények egy hónap után

Az eredmények összevetése után arra a következtetésre jutottak, hogy a kizöldült udvaron eltöltött heti öt alkalom már egy hónap alatt növelte a gyerekek bőrének mikrobiális sokféleségét. A vérképben is olyan kedvező változások történtek, amelyek hatására javult a bőr védekezőképessége, és csökkent bizonyos autoimmun betegségek kialakulásának kockázata. 

Vagyis fontos lenne, hogy biztosítsuk a változatos növényzettel és szennyeződéssel történő napi érintkezést, mert az immunrendszer fejleszthető. Az egészséges mikrobiom csökkenthetné az eltúlzott immunválaszokat, ez pedig mérsékelné az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. A biológiai sokféleség nemcsak az immunrendszerre hat pozitívan, de jótékony hatással lehet az általános testi-lelki egészségere, és a kint eltöltött idő növeli a gyerekek fizikai erőnlétét is. Az aktív gyerekek esetében kevésbé gyakori az elhízás, és úgy tűnik, hogy a természetben eltöltött idő pozitívan hat az iskolai teljesítményre is.

Ha az óvodánkban nincsen zöldfelület, akkor is sokat tehetünk a gyerekeink egészségéért. A kísérlet arra is rávilágított, hogy a betonudvaron játszó, de a közeli erdőt rendszeresen látogató gyerekek eredményei hasonlóak voltak a zöldfelületen játszó társaikéval. Vagyis irány a természet, minél gyakrabban vigyük őket olyan helyre, ahol nyakig elmerülhetnek a földben, homokban, sárban, aljnövényzetben.