Az orosz–ukrán háború borzalmainak sorában egy újabbat jelent azoknak a béranyáktól született csecsemőknek a sorsa, akik közvetlenül a konfliktus kezdete előtt vagy éppen azóta jöttek világra – nem mindenki tudta elhozni Kijevből gyermekét, így a csecsemőkre a klinikák dolgozói vigyáznak, miközben a biológiai szülők aggodalmaktól telve várják, hogy újszülöttjeik elhagyhassák a háborús zónát. Egyelőre ez azonban túl veszélyes lenne.
Itt legális a béranyaság
Ukrajna azon kevés országok egyike, amelyben a béranyaság legális: elméletben azok a heteroszexuális házaspárok jogosultak igénybe venni a szolgáltatást, amelyek orvosi okokból kifolyólag nem tudnak hagyományos úton teherbe esni, de trükközés útján homoszexuális párok is jutottak már gyermekhez ukrán béranya segítségével.
Béranya segítségével gyermekáldáshoz jutni nagyságrendileg 40-60 ezer euróba, azaz 15-22 millió forintba kerül. Az összeg ugyan hatalmas, de a Euronews azt írja, így is a fele annak, mint amit egy amerikai béranyának ki kellene fizetnie ugyanezért a szolgáltatásért, így hát sokan vannak olyanok is, akik igazán nagy távolságból várták gyermekük megszületését.
A február 18-án, a programozott császármetszés kiírt időpontja előtt két nappal született Ali szülei Torontóból indultak el gyermekükért: három éve vágtak bele a béranyakeresésbe, majd végül az ötödik embrióbeültetés során került a béranya méhébe fiuk, Ali.
A szülők már úton voltak hozzá, amikor a háború kitört: nem tudtak eljutni fiukért, aki azóta is egy bunkerben van, hogy megvédjék őt a bombázásoktól.
A háború sokakat szakított el gyermekétől
Ali története nem egyedi. A jól menő ukrán termékenységi klinikákon több száz béranya is állapotos lehet egyidejűleg: van, aki már megszületett gyermekéért aggódik most, és van, aki igyekszik kimenekíteni Ukrajnából a béranyát, aki méhében hordozza magzatát. Ali világrajövetelét a BioTexCom nevű klinika segítette: a cég jelenleg 30 béranyától született magzatot gondoz Kijevben, de azt mondják, a babák száma hamarosan el fogja érni a százat is. Mindazonáltal azt tanácsolják a szülőknek, hogy várjanak ki egy békésebb időszakot, amikor majd a harcok csitulása után eljuthatnak gyermekeikért Kijevbe.
Jelenleg még azt sem tartják biztonságosnak, hogy az egyelőre a harcoktól megkímélt Lvivig eljuttassák a babákat, ahonnan a szülők kimenthetnék őket:
úgy gondolják, az üzemanyaghiánnyal, élelmiszerhiánnyal és állandó bombázásokkal sújtott Ukrajnában egy újszülöttel útra kelni nem lenne biztonságos.
A Mariupolban lebombázott szülészet romjai mellett szállított, vérző, sérült állapotos nőről készült, a világot bejáró fotókat látva érthető is, hogy senkinek sem javasolják most azt, hogy útra keljen – még akkor sem, ha azt sem lehet tudni, a kijevi óvóhelyek meddig tartanak ki.
Kijevben két éve is sok baba várt szüleire
Nem ez az első eset, amikor a béranyák szülte csecsemőkhöz nem juthatnak el biológiai szüleik: a BioTexCom a koronavírus-járvány első szakaszában is többtucatnyi csecsemőre kellett, hogy vigyázzon, mivel a világszerte bevezetett utazási korlátozások miatt a vér szerinti családtagok nem tudtak eljönni az időközben megszületett gyermekekért.
Ezek a helyzetek rávilágítanak arra, hogy a sokak számára egyetlen megoldást jelentő gyakorlatnak vannak visszás oldalai is: egyesek szerint nem tisztességes, hogy a jelenleg is állapotos béranyákat a babák biológiai szülei a szomszédos Georgiába (Grúzia) akarják menekíteni sok esetben,
mivel ezeket a nőket is megilleti annak joga, hogy szabadon mozogjanak. Ráadásul több ezer embriót is tárolnak fagyasztva jelenleg is Ukrajnában, a jelen helyzetben az ő sorsuk is elég bizonytalan.
Nővérek, takarítók vigyáznak most rájuk
A már megszületett babák sorsán a béranyaság létjogosultságáról szóló viták mit sem változtatnak: jelenleg a klinikák dolgozói vigyáznak rájuk a pincékben. Ljudmila Jascsenko egy béranyaközpont nővéreként vigyáz kolléganőivel együtt legalább húsz csecsemőre – mivel nem lenne biztonságos hazamennie, ő és társai is gyakorlatilag beköltöztek az óvóhelyre, ahol a kicsiket etetik, pelenkázzák, altatják és nyugtatják, miközben ő maga is aggódik saját gyermekei miatt, akik 22 és 30 évesen Ukrajna védelmére fogtak fegyvert. „Nem alszunk, éjjel-nappal dolgozunk” – mondta az AP Newsnak.
A babák matracokon, kiságyakon fekszenek, mindegyikük közelében egy papíron vezetik a dolgozók, kit mikor etettek meg utoljára. A nővérek mellett az intézmény takarítói is beugrottak, hogy megfelelő nagyságú személyzet tudjon gondoskodni a kicsikről. Mást nem tehetnek, mint hogy várnak – amíg a bombák záporoznak az ukrán fővárosra, a csecsemők sem hagyhatják el a biztonságot jelentő pincéket.
