A magzat a köldökzsinóron kívül máshogy is összekapcsolódik az anyával. Az ő esetleges betegségei, érzelmei, átélt élményei mind hatással vannak rá, a baba mérhető módon reagál rájuk. Az ötödik terhességi hónaptól kezdve a hangokat is hallja, a kutatók pedig azt is megmérték, hogy a méhen belüli zajszint nagyjából a bezárt ajtajú-ablakú, utcán közlekedő autóban ülő felnőttet érő hanghatásokkal egyezik meg. Ennél valamivel hangosabb az anya hangja, amit a baba a szívverés ritmusával együtt nemcsak folyamatosan tapasztal, de meg is jegyez.
Erre nézve is találunk bizonyítékot. Anthony DeCasper és Melanie Spence 1986-ban végzett egy kísérletet 16 terhes nő bevonásával. Arra kérte őket, hogy hat héttel a kiírt szülési időpont előtt naponta kétszer olvassanak fel egy meghatározott mesét a babának. Mire megszülettek, a gyerekek már háromórányi hanganyagot gyűjtöttek be erről a történetről. Pár nappal a születésük után a kutatók megmérték, hogy a babák emlékeznek-e a hallottakra. Egy olyan cumit adtak a szájukba, ami képes volt rögzíteni a szopizás tempóját. Így mérték meg és bizonyították be, hogy míg egy ismeretlen, korábban nem hallott mese semmilyen reakciót nem váltott ki az újszülöttekből, addig az anya által korábban olvasott történet nagyon is. A babák emlékeztek rá, és egyfajta jutalmazásként értelmezték.
Az anya hangja azonban nem csak az időre megszületett babákra van jótékony hatással. Egy új tanulmány szerint a koraszülöttek is képesek erre, sőt nagyobb szükségük is van rá. Teljesen éretten is komoly küzdelmet jelent megszületni, nemcsak az anyának, de a babának is. A koraszülötteket azonban ezenkívül egy sor zavaró vagy esetenként fájdalmas orvosi vizsgálat, beavatkozás éri. Stressz-szintjük ettől megugrik, sírnak, szenvednek. Az átélt kellemetlenségekre szerencsére találtak egy nagyszerű ellenszert: az anya hangját. Azok a kicsik, akikhez a vizsgálatok közben beszélt az édesanyjuk, több oxitocint termeltek, és a fájdalmuk is csökkent.
Ezért olyan fontos, hogy az anya együtt lehessen babájával
Az eredmények fényében még fontosabbá vált, hogy a szülőknek lehetővé tegyék a koraszülöttek minél gyakoribb és hosszabb ideig tartó látogatását. Ha már csak az anya hangjára ilyen mértékben javul a kicsik kezelésének hatékonysága, képzelhetjük, milyen jótékony hatásai vannak a simogatásnak, az ölelésnek, az anya illatának, a szoptatásnak. Minél jobb a baba közérzete, minél kevesebb fájdalmat tapasztal, annál eredményesebben tud fejlődni és gyógyulni. A stresszhormonok csökkenő, a boldogsághormonok növekvő szintje erősíti az egészséges fejlődést, hatással van még arra is, hogy a koraszülött baba milyen hatékonysággal tud szopizni, ezáltal hízni. Ezt felismerve 2014-ben hazánkban is elindult egy zenei program A te hangodat ismerem címmel a Semmelweis Egyetem Bókay Gyermekklinika koraszülött-újszülött intenzív osztályán. A szülők bevonásával járó terápia azóta több kórházban is működik.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Az anya hangjának felismerése megmutatja a gyerek szociális képességeit is
Dr. Daniel Abrams vezetésével a Stanfordon tovább vizsgálták, milyen hatással van az anya hangja a gyerekekre. Kiderült, hogy kevesebb mint egy másodperc alatt felismerik, és rendkívül pozitív hatással van rájuk. A kutatásban 24 tesztalany vett részt, mindannyian 7–12 évesek voltak. Az agyukat MRI-készülék segítségével figyelték, közben pedig érthetetlen szövegrészleteket játszottak be nekik. Némelyiken az édesanyjuk hangja volt hallható (érthető szavak és megszólítás nélkül), másokon idegeneké. Az eredmények egyértelműen megmutatták, hogy egyrészt több mint kilencvenszázalékos hatékonysággal ismerjük fel az anyánk hangját, másrészt nem csupán a hallás kapcsol be az ismerős hangra. Más agyi területek – az arcfelismerésért, az érzelmek működéséért, a jutalom feldolgozásáért felelősek – is működésbe lépnek. Még a kutatók is meglepődtek, milyen nagy és összetett terület aktivizálódik. Úgy látták, hogy ebből a gyerek szociális képességeire is következtetni lehet, hiszen ennek tanulása az anyaméhben, az édesanyánk hangját hallgatva kezdődik meg. Azok a gyerekek, akik intenzívebb reakciót adtak a vizsgálat közben az anya hangjára, azoknál annál erősebb azon agyi területek közti kapcsolat, amelyek a későbbi szociális viselkedésért felelnek.
Kamaszoknál is működik a módszer
Az anyai hang jótékony hatása pedig sokkal tovább kitart, mint gondolnánk. Egy 2010-es vizsgálat eredményeképp kiderült, hogy még a kamaszokra is nyugtató hatással van az édesanyjuk hangja: amikor erős stresszhelyzetbe kerültek, még telefonon keresztül is reagáltak az ismerős beszédre, és mérhetően nyugodtabbá váltak, stresszhormonjaik szintje lecsökkent. Ugyanakkor az anyai hang ébresztőnek sem utolsó. A Nationwide Children’s Hospital kutatócsoportja 176 gyereket vont be egy olyan vizsgálatba, amelyben tűzesetet szimuláltak a házban. Az anya előre felvett hangjára sokkal hatékonyabban ébredtek fel a gyerekek, mint az annál sokkal hangosabban sípoló tűzriasztóéra. Megpróbálták úgy is felkelteni őket, hogy egy ismeretlen hang a nevükön szólongatta őket az ágyuk mellett, de ennek ugyanolyan hatása volt, mint a vészjelzőnek: anya hangja ezzel szemben is nyert, háromszor hatásosabb volt. Emiatt azt javasolják, hogy a gyerekszobákba telepített vészjelzők a vijjogás helyett inkább az anya előre felvett, a vészhelyzetre szóló utasításokat is tartalmazó beszédét játsszák le. Egyszerűen hatékonyabb.
