Krupp vagy megfázás? Így ismerheted fel az ijesztő gyerekbetegség jeleit

Ha megkérdezel egy szülőt – legyen iskolás vagy már felnőtt ember édesanyja –, kruppos volt-e a gyereke, garantáltan meg tudja mondani a választ. A nehézlégzéssel járó, ugató köhögés minden érintettben mély nyomot hagy, és úgy próbálja elkerülni a következő rohamot, ahogy csak az erejéből telik. A betegség enyhe tünetei otthon is átvészelhetők – főleg akkor, ha a megfelelő gyógyszer a biztonság kedvéért ott pihen a hűtőben –, ám gyakran kórházi kezelésre van szükség, ami a jelenlegi járványhelyzetben fokozott veszélyekkel jár. Ugyanakkor rengeteg a félreértés a krupp körül, hiszen nem mindegyik ugató jellegű köhögés fordul át nehézlégzéssé, sőt a mindenhatónak tartott antibiotikum sem óv meg tőle. Hogy végre helyes információkat ismerjünk meg a témában, megkérdeztük dr. Bogdányi Katalint, a Normafa Gyermekrendelő gyermekorvos-neonatológusát.

A legkisebbek érintettek

A krupp, azaz a vírus okozta gégegyulladás azért is olyan ijesztő betegség, mert a legkisebbeknél fordul elő: hat hónapos kortól már jelentkezhetnek rohamok, és ennek lehetősége egészen hatéves korig fennáll.

Az érintett korosztály jellegzetessége, hogy apró méretei miatt kisebb a gége átmérője, így a gyulladás okozta szűkület kifejezettebb tünetekkel, nagyobb köhögéssel jár, esetleg komolyabb légzési akadályt jelent – magyarázza a doktornő. Másfelől ebben a korcsoportban gyakoribbak a kruppot okozó légúti vírusfertőzések. A nagyobb gyerekek már korábban átestek rajta, így közöttük sokkal ritkábban fordul elő.

Az ugató köhögés intő jel, de nem egyértelmű tünet

Nagyon nehéz orvos nélkül eldönteni, vajon azért köhög-e olyan furcsán a gyerek, mert épp kruppos rohama lesz, vagy egyszerűen csak megfázott, esetleg a garatjába lecsorgó orrváladék irritálja folyamatosan.

A krupp általában egyszerű náthához hasonló tünetekkel kezdődik: láz, orrdugulás, orrfolyás, majd legtöbbször a hajnali órákban jelentkező ugatásszerű köhögéssel és rekedtséggel társul – pontosítja a tüneteket a szakértő. A köhögőrohamok során, vagy néha azok között is a belégzés nehezített lehet, sípoló jellegű hangot ad, amit stridornak nevezünk. A súlyosságától függően ez terhelésre (sírás, testmozgás stb.), vagy súlyosabb esetben nyugalomban jelentkezik. A köhögés néhány nap alatt feloldódik és hurutossá alakul át, majd a fertőzés gyógyulásával megszűnik.

A legnagyobb tévhitek a betegséggel kapcsolatban

Sajnos a nehézlégzés megelőzésére nem elegendő jó előre beszerezni egy adag antibiotikumot, az ugyanis a vírusra egyáltalán nem hat. Ugyanígy a lázcsillapító is maximum a közérzeten képes javítani.
A krupp hátterében igen ritkán áll baktérium okozta fertőzés, tehát nincs szükség antibiotikus kezelésre – szögezi le a doktornő. Az esetek jelentős részében a betegség otthon is kezelhető, tehát nem szükséges minden kruppos roham esetén kötelezően kórházba vinni a beteg gyermeket. Mint a többi, lázzal járó fertőző betegség esetén, a kruppnál is igaz, hogy a lázcsillapítás legfőbb célja a közérzet javítása, tehát a lázcsillapítót nem akkor és nem azért kell adni, hogy megszabaduljunk a láztól, vagy mert a gyereknek bizonyos érték feletti hője van, hanem csak akkor kell adni, ha a gyerek rosszul érzi magát, és ezen akarunk segíteni.

A hideg tényleg segít

A kisgyerekes anyukák és apukák némi rutinra szert téve már nagy erőkkel fülelnek, ha a gyerek köhögni kezd. Ha még nem volt kruppos, vajon most az lesz-e, ha pedig már fordult elő roham, vajon megismétlődik? S ha így is lesz, mégis mit tehetünk?

Az első kruppos roham általában nagy ijedtséggel jár a gyerek és a szülő számára egyaránt. Fontos tudni, hogy a téli, hajnali órákban jelentkező ugató köhögőroham legjobb ellenszere a szabadtéri hideg, párás levegő, tehát ha ilyen roham jelentkezik, akkor a jó melegen felöltöztetett gyereket ki kell vinni a szabadba (erkélyre, utcára), és igyekezni kell megnyugtatni, hogy csillapodjon a kapkodó légzése. Az esetek többségében ez megoldja a problémát. Ismételt alkalmakkor gyakorlatot szereznek a szülők, hogy mikor van szükség az előbbieken túl még gyógyszeres kezelésre is. Ezek közül van, ami otthon is alkalmazható, van viszont, amikor kórházi kezelés szükséges.

Mikor forduljunk mindenképpen orvoshoz?

A krupp nem játék. Még a megfelelő gyógyszer birtokában is előfordulhat, hogy orvosi ellátásra van szükség. Mindenképp orvoshoz kell fordulni a következő esetekben: súlyos, nyugalomban is jelentkező stridor, nehézlégzés. Ha ez kifejezett sápadtsággal, esetleg elkékült ajakkal társul, akkor függetlenül attól, hogy első vagy ismételt epizódról van szó, kórházba kell vinni a gyereket – figyelmeztet a doktornő. Az előbbieken túl fontos, hogy a beteg sok folyadékot fogyasszon, és mivel fertőzésről van szó, ne menjen közösségbe. Ami a megelőzést illeti, mint minden légúti fertőző betegségnél, fontos odafigyelni az alapos és rendszeres kézmosásra, és élni kell az influenzaoltás lehetőségével.