A gyerekeim még nem lépték át az általunk meghúzott „lehet okostelefonod” életkort, de a tavaszi homeschooling alatt persze megengedtük nekik, hogy használják a telefonunkat a barátaikkal való kapcsolattartásra. Elképesztő ösztönös ügyességgel igazodtak el a messenger és egyéb más app használatában, színeket váltottak, újabb és újabb csoportokat hoztak létre, megcsinálták az egész családot emojiból – szóval lényegesen ügyesebbek voltak, mint én és sok más felnőtt ugyanezekkel az eszközökkel. Ugyanakkor volt egy csomó idegesítő dolog is: a másodpercenként pittyegő telefon, sok sértődés, fájdalom. Bár a technikai eszköz használatára úgy tűnik, genetikailag alkalmasak, vannak a csetelésnek olyan szabályai és jellemzői, amik inkább a szociális szférába tartoznak. Ezeket bizony meg kell tanulni. Ahogy azt is hosszan tanuljuk, hogy hogyan kell egy vendégségben, iskolában viselkedni, mire jók a barátok és mire nem, úgy az online kapcsolattartásnak is megvannak a maga társas csapdái és szabályai, amiket érdemes megtanítanod a gyerekednek.
Írj nekünk
Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.
Azért is más az írott üzengetés, mint a személyes beszélgetés, mert sokkal félreérthetőbb. Lemaradnak a hangsúlyok, arckifejezések (az emojik csak részben pótolják a valós érzelemkifejezést), néha a mondandó is félresikerül, és így ártatlan helyzetekből is könnyen alakulhatnak konfliktusok, bántások.
Eileen Kennedy-Moore kamaszokkal foglalkozó pszichológus összegyűjtötte, hogy mik azok a tipikus hibák, amit a gyerekek az üzengetés során elkövetnek, és hogyan lehet ezeket elkerülni.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
#1 Azonnali választ várnak, és ha nem kapnak, akkor újra és újra írnak
Néha az üzengetés nagyon gyors. Mindketten, vagy többen, ott ülnek az eszközzel a kezükben, és rögtön reagálnak. Néha pedig nem. Sok gyerek ha nem kap azonnal választ, megbántódik vagy dühös lesz.
Félni kezd, hogy a másik már biztosan nem szereti, nem a barátja, azért nem válaszol, és elkezd neki írogatni, először választ várva, majd szemrehányó, szembesítő, szomorú módon: Haragszol rám? Már nem vagy a barátom? Mi bajod velem?
Holott a másik gyerek lehet, hogy szimplán csak akadályoztatva van, hogy válaszoljon, zuhanyozik, filmet néz, lemerült a telója, vagy a szülei büntetésből eltiltották tőle. Amikor pedig szembesül a sok sértett vagy mérges vagy aggódó üzenettel, akkor nem is tudja, hogyan reagáljon, hiszen ő nem tudott semmiről, míg a barátja végigment egy egyre mélyebb szakadékba futó érzelmi hullámvasúton.
Fontos megtanítani a gyerekeinknek, hogy bár általában azonnali a válasz, ez nem mindig igaz – és ha néha órák, napok telnek el, mire a másik válaszol, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret. Vegyétek végig a fenti sok eshetőséget, és még minden mást, ami eszetekbe jut, hogy biztos legyen a megértés: felesleges azonnali választ várni, vagy bármire következtetni a válasz hiányából.
#2 Negatív érzelmeket vagy konfliktusokat üzenetben próbálnak megoldani
Pedig ez nagyon nem működik. Az eredmény rosszabb helyzet lesz, mint amiből elindultak. Sose írj mérgesen üzenetet! – ez olyan alapszabály, amit érdemes a gyerekeknek is belsővé tenni. Az üzenet korlátozott kommunikációs forma: nem jön át a hangsúly, a szándék, nagyon-nagyon félreérthető. Azt hiszed, gúnyolódik, pedig komolyan gondolta. Leírsz valamit dühödben, amit később megbánsz, de visszaszívni már nem lehet. Tanítsd meg a gyereknek, hogy ha dühös vagy sértődött, akkor ne válaszoljon azonnal, hanem nyugodjon le előbb. Kipróbálhatjátok azt is, hogy elmondod a gyerekednek azt a mondatot, hogy „a pohár az asztalon van” – sértetten, dühösen, vidáman és szomorúan. A mondat ugyanaz – leírva ezt látnánk –, de nagyon másképp hangzik a mögöttes érzelemtől függően. Konfliktusokat, érzelmi problémákat tegyenek félre a személyes beszélgetésig, még akár telefonon is jobb ezekről beszélni, mint üzenetben.
#3 Továbbküldik a nekik szánt üzenetet másnak
Érdemes elmagyarázni, hogy ez sosem jó ötlet. Amit neked írtak, azt neked szánták, ha a küldő úgy gondolta volna, hogy mással is meg akarja osztani, akkor neki is elküldte volna. Például Kennedy-Moore egyik kliense szinte belebetegedett abba, hogy elárulta egy barátjának, hogy ki tetszik neki, az továbbküldte egy másik havernak, aki pedig az egész iskolának. Szörnyű szégyenbe került az első küldő, úgy érezte – jogosan –, hogy a barátja elárulta a bizalmát. Rengeteg fájdalom keveredett a dologból, és a barátság megszakadt, hiszen ez nyilvánvaló bizalomsértés volt.
Van, amikor magasabb rendű értékek miatt küldik tovább a gyerekek más üzeneteit – de ezek sem sülnek el jól. Például valakiről csúnya dolgokat ír egy harmadik, és lojalitástól vezérelve továbbküldi neki a gyerek, hogy lássa, milyen rosszakat mond róla az a valaki. Ebből szintén megbántódás, nagy konfliktus lesz, pedig lehet, hogy csak pillanatnyi lelkiállapotában írta azt a csúnya dolgot, nem gondolta komolyan, és hatalmas, mindenkit megbántó perpatvar keveredik. Az ilyenre, ha valaki csúnya dolgokat ír egy harmadikról, elég egy „hmmm”-mel reagálni, vagy esetleg vissza lehet írni, hogy nem szép dolog ilyet mondani másról. De ennél tovább csetben semmiképp ne menjenek.
#4 Azt hiszik, hogy amit leírnak, az titokban marad
Soha, soha semmi sem marad biztosan titokban, ami valaki valaha leírt. Tanítsd meg a gyerekednek, hogy csak olyan dolgot írjon le, amiről nem bánja, ha másnap reggel az iskolai híradóban visszahallja. Az interneten nem maradnak bizalmasan a dolgok, és még ha ő tudja is, mit jelent a titoktartás, ezt senki másról ne feltételezze.
#5 Azt hiszik, hogy mindig elérhetőnek kell lenniük
Mivel az üzengetés lehetővé teszi, hogy a gyerekek bármikor elérjék a barátaikat, ezért felmerülhet bennük, hogy nekik mindig elérhetőnek kell lenniük. Mert mi van, ha éppen most akar valamit a barátom, barátnőm? Ez nagyon nem egészséges. Állítsatok fel szabályokat, hogy mikor lehet használni a telefont, és mikor nem. Tipikus nem használjuk a telefont helyzetek például a családi étkezés, a tanulási idő és lefekvés után. Ez ellen persze lázadozhatnak a gyerekek, hogy mi van, ha a barátjának olyan sürgős vészhelyzete van, hogy éppen az éjszaka közepén fogja igényelni az üzenetváltást. Ilyen nincs, ha annyira súlyos a vészhelyzet, hogy az éjszaka közepén kell róla beszélnie, akkor nem egy másik gyerek, hanem egy felnőtt, a szülei segítségére van szüksége.
Attól sem kell tartania a gyereknek, hogy mi lesz akkor, amikor találkozik a barátjával azután, hogy sokáig nem volt elérhető. Semmi. Folytatják ugyanott, ahol abbahagyták, esetleg megbeszélik, hogy miért nem válaszolt, majd mennek tovább.
Ez a legfontosabb üzenet, amit átadhatsz a gyerekednek
Pszichológusokat kérdeztünk. Négy különböző választ kaptunk.
Tovább olvasom
