Így alakítja sorsunkat a nevünk

A Corona utónév egyébként 1900–1924 között az Egyesült Államokban is egész gyakori volt, egy online nyilvántartás szerint pedig máig a 10 485. legnépszerűbb név. Az elmúlt hónapok kapcsán persze teljesen átalakult a jelentése, ahogyan a Corona sör eladási statisztikáira is erősen hatott a pandémia (a Qubit cikke alapján a márka a krízis egyik nagy nyertese). De mi a helyzet a fentieknél sokkal általánosabb nevekkel? A Medium szerzője, Carlyn Beccia foglalta össze, hogyan hat életünk legnagyobb döntéseire a nevünk gyakran úgy, hogy nem is vagyunk a tudatában.

#1 Önbeteljesítő jóslat, csak fordítva

Beccia egy mára már inkább anekdotaszámba menő példával kezdi cikkét. Történt ugyanis még 1958-ban, hogy egy Robert Lane nevű édesapa Winnernek, azaz Győztesnek nevezte el elsőszülött fiát. Pár év múlva világra jött a másik fia, akiben valamiért kevesebb bizodalma volt, így neki a Loser, azaz a Vesztes nevet adták. A sorsuk viszont pont fordítva alakult, mint ahogyan arra számítani lehetett. Winner, talán az apai elvárások terhétől rogyadozva, az évek során kriminalizálódott: többször elítélték rablás és betörés miatt. Ezzel szemben Loser, akinek egy ilyen névvel vélhetően már nem volt túl sok vesztenivalója, a bizonyítási vágytól hajtva ösztöndíjasként végezte el az egyetemet, ezt követően pedig a New York-i rendőrségnél helyezkedett el. A két testvér között kibékíthetetlen ellentétek feszültek, mintha az egész későbbi életük leképezte volna, amit a nevük is: hogy ugyanannak a dolognak a két ellentétes oldalán állnak.   

#2 Ezért nem kap munkát Jamal (vagy Oláh Dzsenifer)

Kutatások azt is megnézték, hogy mi történik akkor, amikor valakinek a bőrszínére lehet következtetni a nevéből. Levitt és Fryer tanulmánya szerint például míg a ’60-as évekig eléggé hasonló neveket adtak a fekete és a fehér gyerekeknek, addig a ’70-es évektől, az afroamerikai mozgalmak erősödésétől kezdve elterjedtek a jellegzetesebb, az afroamerikai identitást és büszkeséget kifejező nevek. A szerzők utánkövetéses vizsgálatot folytattak, és azt találták, hogy a név erősen jelzi a későbbi szocioökonómiai státuszt (például az anyagi helyzetet, az iskolázottságot), ugyanakkor nem volt oksági kapcsolat a két jelenség között. Ez azt jelenti, hogy afroamerikaiként azok sem boldogulnak jobban, akiknek asszimilatívabb nevük van. 

Ezzel némileg ellentétes eredményeket kapott számos más vizsgálat. Az egyikben például egymással teljesen megegyező kvalitású önéletrajzokat küldtek el munkáltatóknak csupán annyi különbséggel, hogy a fiktív jelentkező a Greg/Emily vagy a Lakisha/Jamal nevet viselte. Azt a szomorú eredményt kapták, hogy a fehéren hangzó név esetén több mint másfélszer annyi személyes interjúra hívták be az illetőt, mint az afroamerikai név esetén. Még akkor is 30 százalék különbség volt a fehér név javára, amikor Lakisha/Jamal CV-jét feltuningolták, és értékesebb iskolákat, korábbi tapasztalatokat jelöltek meg, mint Gregnek vagy Emilynek. A munkahelyi diszkrimináció sajnos Magyarországon is érezteti hatását: egy 2014-es felmérés során például a megkérdezettek 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudja elképzelni, hogy roma felettese legyen. 

#3 Miért lesz dr. Dick Chopp urológus? 

A világ egyik nagy rejtélye, hogy miért becézik a Richard nevű férfiakat Dicknek (magyarul Pöcsnek). Van persze olyan, aki ezt egyáltalán nem bánja (talán férfiasnak is tartja), sőt még sikeres urológusbrandet is létrehoz belőle. Egy izgalmas elemzés egyébként azt veti fel, hogy hajlamosak vagyunk vonzódni mindenhez, ami egy kicsit is hasonlít a nevünkben szereplő betűkhöz. Implicit egoizmusnak nevezik a jelenséget, és a tudósok szerint nemcsak a karrierünkre lehet hatással, hanem a lakóhely- és a partnerválasztásainkra is. Léteznek adatok például arra vonatkozóan, hogy Louis nevű emberek magasabb arányban élnek St. Louisban, mint más városokban, illetve a Dennis és Denise nevű személyekből gyakrabban lesz dentist, azaz fogorvos. Azokhoz pedig rögtön pozitívabb érzelmek fognak fűzni minket, akiknek ugyanaz vagy hasonló a neve, mint nekünk. 

#4 A vásárlási kedvedre is hat, hogy hányadik voltál a névsorban

További érdekes eredmény, hogy azok az emberek, akik a névsor végén voltak az iskolában, hamarabb hoznak döntéseket egyes termékek beszerzéséről, mint mások. Szakértők szerint ez azért lehet, mert gyerekkorunkban sokszor a nevünk alapján kellett felsorakoznunk, s ez alapján kaptunk ételt, jutalmat stb. A Z vagy Zs kezdőbetűs családnévvel rendelkező emberek pedig bizonyára megunták, hogy mindent ők kapnak meg legutoljára, így nemcsak gyorsabban klikkelnek felnőttkorukban a vásárlás ikonra, de a limitált idejű akciókat is jobban kedvelik. 

#5 A randiappokon is számít, hogy hívnak   

Gondolom, a fentiek alapján már senki sem lepődik meg azon, hogy a randiappokon, ahol igencsak limitált információ alapján kell döntéseket hoznunk a másikról, sokat nyom a latban, hogy kinek milyen név szerepel a profilján. Ami ennél izgalmasabb, hogy milyen furcsa és gyakran automatikus hiedelmeink vannak: egyes vizsgálatok ugyanis azt mutatták ki, hogy tudattalanul magasabb iskolai végzettséget és jövedelmet társítunk azokhoz, akiknek a neve az ábécé első felében helyezkedik el. Tehát nagyobb eséllyel rúghat labdába egy Ákos, mint egy Zsolt, vagy egy Dóra, mint egy Tamara. Persze ez csak egy komponens, számos más tényező is szerepet játszik a benyomásformálásban.   

#6 Ismerd meg a neved történetét

Carlyn Beccia gondolatmenetét kiegészítve fontos hangsúlyozni, hogy gyakran kimondott vagy kimondatlan családi örökséget is kapunk a nevünkkel, pláne ha egy élő, vagy már nem élő hozzátartozónkról neveznek el minket. Ha érdekelnek a transzgenerációs pszichés hatások, olvasd el a témában készült korábbi interjúnkat, illetve érdemes a szüleidet, rokonaidat is megkérdezni arról, hogy miért és hogyan kaptad a nevedet. Jó eséllyel lesz olyan eleme a történetnek, amely izgalmas önismereti tanulságokat hordoz.