Bármennyire is próbálnánk megvédeni a gyerekeket a traumáktól, az életben történnek rossz, sőt tragikus dolgok, amikkel olykor nekik is szembe kell nézniük. Ezek közé tartozik egy közeli hozzátartozó súlyos betegsége.
A szülők gyakran próbálják megóvni gyerekeiket a lelkileg megterhelő hírektől, és eltitkolni előlük azokat, és talán nem is sejtik, hogy a kicsik mennyire könnyen észreveszik, hogy valami nincs rendben. Amikor egy családtag súlyos betegséggel küzd, fontos, hogy a gyerekek is tisztában legyenek a helyzettel. Ehhez nyújt segítséget dr. Claire McCarthy, a Harvard Orvosi Karának gyermekgyógyászati adjunktusa.
Beszéld meg a pároddal
A legelső teendő, hogy végiggondolod, életkorából adódóan vajon mennyire képes a gyereked feldolgozni a lesújtó hírt. A kisebb gyerekek még nehezen értik meg a pontos szituációt, és gyakran téves feltételezésekre ragadtatják magukat – azt hiszik, ők is elkaphatják a betegséget, sőt bűntudatot éreznek, azt gondolják, ők a felelősek hozzátartozójuk bajáért. Az idősebb gyerekek és a kamaszok már sokkal érettebben gondolkodnak, képesek megérteni a dolgokat a maguk bonyolultságában, éppen ezért teljesen másféle aggódást és félelmeket kelt bennük a helyzet. Beszéld meg a pároddal, hogyan fogjátok közölni a rossz hírt a gyerekeitekkel, egyezzetek meg a kérdésben, és dolgozzatok ki pontos stratégiát – fontos, hogy közös nevezőn legyetek.
Legyél lényegre törő és őszinte
Először is találj egy olyan időpontot, amely alkalmas rá, hogy a gyerekek a teljes figyelmüket neked szentelhessék. Legyél tisztában vele, hogy az első beszélgetést még számos másik követi majd, ezért nem kell rögtön az elején minden részletet elmondani nekik. Fontos viszont, hogy lényegre törő legyél, és számukra is érthetően fogalmazz. A kisebb gyerekeknek mondd meg egyszerűen, hogy a nagypapa beteg, és egy ideig a doktor bácsik-nénik ápolják a kórházban. Idősebb gyerekeknek elmondhatod – egyszerűen, érthetően –, hogy a nagyapjuk rákos, a tüdejét támadta meg a betegség, és a kórházban vizsgálatokon esik át, hogy kideríthessék a pontos állapotát.
Mindig legyél őszinte, ne köntörfalazz, és ne próbálj enyhíteni a dolgon. Nem kell a legapróbb részleteket elmondanod nekik, de tudniuk kell, mik a valós kilátások. Magyarázd el nekik, hogy az orvosok és a nővérek mindent megtesznek azért, hogy segítsenek, és meggyógyítsák szeretett nagyapjukat. Ne palástold előttük a saját érzelmeidet – látniuk kell, hogy te éppannyira aggódsz, mint ők. Ebből meríthetnek erőt ahhoz, hogy könnyebben feldolgozzák a traumát. Biztasd őket, hogy nyugodtan kérdezzenek, és minden kérdésükre őszintén, legjobb tudásod szerint válaszolj.
Minden gyerek máshogy éli meg
A gyerekeket gyakran nyugtalanítja a kérdés, hogy milyen változásokat hoz magával az új helyzet. Érdemes ezt pontosan megbeszélni velük: kire milyen pluszterheket ró majd a betegség, mikre kell jobban odafigyelni stb. Biztosítsd őket arról, hogy mindent pontosan kézben tartasz.
Minden gyerek másként reagál a lesújtó hírekre, ezért készülj fel a legkülönbözőbb reakciókra. Van, aki dühös lesz, mások próbálják elfojtani magukban a dolgot, és nem reagálni. Előfordul, hogy napokba telik, mire a kicsik feldolgozzák a lesújtó információt. Érdemes olykor véletlenszerűen rákérdezni, hogy érzik magukat a gyerekek, megbeszélni velük a felmerülő további kérdéseket, beszámolni nekik a beteg családtag állapotáról. Fontos, hogy szülőként mindig a rendelkezésükre állj, mindig meg tudjátok beszélni a problémákat. Ha ez nem lenne elégséges, érdemes szakember – gyermekpszichológus, szociális munkás – segítségét kérni.
