Egy 12 éves már szexelhet, de mellbimbót még 6 évig nem láthat a TV-ben

A tizenévesek szexuális élete ugyanazt a kettős valóságot hozza létre, amit az érzelmileg nehéz témák általában. Tabuk, oda nem nézések, egymásra mutogatások, realitásnak elfogadott hivatalos verziók, kutatásetikai aggályok nehezítik a helyzetet. De mennyire lesz bántó a fény, ha kihúzzuk a fejünket a homokból?

A közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul. Így definiálja a magyar Büntető törvénykönyv a szexuális cselekményt, vagyis mindazt, amit egy 14 éves gyerek minden további nélkül csinálhat, ha akar. 

Ugyanezt engedik a törvények egy 12 évesnek is, feltéve, ha ő is benne van a dologban és a partnere nincs még 18, a 198. § szerinti szexuális visszaélés ugyanis csak a 18 év felettiekre vonatkozik (a másik két szexuálisbűncselekmény-kategória, a szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak természetesen a sértett életkorától függetlenül büntetendő – a büntetés súlyossága persze itt is függhet a sértett életkorától).

Mindent a kéznek, semmit a szemnek

Amit azonban élőben megtehet, a tévében például nem láthatja, hiszen a hatályos Mttv. 9. §-ában szereplő korhatár-besorolások a kiskorúak fizikai, szellemi, illetve erkölcsi fejlődését szem előtt tartva a műsorokat életkori kategóriákra osztják. Eszerint egy 12 éves gyerek számára nem ajánlottak azok a tartalmak, amelyek tizenkét éven aluliakban félelmet kelthetnek, illetve amelyeket koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet. Szexualitásra utaló tartalmat (IV. kategória) 16, a szexualitás nyílt ábrázolását (V. kategória) 18 éves kor felett ajánlott csak látnia. 

Pornót (VI. kategória) pedig kizárólag akkor, ha a médiaszolgáltató „megfelelő műszaki intézkedéssel biztosítja, hogy a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé, vagy ha a médiaszolgáltató valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető."

Beszélgetni kell. Nem csak a szexről
Beszélgetni kell. Nem csak a szexrőlFotó: Shutterstock

Egy 12 éves gyerek tehát például bármilyen szexuális tevékenységet űzhet a 17 éves partnerével. Nem láthat viszont mellbimbót a médiában, igaz, mellbimbót még a partnere sem láthat, maximum élőben. Fordul viszont a kocka, ha a partnere betölti a 18. életévét, ekkor a szexszel meg kell ugyanis várni, míg a gyerek is 14 lesz. A mi példánkban ez 1-2 évet vehet igénybe (annak függvényében, ki melyik hónapban született), szexelni csak a fenti időintervallum előtt és után szabad.

Ezek persze csak a jogi keretek, az emberek viselkedését, szexuális életét közösségi szinten sokkal inkább a kulturális normák, értékek és hiedelmek szabályozzák. Az, ahogyan egymás közt beszélünk a szexualitásról, amilyen tudásunk, elképzeléseink vannak róla, ahogyan viszonyulunk hozzá, és persze ahogy viselkedünk. Egy gyerek esetében jó ideig ez az elsődleges tanulás, vagyis szinte minden, amit a szexualitásról tud, azt saját tapasztalat híján a környezetétől tudja. A kortársaktól, a médiából és – sajnos nagyon ritkán – a szüleitől. Tágabb – nem jogi – értelemben szexuális cselekmény tehát az is, ahogy apuka beszél a nőkről. Vagy anyuka a férfiakról. Vagy ugyanők a szexről. Vagy ahogy a médiában ábrázolnak egy embert. Amilyen értékeket a gyerek számára fontos emberek közvetítenek. Amilyen információkhoz jut. Vagyis összességében amilyen kultúrában felnő, akár a szűk mikrokörnyezetét, akár a magyar társadalmat, akár a globális (online) világot tekintjük. 

Mindeközben a valóságban

A gyerekek szellemi és erkölcsi fejlődésének védelme sokkal több mint jogi kérdés, sőt a legtöbb esetben egyáltalán nem az. A fenti groteszk helyzeten annak ér tehát csak nevetni, aki úgy érzi, mindent megtesz a gyereke szexuális egészségéért. Aki rendszeresen beszélget vele, akitől a gyerek kérdezni mer, aki ellátja a fontos információkkal, és megteremti számára a szükséges érzelmi biztonságot. A helyzet ugyanis az, hogy a magyar 14-16 évesek több mint háromnegyede senkivel nem tud a szexről beszélni, miközben saját bevallásuk szerint is katasztrofálisan keveset tudnak róla. A fiúk 37, a lányok 23 százaléka márpedig 14 évesen vagy annál fiatalabban kezdi a szexuális életet, 16 éves korára pedig a gyerekek több mint kétharmada átesik az első szexuális együttlétén. És igen, átlagosan 10-11 éves kor felett kisebb-nagyobb rendszerességgel pornót is néznek, miközben az egész körülöttük élő világ úgy tesz, mintha ez az egész nem így történne. 

A PornHub éves kimutatásaiban például világosan láthatjuk, hogy a legfiatalabb felhasználójuk mindig, minden évben épp 18 éves volt. Mindenki tudja persze, hogy az egész – úgy, ahogy van – nem igaz, mégis alkalmazkodunk, és készségesen elfogadjuk, hogy a valóság mellett itt is létezik még egy. Egy úgynevezett hivatalos verzió, ami a szexuális élet kapcsán gyakran használt fogalom, és röviden azt jelenti, hogy a valóság érzelmileg elbírhatóvá torzított másolata. A monogám kultúránkban virágzó szexpartner- és sugardaddy-kereső site-októl a PC-re maszkolt szexizmuson és homofóbián át a tizenévesek szexualitását érintő hipokrita pózokig eközben számos jelenség mutatja, hogy talán az érzelmi teherbírás felől lenne érdemes elindulni. 

Mustra