Szinte minden területen rosszabbul teljesítenek a gyerekek, mint tíz éve

A 28 ország adatait összegző és összevető dokumentum nemcsak az adott év eredményeit és kihívásait vizsgálja, hanem évtizedes kontextusba helyezve a friss számokat a tendenciákat kívánja bemutatni. 

Amit mi is érzünk

Jelentés ide-vagy oda, itthon a közoktatásban, köznevelésben dolgozók és a szülők is a aggódnak gyerekeink jövője miatt: egyre többek számára napi tapasztalat, hogy nem jó irányba haladunk. Az óvodás gyereket nevelő szülők legutóbb a köznevelési törvény módosítása kapcsán kezdtek aggódni: a korábbi, fejlettségi alapú beiskolázás helyét ismét életkoralapú váltja fel. A módosítás szerint a  hatévesen egységesen iskolakötelessé váló gyerekek esetleges iskolaéretlenségéről nem az óvoda javaslata, hanem egy független bizottság határozata alapján döntenek majd. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület más szakmai szervezetekkel karöltve aggodalmát fejezte ki: véleményük szerint a döntés nemcsak az óvodapedagógia presztízsét sérti, de nem szolgálja sem a gyerekek, sem a családok érdekeit. 

"Az új szabályozás nem veszi figyelembe a pedagógusok véleményét, és lényegében egy rendszerváltás előtti szemlélethez tér vissza: nincs tekintettel az azóta bekövetkezett jelentős társadalmi átalakulásokra, és a szakmai, pedagógiai elvek modernizációjára sem" – mondja Fábián Katalin, a MOE elnöke. 

Az iskolából szintén rendszeresen érkeznek lesújtó adatok: a kompetenciaméréseken óriási különbségek mutatkoznak a gyerekek teljesítménye között attól függően, hogy hol élnek és milyen iskolatípusban tanulnak, emellett egyre nő a leszakadók, kimaradók rétege, a pedagógushiány pedig minden eddiginél nagyobb méreteket öltött: a KSH adatai szerint az óvodapedagógusi, alsós tanítói, felsős és középiskolai tanári álláshelyek között összesen több ezer betöltetlen van. 

Az Európai Bizottság jelentése, túl azon, hogy riasztó számadatokat közöl, a tendenciákra is igyekszik rávilágítani. 

Teljesítmény

Oktatási rendszerünk a jelentés adatai alapján jelenleg a felsőfokú képzésben teljesít a legjobban: nálunk is, csakúgy, mint az unió államainak többségében, az elmúlt tíz évben nőtt a diplomások száma, itthon ráadásul a diplomások munkaerőpaci helyzete is kedvező. A felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatalok jó eséllyel el tudnak helyezkedni: ez az arány, szemben az uniós átlag 85,5 százalékos értékével, nálunk 91 százalék feletti. A dokumentum ugyanakkor vélelmezi, hogy a felsőoktatásba való bekerülés kritériumainak szigorítása (például a B2 szintű nyelvvizsga mint bemeneti követelmény) a jövőben megfordíthatja ezt a tendenciát, és csökkenhet a felsőoktatásban részt vevők aránya. Ráadásul „a demográfiai visszaesés és a kivándorlási trendek fényében a jelenlegi beiratkozási és diplomaszerzési tendenciák megnehezítik e jelentős (munkaerőpiaci) kereslet kielégítését: a 30–34 évesek körében a felsőfokú végzettségűek aránya 2018-ban 33,7% volt, ami jóval alatta marad a 40,7%-os uniós átlagnak” – olvasható a jelentésben.

A jelentés szerint a középiskolában egyre nagyobbnak tűnik a szakadék a jól teljesítő és a lemaradó gyerekek között. A 15 éves diákok negyede alulteljesít matematikából, olvasásból vagy természettudományból, esetleg mindegyikből, annak ellenére, hogy az oktatásra fordított kiadások az elmúlt időszakban az uniós átlaghoz hasonló arányban nőttek. De míg itthon átlagban mintegy 10 százalékponttal nőtt területenként az alulteljesítők száma, uniós átlagban nem, vagy alig emelkedett, illetve matematikából csökkenni is tudott. 

Idősödő pedagógusok, belőlük is kevés

A jelentés szerint (és ez rímel a fentebbi KSH-adatokra) egyre nagyobb méreteket ölt itthon a tanárhiány. Ennek mértéke jelentősen magasabb az ország szegényebb, hátrányos helyzetű régióiban, illetve bizonyos tantárgyak esetében: a természettudományos tárgyakban, az idegen nyelvek területén és a szakképzésben jelentkezik a legégetőbben.

A pályán lévő tanári gárda mindeközben annak ellenére is idősödik, hogy a tanárképzésre jelentkezők száma összességében nőtt az elmúlt néhány évben. Ennek oka, hogy nagyon sokan morzsolódnak le már a képzés során, és a diplomát szerzőknek is csak kisebb része helyezkedik el tanárként. Míg az 50 év feletti pedagógusok aránya 41 százalék, a harminc alattiaké csak 6 százalék volt egy 2017-es adat szerint. A tanárhiány egyik legfőbb oka az alacsony bér: a kezdő pedagógusok garantált bérminimuma az egyik legalacsonyabb az unióban.

A tanárok itthon kevésbé elégedettek a munkájukkal, mint az uniós átlag, ugyanakkor 72 százalékuk vallja, hogy ha újrakezdhetné, ugyanezt a pályát választaná, és az uniós átlagnál nagyobb arányban érzik magukat az IKT eszközök használatára felkészültnek is az itthoni pedagógusok. 

Szegregáció

„Az iskolák szabályozási keretének státusz szerinti különbségei hatással vannak az oktatás méltányosságára” – olvashatjuk a jelentésben. 2001 és 2006 között mind az alapfokú, mint a középfokú oktatásban nőtt az egyházi iskolák aránya. Ezek az iskolák mentesülnek bizonyos jogszabályi korlátozásoktól, nem érintik az egyébként rendszerszintű szegregációellenes intézkedések, ami így a szegregált oktatás felé vezet.

Bizonyos iskolákban egyre jelentősebb a szegregáció, 2008 és 2017 között felével emelkedett azoknak az intézményeknek a száma, ahol a tanulóknak több mit a fele roma származású. Mindeközben az egyházi intézményekbe járó gyerekek családi háttere általában jóval kedvezőbb, mint az állami iskolákba járóké.

A községek kifejezetten nehéz helyzetben vannak, mert ezen a településtípuson az átlagnál is jóval korlátozottabbak az oktatási szolgáltatások, és a pedagógushiány is jelentősebb. Az oktatási eredmények tekintetében a társadalmi-gazdasági státusz figyelembevétele nélkül az OECD-országokat nézve

Magyarországon a legnagyobb a különbség a város és a vidék között.

Tananyag

A középiskolában tanult idegen nyelvek száma itthon elmarad az uniós átlagtól. Míg az unióban a középiskolás fiatalok átlag 59 százaléka tanul kettő vagy annál több idegen nyelvet, nálunk ez az arány 49 százalék. A diákok idegen nyelvi készségeinek javítása céljából a kormány 2019 februárjában bejelentette, hogy alapot hoz létre a 9. és 11. évfolyamos tanulók kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon való részvételének támogatására.

A tanároknak ma kevesebb szabadságuk van a tananyagtartalom összeállításában, a tankönyvek kiválasztásában. A tankönyvkínálatot ugyanis jelentősen leszűkíti, hogy a tankönyvek forgalmazási joga 2013-ban egyetlen terjesztőhöz került, a piac ma monopolizált, az iskolák a rendelkezésre álló összegből csak az engedélyezett tankönyvek listájáról rendelhetnek. „A független kiadók legtöbb tankönyve várhatóan eltűnik a 2019/2020-as tanévre, mert az Oktatási Hivatal 2019-ben nem újította meg az engedélyüket.”

Felnőttoktatás

A jelentés szerint ezen a területen is van hova fejlődni: itthon a felnőttek csupán 6, míg uniós átlagban 11 százaléka vett részt nemrégiben valamilyen felnőttoktatásban, különösen a munkanélküliek körében lenne szükség a felnőttoktatásban való részvétel népszerűsítésre. „A felnőtt (16–74 éves) népesség 50%-ának nem kielégítőek a digitális készségei, míg ez az arány az Európai Unióban 43% (Európai Bizottság, 2019). Ebből arra lehet következtetni, hogy érdemi készségfejlesztési lépésekre van szükség az alacsonyan képzett népesség körében.”

A teljes jelentés itt olvasható el.