Nem érdemes túl sokat várni a kistestvér születésével

Olvasási idő kb. 3 perc

A több gyermeket tervező családoknál rendszerint felmerül a kérdés, hogy vajon mekkora korkülönbség legyen a testvérek között. A gyerekek oldaláról nézve erre nincs egyértelműen jó válasz, ugyanakkor az anya szempontjából – bármennyire meglepő is – jobb, ha rövid szünetekkel születnek a gyerekek.

Vannak szülők, akik azt mondják, hogy gyorsan átesnek a kevés alvással járó kisbabás éveken, és ezért olyan kis korkülönbséggel vállalják be az újabb babát, hogy már szinte ikertestvérek is lehetnének a gyerekek. Mások inkább azt az álláspontot képviselik, hogy az elsőszülött megérdemli, hogy minél tovább osztatlan figyelmet élvezzen, és ezért évek telnek el, mire a tesó megérkezik. És persze vannak azok, akiknél nem tudatos döntés, hanem az élet hozza úgy, hogy nagyon gyorsan vagy nagyon sokára érkezik a következő gyerek.

A testvérféltékenységgel számolni kell

A testvérek közötti várható korkülönbség mérlegelésekor több szempontot is érdemes figyelembe venni. A gyerekek oldaláról például arra számítani kell, hogy óvodáskorban a viselkedészavarok hátterében sokszor a kistestvér érkezése áll, az az érzés, hogy őt kirakták, miközben anya és a baba otthon vannak. A testvérek között nagyjából 7 év korkülönbségig lehet igazán féltékenységre számítani, utána már előtérbe kerül a gondozói szerep. 

Az anyai szervezetnek szülés után regenerálódnia kell

Nem elhanyagolható az sem, hogy az anya szervezetére milyen hatással vannak a terhességek. Az első terhesség vége (vagyis a szülés) és az újabb fogamzás közötti időszakot terhességek közötti intervallumnak (interpregnancy interval) nevezik. Ha ez az időszak kevesebb mint 1,5-2 év, akkor rövid terhességek közötti intervallumról beszélünk, míg a hosszú intervallum definíciója már nem ilyen egyértelmű: van olyan kutatás, ahol már 2 év annak számít, míg másutt 5 év felett tekintik annak – írja a ScienceAlert.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi ajánlása szerint 24 hónap az ideális szünet a terhességek között. Egy közelmúltbeli kanadai vizsgálat ugyanakkor azt mondja, hogy a legtöbb nő számára 12-18 hónap is elég, ami jó hír azoknak a nőknek, akik viszonylag későn, 35 év felett tervezik a gyerekvállalást.

Fizikailag ugyan fárasztóbb a kis korkülönbség, mégis ez tűnik a jobb megoldásnak
Fotó: Shutterstock

A tehetősebb országokban rövidebb szünet esetén is döntően problémamentesek a terhességek, a legfőbb tényező alapvetően az anya életkora – állítják a kutatók. Vannak ugyanakkor olyan szülési komplikációk, amelyekre hatással lehet a terhességek közötti időköz hossza. Ha rövid, akkor nagyobb a koraszülés, a kis születési súly és a halvaszületés esélye. Ha pedig az előző baba császármetszéssel jött a világra, akkor a 6 hónapnál rövidebb intervallum megnöveli a hegszétválás valószínűségét. Míg ha a terhességek között több mint 5 év telik el, akkor megnő a preeklampszia, a koraszülés és a kis születési súly esélye. Ugyanakkor nem kizárható az sem, hogy a komplikációk nemcsak a szülések közötti idő hosszától, hanem az anya életkorától függnek.

A komplikációk biológiai okai

Abban az esetben, hogyha az időköz túl rövid, elképzelhető, hogy az anya szervezete még nem regenerálódott az előző terhesség, szülés, valamint szoptatás után, és még nem töltötte fel a kiürült ásványianyag- és vitaminraktárakat, valamint nem szabadult meg a terhesség alatt felszedett túlsúlytól. Annak is fennáll a veszélye, hogy érzelmileg még instabil a szülés eseményei és a szülőséggel járó kihívások miatt. 

Ha viszont a intervallum túl hosszú, akkor elvesznek azok a méhben bekövetkezett változások, amelyek kedvezőek lennének a következő terhesség szempontjából. 

Az összefüggések ugyanakkor nem egyértelműek, ugyanis azok a nők, akik gyorsan újból teherbe esnek, rendszerint olyan tulajdonságokkal bírnak, amelyek miatt szintén hajlamosak a komplikációkra – például nagyon fiatalok vagy kevésbé iskolázottak. Persze a kutatók lehetőségük szerint próbálják kontrollálni az ilyen faktorokat.

Összességében tehát úgy tűnhet, hogy a túl rövid (kevesebb mint 6 hónapos) köztes időszak esetében nagyobbak a kockázatok, ám ezek még így is nagyon kicsik. Vetélés esetén pedig még jobb is, ha nagyon rövid a két terhesség között eltelt idő: egymillió szülés adatait megvizsgálva ugyanis 2017-ben a kutatók arra jutottak, hogy a 6-12 vagy 12 hónapnál hosszabb intervallumhoz képest a 6 hónapnál rövidebb időköz esetén kisebb az esélye a vetélésnek és a koraszülésnek. Tehát, ha lelkileg készen állunk, akkor jobb nem túl sokáig várni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

8 varázslatos égi jelenség májusban, amit szabad szemmel is láthatsz

Május második felében több látványos csillagegyüttállást láthatunk az égen. A Hold a Marssal, a Szaturnusszal, a Vénusszal és a Jupiterrel is találkozik majd. A legtöbb jelenséghez nincs szükség komoly felszerelésre, elég egy tiszta égbolt, egy jól belátható horizont és néhány nyugodt perc.

Testem

Lázad a gyereked? A szakértők szerint hiba, ha leszidod

A legtöbb szülő rémálma az a pillanat, amikor az addig angyali gyermeke hirtelen „nem”-et mond mindenre, csapkodni kezd, vagy látványosan szembeszáll az akarataival. Ilyenkor könnyű rásütni a bélyeget: „rossz gyerek”, „neveletlen” vagy „direkt hergel”. A pszichológusok szerint azonban óriásit tévedünk, ha a gyermekkori lázadást puszta rosszaságnak tartjuk. Sőt, ha ilyenkor csak büntetéssel és fegyelmezéssel reagálunk, éppen a gyerek fejlődésének egyik legfontosabb mérföldkövét tapossuk el.

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.